For you

Kezdet

Megvan az az érzés, amikor vonzódsz valakihez, de az istennek sem tudod megmondani, hogy miért? Na ugye...

3 éve, hogy az álmaim iskolájába járok, egy kicsivel messzebb, ahol lakom, ezért kollégiumban tartózkodom. Szeretem ezt a helyet, hiszen itt tudok a legjobban kibontakozni. A mai nap eléggé érdekesen kezdődött, ugyanis a szobatársamat kirúgták a suliból... hát had ne mondjam, eléggé meglepődtem, hiszen rendészeti suliban tanulok, ahol a jó magaviselet az elsődleges követelmény. De hát csodák voltak, vannak és lesznek is. Ezen kívül 4 éve vagyok párkapcsolatban az egyik évfolyamtársammal, együtt jelentkeztünk ide. Mostanában csak mosolyszünet van köztünk, mert olyan, mintha elhanyagolna engem. De valószínűleg azért, mert nyaralni van a szüleivel.

A közeli eseményhez kerestek diákokat gyakorlatra, amire rögtön jelentkeztem. Ki nem hagyhattam ezt a lehetőséget, hiszen tavaly is voltam.

Fülledt nyári idő volt, ahogyan kiléptem a koli ajtaján, rögtön megcsapott a forró júniusi szellő.

- Jézusom, nagyon meleg van. - jegyezte meg Jake, az osztálytársam, miközben feltette a napszemüvegét. Annie, hoztál magaddal vizet?

- Igen, hoztam. Bár sok értelmét nem fogom látni, mivel úgyis meleg lesz... - sóhajtottam meggyötörten.

Alig vártuk, hogy megjöjjön a busz, ami elvisz minket az eseményre, bízva abban, hogy légkondi lesz rajta, és megmenekülünk a hőség elől pár percre.

Beszálltunk a kis autóbuszba, ami elvitt minket arra az eseményre, ahol eltöltünk néhány nap szolgálatot. Rajtunk kívül még sok diák felszállt. Vártuk a megváltó légkondi hatását, de a sofőr elszontyolodva közölte velünk, hogy az elromlott. Valahogy túléljük.

Elöl foglaltam helyet osztálytársammal, aki egyből nyitotta az ablakot. Néhány perc múlva el is indultunk.

10 perc út volt az egész, és amikor megérkeztünk, izgatottan szálltunk le. Még csak mi voltunk ott, illetve pár rendőr, biztonsági őr, illetve a rendezők. A mi csoportunkon kívül még volt egy, ami fullosan srácokból állt. Meg sem lepődtem, azonban a mi csapatunkban még egy lány lenne rajtam kívül, azonban ő volt az, akit elbocsátottak.

- Elvileg majd jön egy másik csaj helyette. - súgta a fülembe Jake.

- Azt tudom... de ki az? Mert hogy itt egy csajt se látok, az kurvaisten. - néztem körül alaposabban.

- Pedig ott áll előttünk. Beszél az egyik tiszttel. - nevetett fel, majd elfordult a másik barátjához beszélni.

Jobban szemügyre vettem, és rögtön ki is szúrtam. Éppen megfordult és egyenesen rám nézett. Ismertem őt, mert egy városban lakunk. Megindult felém én pedig vártam.

- Szia! - köszönt rám halkan. - azt hiszem, jó csoporthoz jöttem, hiszen egyedül csak te vagy itt lány.

- Hali.. igen. Milyen kicsi a világ, még jó, hogy ismerjük egymást. - mondtam zavartan.

- De még nem annyira. - mosolyodott el, miközben beletúrt a hajába.

Miközben alaposan végig mértem őt, elgondolkodtam, hogy mekkora pancser vagyok. Elsőnek is srácnak néztem, és most, másodjára is. De nem véletlenül, hiszen a szőke haja le volt nyírva, tetoválások borították a karjait, és a stílusa is teljesen megfogott, ugyanúgy, mint amikor 5 éve találkoztam vele. Lauren egy különleges személyiség, akit mindig is megakartam ismerni.

- Hmm? - nézett rám égszínkék szemeivel, ami egyből kizökkentett a gondolataimból.
- Nincs semmi, csak elbambultam. - fordítottam el a fejemet zavartan.

Szó nélkül indultunk el elvégezni a feladatunkat. Furcsa érzések keringtek bennem, amik nem hagytak nyugodni.
Gyorsan telt az idő, és el is érkezett az ebédidő. Éppen az egyik kajás standnál voltunk, és csendben vártuk a megrendelt kajánkat. Lauren felnézett a telefonja kijelzőjéről és egyenesen rám nézett.
- Mit csinált a csaj, akit kirúgtak? - törte meg a csendet Lauren.
- Öhm.. nos verekedett. Mindig is ilyen kicsapongó személyiség volt, még én is tartottam tőle, mert ugye egy szobában voltunk.
- Akkor valószínűleg én leszek a következő szobatársad. - mondta szórakozottan.
- Ja.. igen, meglehet. - hajtottam le a fejem.
- 22-es a másodikon? - nézett rám kérdőn.
- Igen.. - válaszoltam zavartan.
- Akkor fix. - pillantott fel az égre.

