Park Jimin egy kedves és szerethető srác, de egy baleset után minden megváltozik mikor szembenálló lesz. Kutatni kezd miközben próbálja begyűjteni az összes gonosz lelket akik másokat szállnak meg. Szülei és családja nincs többé így erre teszi fel a...
– Min agyalsz ennyire törpe? – kérdezi hirtelen Tae miközben oldalba bök ezzel kizökkentve a gondolataimból amit mindig is utáltam. Gyűlölöm ha megzavarnak gondolkozás közben, de most talán jobb, hogy megtette mert szerintem a végén az őrületbe kergetne, hogy nem tudom ki volt az a srác.
– Csak azon agyalok, hogy kik lehettek azok akik segítettek nekünk. Az egyik mikor rám nézett olyan furcsa érzés fogott el mintha... – kezdem el mondani, de persze a lüke félbeszakít.
– Mintha beleszerettél volna? – kérdezi meg kikerekedett szemekkel nézve rám mire tarkón vágom és szúrós szemmel nézek rá.
– Persze te idióta! Azt se tudom, hogy hogyan néz ki, vagy hogy honnan jött, de beleszerettem. Hülye – ingatom meg a fejem – Ha nem lennél így is lesérülve nagyobbat kaptál volna egy tarkón vágásnál. Egyáltalán, hogy a picsába jutnak eszedbe ilyen baromságok? – nézek rá értetlenkedve.
Néha tényleg nem tudom, hogy honnan jönnek ezek a faszságok nála, de többségében jól szoktam szórakozni rajtuk. Viszont amikor ilyeneket mond legszívesebben behúznék neki egyet. Csak azért nem vertem még péppé mert a legjobb barátom és annak ellenére, hogy kibaszott idegesítő tud lenni néha nagyon is szeretem. Persze nem úgy mert soha nem gondoltam rá, hogy barátnál több is lehetne. Számomra inkább testvér nem pedig szerető vagy szimpla barát.
– Nos, ez pofon egyszerű. Hadd magyarázzam el neked, hogy az a kis csöppnyi agyad is megértse – mondja mire csak megforgatom a szemem majd megköszörülve a torkát kezd bele – Ugyebár én árvaházban nőttem fel ahol rengeteg olyan idióta fasz gyerek van mint én. Szóval, hogy rövid legyek, de te is megértsd. Rossz társaságban nőttem fel és eltanultam a sok idióta faszságait ezért lettem ilyen én is. És amit már párszor említettem. Meleg vagy én pedig imádok fiúkat shippelni. Szóval fogadd el, hogy még ezzel foglak szivatni a sírodon túl is – fejezi be a szívére téve a kezét mire csak sóhajtok – Na de most! Fejezd be amit elkezdtél – kezd el vigyorogni.
– Alig várom, hogy még a halálom után is kísértsen ez a doboz vigyorod – morgom az orrom alatt – Szóval. Nem olyan érzés fogott el mintha beleszerettem volna hanem inkább olyan mintha már ismerném valahonnan. Annyira ismerős volt az amennyit az arcából láttam, de nem tudom, hogy honnan. Sosem éreztem még ilyet senkinél és ennél jobban nem is tudnám elmondani. Ez olyan érzés amit nem tudsz elmagyarázni. Ezt érezned kell. Nem vagyok biztos benne, hogy tényleg így van, de szerintem ismerem valahonnan azt a srácot. Nem tudom, hogy honnan vagy, hogy ő ismer-e engem, de akárhogy is van meg kell őt találnom. Ha összefogunk velük talán fény derül arra ki is ő valójában, és hogy tényleg ismerem-e vagy ő engem. És persze könnyebb lenne a nagyobb szintű gonosz lelkekkel is mint amilyet ma is találtunk – magyarázom neki végig magam elé bámulva és próbálom felidézni a srác arcát.
– Szóval röviden és tömören. A srác aki rád nézett valahonnan ismerős, de fogalmad sincs honnan és most meg akarod őt találni egy ekkora baszott nagy városban ráadásul úgy, hogy azt sem tudod hogyan néz ki? – néz rám felvont szemöldökkel Taehyung.
– Igen. Ahogy mondod – bólintok mintha a világ legegyszerűbb dolga lenne az amit most elmondott
– Hát te nem vagy normális. Mégis, hogy a faszomba tervezed megtalálni ezt a valakit anélkül, hogy semmit nem tudsz róla? Ez konkrétan lehetetlen. Vagy csak én gondolom így?
