Be Nem Fejezett Sztorik...

My Perfect Man

⚠️A "The Divine Fury" film ihlette⚠️

Biztos mindenki találkozott már a számára isteni férfival, akiért bármit megtenne egy csettintésre. Én is találkoztam vele. Tökéletes volt minden. Tökéletesen tökéletlen, ugyanis álmaim férfija előtt rontottam el a legdrágább berendezést, amit természetesen ő hozott el. Rendkívül magas és sármos. Barna félhosszú haja van és teste kissé kidolgozott. Ez a férfi nem más mint Park SeoJoon.  Ő az akiért én bármit megtennék.

A hangos üvegtörés után a személyzet fogta a fejét, mire realizálódott bennem, hogy bizony ezt én tettem tönkre. Ismét. Csak halkan leguggoltam és a szilánkokat szedegettem. Fél füllel hallgattam a rendező és a társrendező beszélgetését.

-Nem maradhat itt. Ki kell rúgnunk!

-De ő a legjobb tervező akit fel tudtunk venni. Nála jobb nincs.

-Nem maradhat tovább, mert se én se a személyzet nem bírja vele tovább.

-Nem rúghatjuk ki, tehetséges és sokmindenhez ért.

-Sokmindenhez, de ahhoz nem, hogy ne tegyen valamit tönkre félóránként.

-Számomra is kellemetlen a jelenléte, eltereli Seojoon figyelmét, mikor minden egyes jelenetnél tönkreteszi a berendezést! Elég volt ebből a kislányból, nem való ide. Még csak nem is Koreai. -ment oda a főszereplő nő.

-Ott tartunk még mindig, hogy fontos a származás? Ő egy magyar lány aki nagyon tehetséges, lehet hogy néha ügyetlen, de erről nem ő tehet. Ez a legjobb szerep, de nem vagyok képes végigcsinálni úgy hogy elbocsájtotok egy olyan embert aki ügyetlen, de páratlan a tehetsége. -vágott közbe SeoJoon és meg sem várva a válaszukat odajött hozzám és elkezdte a szilánkokat összeszedni.

-Megcsinálom, nehogy megsérülj, mert nekem kellesz bekötnöm a sebed és lehet még nagyobb lesz a sérülésed miattam. -szedegettem tovább lehajtott fejjel észre sem véve, hogy vérzett a tenyerem, nem is egy helyen.

-Szükséged van egy kis segítségre. -biccentett a kezem felé. -Ne foglalkozz azzal amit mondanak, én aranyosnak találom ezt a tulajdonságot. -mosolyra húzta a száját.

-Nem teszem, én itt nem érek semmit, feleslegesen mondom el a véleményemet. -néztem kezeimre, de mit sem törődve vele, pakolgattam tovább. Gyengéd simítást éreztem kezemen, amire felkaptam a fejem.

-Ezt a tárgyat úgyis én fizettem, majd veszek ide egy újat. -nézett szemeimbe. -Ezt pedig le kell kezelnünk most, hogy el ne fertőződjön. -pillantottam én is kezeimre miután felálltam. Seojoon a maradék szilánkot még a zacskóba tette, majd kifele menet kidobta.

-Mennyi volt? Kifizetem az egészet. -néztem rá.

-20 millió won, de hagyd csak, velem is gyakran előfordulnak ezek. -kikerekedtek szemeim, mikor meghallottam.

-Ha vársz 5 évet, ki tudom fizetni, esküszöm kifizetem. -az öltözőjébe mentünk és leültetett a székre odatolva velem együtt a kanapéhoz. Elővett egy elsősegély dobozt.

-Nincs szükség arra, hogy kifizesd, de majd kérek valamit tőled, ha attól jobban érzed magad. -kinyitotta a dobozt mosolyogva.

-P-persze, mit szeretnél kérni? -csillant fel a szemem a gondolattól, hogy nem fogok aggódni azon miszerint nem tudom a teljes összeget visszafizetni neki. Előkaparta a fertőtlenítőt és a gézt is.

-Hívj meg a forgatás után enni és sörözni. -mosolygott és óvatosan lefertőtlenítette sebeimet amit egy halk szisszenés követett.

-Én nem iszom alkoholt. -fintorogtam a fájdalomtól.