A nyakára tévedt a tekintetem, amin szintén egy kisebb tetoválás volt.
Nyeltem egyet, majd inkább az órámra néztem, ami 13:43-at mutatott.
Körülbelül 5 perc múlva kaptuk meg az ebédünket, és helyet is foglaltunk egy árnyékosabb helyen.
Az egyik csoporttársunk huppant le mellém egy hatalmas adag kajával. Robert volt az. Ő az a srác, akire tényleg azt mondom, hogy woow, mivel jó idomokkal rendelkezik, és az esze is a helyén van. Illetve Chrisnek az egyik legjobb haverja.
- Sziasztok! Minden oké? - ivott bele a vizébe.
- Minden a legnagyobb rendben. - válaszolta Lauren.
- Üdv a csapatban, Lauren. Milyen volt az eddigi szolgálat?
- Unalmas. - vágta rá Lauren, mire égő fejjel tekintettem a tányéromra. Unalmasnak talál... na mindegy, különösebben nem érdekel.
- Lesz az jobb is. - mosolyodott el Robert. - Annie tud izgalmas dolgokat művelni.
Zavartan beleharaptam az ajkaimba. Mindig tudja, hogy hozzon zavarba.

Kaja után folytattuk a dolgunkat, járőröztünk, útbaigazítottunk embereket, és így tovább.
Hamar elment ez a nap, és el is fáradtam. Éppen nem aludtam be a buszon, Jake is folyamatosan fárasztott minket a buta történeteivel.

Hamarabb is szálltam le a buszról, utánam Lauren jött, aki egy hatalmasat sóhajtva vette elő a cigijét és a gyújtóját.
- Hát ez a gyerek... - fújta ki a füstöt. - ezután meg pakolhatok...
- Ha kell valami segítség, szólj... - ajánlottam fel neki a segítségemet.
- Azt lehet megköszönném.

Mindig olyan halk a hangja, jobban kell figyelni a beszédjére, mint hat másikéra. Amikor Lauren végzett a cigizéssel elindultam vele pakolni. Csak 2 bőröndje volt, de azok is nyomtak pár kilót. A lift az nem működött, így lépcsőn kellett vinni azokat.

Zavartan nyitottam ki neki az ajtót. Alaposan körülnézett, majd lerakta az utazótáskáját ahhoz az ágyhoz, ami még az előző szobatársamé volt.

- Egész hangulatos. - huppant le az ágyra fáradtan. - ráadásul helyben van az étkező és a fürdőszoba is. Tiszta luxus.

Még beszélgettünk egy keveset, aztán elmentem zuhanyozni. Zuhany közben folyamatosan kattogott az agyam Laurenen. Ahogy végeztem, megszárítottam hosszú szőke hajam, és magamra vettem a selyemköntösömet. Úgy mentem vissza a szobába, ahol Lauren a ruháit hajtogatta. Hirtelen megfordult, és meglepő tekintettel nézett végig rajtam. Aztán hirtelen elfordította a fejét, és kapkodóbb mozdulatokkal folytatta a pakolást.

- Már végeztél is? - kérdezte hadarva.

- Igen, végeztem... - túrtam bele a hajamba, majd odamentem az ágyamhoz, és háttal állva Laurennek levettem a köntösömet. Csak fehérnemű volt rajtam, úgy kerestem meg a pizsamámat. A polcomon lévő kistükrömbe néztem, ahol egy pillantást vetettem Laurenre. Pont belenézett ő is, úgy kaptam el a fejemet. Amikor felöltöztem, lehuppantam az ágyamra, és elővettem a könyvemet.

- Megyek én is zuhanyozni. - mondta lehajtott fejjel.

- Nem viszel törölközőt? - kérdeztem tőle, mire rám nézett. Vörös volt az arca.

- ...de.. tényleg. - mosolyodott el, és érte ment a törölközőjéért, ami ki volt készítve az ágyán.

Próbáltam volna olvasni, de nem tudtam kiverni a fejemből Lauren tekintetét, ahogy beléptem a szobába. Éreztem, ahogy ég a fejem, és hogy a szívem a torkomban dobog.

Közben a telefonom megcsörrent. A párom volt az, Chris. Amikor felvettem a telefonomat meglepődve hallgattam a háttérzajokat.