– Nem tudom, hogy hogyan találjam meg, de van egy dolog amit tudok róla és ez a dolog sokat segíthet
– Na és mi az ha szabad tudnom? – kérdezi sóhajtva és közben a konyhába indul jeget cserélni az oldalán.
– Ő is szembenálló mint mi ahogy a társa is. Ha találunk megint egy lelket akkor lehet, hogy ők is megint felbukkannak. Csak akkor már sokkal jobban kell figyelnünk és ha jól csináljuk elkaphatjuk őket. Csak nem kéne úgy balfaszoskodnunk mint ma – megyek utána és a hűtőhöz lépve veszek ki egy dobozos üdítőt majd az asztalhoz ülve kezdem el iszogatni – Segítsek? – kérdezem a lüke haverom mikor észreveszem, hogy még mindig a jéggel baszakodik.
– Igen az jó lenne. Meg lehet egy orvos is jól jönne – mondja szenvedve én pedig csak elnevetem magam majd gyorsan megiszom az üditőm és kidobva a dobozt húzom magam után Taehyungot, hogy bekössem a sebét.
A fürdőbe érve előszedem az elsősegély dobozt, majd mikor leveszi végre a pólóját elkezdem lefertőtleníteni a sebét utána pedig lassan és óvatosan bekötöm közben próbálom úgy csinálni, hogy ne fájjon neki és szoros se legyen. Amint ezzel megvagyunk elpakolok mindent és lassan felsegítem Taet a szobájába.
– Elmegyek zuhanyozni. Ha kell valami szólj. Sietek – mondom majd kimenve a szobából megyek át a sajátomba és előszedve a cuccaim megyek a fürdőbe.
Nem tudom meddig zuhanyzok és áztatom magam, de folyamatosan csak arra a srácra tudok gondolni és nem hagy nyugodni az az érzés amit a közelében éreztem. Olyan furcsa és idegen volt ez az egész. Sosem éreztem ilyet azelőtt, de képtelenség, hogy beleszerettem volna. Soha nem láttam még és azt sem tudom kicsoda. Azon kívűl, hogy szembenálló tényleg nem tudok róla semmit és ez annyira idegesítő. Lehet, hogy Taehyungnak ezúttal igaza van és őrültség lenne elkezdeni keresni. De mi van ha szerencsém van és legközelebb újra felbukkan a társával? Mi van ha ő is keres engem mert ugyanezt érezte? Egyszerűen nem hagy nyugodni a dolog és magamat ismerve addig nem is fog hagyni amíg meg nem találom és válaszokat nem kapok a kérdéseimre.
Hirtelen zajt hallok és azt ahogy Taehyung kiabál így amilyen gyorsan tudok magamra kapom a ruháim és elzárva a vizet rohanok Taehyung szobájába ahol meglepetten nézek a srácra aki a falhoz nyomja a drága haverom.
– Te meg ki a fasz vagy, és hogy jöttél be? – kérdezem idegesen az ajtóban állva mert nem akarok kockáztatni, hogy ha megmozdulok tesz valamit Taevel.
Percek telnek el, de nem válaszol csak bámul rám én pedig rá és próbálok rájönni, hogy most mi a fasz van. Szegény Tae meg se mer nyikkanni én pedig próbálok rájönni, hogy honnan ismerős ez a fura idegen.
– Te voltál... – suttogom magam elé kicsit döbbenten mire elengedi Taehyungot és lassan elém lépked majd a kezembe nyom egy cetlit
– Holnap mind a ketten legyetek ezen a címen pontban kettőkor. Ne késsetek – mondja komoly és mély hangon majd hátat fordítva nekem mászik ki az ablakon én pedig csak sokkosan bámulok utána.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Hewwoo^^ Nos itt is van az új rész :3 Remélem tetszett bár ez nem lett olyan hosszú mint az első ráadásul valószínűleg a sok párbeszéd miatt kissé unalmas is😅 Igyekszem hozni minél hamarabb a kövi részt^^ Ha tetszett légyszi dobjatok meg egy-két kommenttel is. Sokat jelentene🥺👉👈 Hamarosan találkozunk. Addig by^^❤
U.i.: Itt egy Chim, hogy feldobja a napotokat🥺🥺
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
