- Szép munka kislány - dícsértem meg Brooke - t. - Tudom. - Tessék! - nyújtottam neki egy kulcsot. - Ez meg mi? - Kulcs az új házadhoz. - Van hol lakom. - Brooke, ott bármikor rád találhatnak. Minden emberemnek én biztosítom a lakóhelyét. Ez alól te sem leszel kivétel. - Miféle szabály ez? - Biztonságos. - És ez miért jó neked? - Shh... túl sokat akarsz tudni. - Talán zavar? - Mik? A hülye kérdéseid? Egyáltalán nem zavarnak. - Nagyon vicces. - Haza viszlek, jó? - Egyedül is odatalálok. - Azt kétlem kislány - nevettem gúnyosan. - Ne hívj már így! - Miért? Nekem tetszik. - Hát nekem nem. - Tudod az nem igazán érdekel. - Ahh... -Na haza vigyelek, vagy mi legyen? - Mehetünk - adta meg magát.
- Parancsoljon hölgyem! - nyitottam ki neki a kocsim ajtaját. Brooke megforgatta a szemét, majd beült a kocsimba. Miután én is beültem a kocsiba, láttam, hogy Brooke nem tudja bekapcsolni az övét. - Segítsek? - Nem kell, mindjárt megvan - próbálta bekapcsolni. - Ahh... - segítettem neki. - Egyedül is ment volna. - Rögtön gondoltam. Szóval... mióta űzöd ezt a dolgot? - Úgy két éve. - Hű... tizenhárom évesen kezdted? - Ja. - Hmm... és még sosem kaptak el. - Soha nem is fognak. - Úgy legyen. - Hidd el, így lesz. - Úgy látom egy magabiztos és tapasztalt lánnyal van dolgom - közöltem az észrevételemet. - Nos, ez lenne az új lakásod. Tetszik?
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Hű... - szemlélte a házat. - Úgy látom igen - nevettem, majd kiszáltam, az ajtajához sétáltam és kinyitottam. Brooke alig tudta levenni a szemét az új házáról.
Kinyitottam a lakás ajtaját, majd betessékeltem a lányt. - Ez az előszoba. Ha bejjebb jössz, jobbra látod a nappalit, balra pedig a konyhát. Hátrébb egy mosdó és egy szoba van. Ha felmész a lépcsőn, a folyosón balra három szoba van, jobbra pedig két fürdő és egy dolgozó szoba. Melyik szobát választod? - Olyan sok szoba van. Nem is tudom. Talán ezt - mutatott a folyosó legvégén lévőre. - Jól van. Akkor menjünk be. Itt egy gardrób is van. Amint látod, ez tele van ruhákkal, cipőkkel és táskakkal meg minden félével, szóval semmiben nem lesz hiányod. - Hű... - húzta végig tenyerét a ruharengetegen. - lezuhonyozhatok? - Persze, azt csinálsz amit akarsz - feleltem. Talán zavarta, hogy még mindig ott voltam és nem mentem haza, de én mindenképp ott akartam maradni.
