MHA x reader→Oneshotok [Kérések Nyitva]

Todoroki x reader

Nah, itt is van a 2. xreader-ös fejezet! Jó olvasás!!!
-ERŐD:kavicsmozgatás

'Mindjárt vége ennek a napnak is'-gondoltam magamba és már számoltam a perceket, hogy mikor húzhatok ki a tenger partra. Jajj, igen...elfelejtettem említeni, hogy minden nap titokban kiszoktam menni a tengerpartra? Nem? Hát most akkor megtudtad. Olyan szép nézni ahogy a víz felcsap a habok között. És, hogy a halacskák néha-néha kiugranak a vízből. Ekkor mindig köszönök nekik...nem tudom miért. Felugranak a vízből, én meg integetek nekik. Sőt...ha nagyon ügyes vagy a kavics dobálgatásban akkor eltalálhatsz akár egy sirályt is. Egyszer véletlenül csináltam ilyent. Azóta szerintem nem jár ide az a madárka.
 Annyira el voltam a gondolataimmal, hogy észre sem vettem, hogy kicsengettek.

-Szia (y/n)!-állt meg mellettem Todoroki, a legjobb barátom és egyben a crushom is.

-Oh, szia Todo!-köszöntem neki.

-Látom, elvoltál a gondolataiddal.

-Jah...nem, de, hogy!-legyintettem és összeszedtem a cuccaimat.

-Éhes vagyok.-jelentette ki.

Erre muszáj volt felnevetnem. Olyan természetesen mond mindent.
Ő is egy kicsit elmosolyodott, de csak pár pillanatra.

-Melyik étterembe menjünk be?-kérdeztem tőle és elindultunk.

-Abba ahová tegnap is elmentünk.-mondta és rám nézet, figyelve, hogy mi a reakcióm az ötletére.

-Jó!-mosolyodtam el és én is ránéztem.

Útközben azon veszekedtünk, hogy ha a tanárokat vagy az osztálytársainkat egymás ellen állítanánk akkor ki győzne.

-Szerintem All Might győzne Deku ellen.-mondtam.

-Lehet. Szerintem meg ugyan olyan erősek csak Deku még fiatal az erő hordozásához!-indokolta meg egyszerre a válaszát is Todoroki.

Vele szemben nem érdemes veszekedni, mert így is úgy is ő nyerne.

-Nah, itt is vagyunk!-mutatott az étteremre.

Bementünk az épületbe és leültünk a legelső asztalhoz amit megláttunk, üresen.

-Jó napot! Mit hozhatok önöknek?-állt meg mellettünk a pincér.

-Én egy sushi menüt szeretnék!-csuktam össze az étlapot és odaadtam a férfinak.

-Én meg ugyan azt amit a lány.-mondta Todoroki és átadta szintén a lapot a pincérnek.

-Rendben. Már is hozom!-mosolygot a férfi és ment is be a konyhába, hogy leadhassa a rendelésünket.

-Uh, elfelejtettem, hogy nem kérek wasabit!-csaptam a homlokomra mire felkuncogott Todoroki.

-Nem baj. Majd átadod nekem én meg cserébe odaadom azt a szószt amit kapunk a kaja mellé.-alkudozott Todo mire bólintottam egyet.-Visszatérve a harcra. Most legyen...Mineta és Kirishima.

-Kirishima. Egyértelműen. De ha nem, akkor is neki adnék pontott, mert őt jobban kedvelem a törpénél.-kuncogtam el magamat. 

Todoroki, barátom csak elmosolyodott. Ő már csak ilyen. Nem szeret nevetni se mosolyogni, de mikor mellette vagyok, nekem mindig megmutatja, hogy milyen is valójában a mosolya.

Pár perccel később meg is jött a sushink. Megettük, kifizettük (pontosabban Todoroki. Nem hagyta, hogy kifizessem) és utána a koleszbe kísért.
A szobám előtt megálltunk.

-Köszönöm megint.-hangsúlyoztam az utolsó szót.

-Mit?-mosolyodott el.

-Hát, hogy te fizetted ki a kajánkat.