ℙ𝕒𝕣𝕥 𝟙𝟜

941 45 3
                                    

Eltelt egy nagyon hosszú hét. Noah és köztem minden rendben bár egyre többet kérdezgeti hogy miért vagyok sokszor feszült. A válaszom mindig az hogy fáradt vagyok. Ez persze nem igaz. Peter egyre erőszakosabb velem és az a célja hogy eltiltson a barátomtól. A szüleim sajnos ezt támogatják, sőt ők azt hiszik nem is tartom Noah-val a kapcsolatot. Ma péntek van. Másnak ez nagyon jó hogy vége a hétnek de nekem egyáltalán nem. Ma jön vacsorára a Davis család. James Avary-nél lesz. Azt hazudta hogy talált egy jó különtanárt matekból és oda kell mennie. Nehezen de tanulásról van szó úgyhogy elengedték. Nekem esélyem sincs lelépni. Azt utolsó óráról léptem ki az ajtón mikor valaki megállított.
-Szia baba. Nincs kedved elmenni valahova? -kérdezi Noah.
-Ne haragudj, de semmi erőm. Hazamegyek és beesek az ágyba olyan fáradt vagyok.
-Emma már kurvára elegem van ebből. Olyan mintha teher lenne számodra hogy velem legyél. Akkor tudod mit nem kell, nekem sincs kedvem úgyis lesz egy jó buli inkább oda megyek. -látta rajtam hogy mindjárt elsírom magam de még egy utolsó mondatot odaszúrt.
- Ott tuti jobb társaságom lesz mint te.
Itt nem bírtam tovább amilyen gyorsan tudtam kiszabadultam az épületből. A bátyám még az ebédlőben lehet ezért úgy döntöttem busszal indulok haza. Nem vagyok hozzászokva de egyszer csak kibírtam. Hazaérve egy teljesen üres ház fogadott aminek most hálás voltam. A szobámban egyből rámjött a zokogás. Hogy teheti ezt Noah? Biztos meg fog csalni valami ribanccal. Csak ilyenek jártak a fejemben.
Pár órával később meghallottam anyukám idegesítő hangját.
-Avary elkezdtél már készülni?
-Még nem, a vendégek csak 2 óra múlva jönnek és amúgy sem fogok magamból hülyét csinálni. Úgy fogom fel mint az összes többi családi vacsorát.
-Ha így állsz hozzá akkor majd én megmondom mit fogsz felvenni.
Már csak ez hiányzott. Kikészítik az életemet.
Elkészülődtem, annyi szerencsém volt hogy én választhattam ki a ruhám. Babarózsaszín felsőmhöz egy fekete miniszoknyát párosítottam. Hajamat kivasaltam. A sminkemmel most nem foglalkoztam sokat.
A vacsora csendben telt. Láttam hogy valami feszültség van a levegőben.
-Emma, a fiam mesélte hogy még mindig távolságtartó vagy vele. Szerintem nyitottabnak kéne lenned. -kezdi Mr.Davis.
-Semmi kedvem hozzá.-mondom elég flegmán.
-Lányom legyél udvariasabb.-kiállt rám apám.
-Jobb ha ezt kettesben beszéljük meg. -mondja Peter.
Kezemet megfogja majd a szobám felé kezd el húzni. Beérve a helységbe lök egy nagyot rajtam amitől az ágyamra dőlök.
-Te normális vagy? -kérdezem dühöngve.
Ő nem mond semmit csak előkap egy rongyot és a szám köré tekeri hogy ne bírjak beszélni. Megfogja a felsőm szélét majd elkezdi felfelé tolni meztelen bőrömön. Próbálok kiszabadulni de sajnos ő erősebb nálam. Mikor már levette  a pólóm a melltartómat veszi célba. Itt összeszedem az összes erőm és egy hirtelen mozdulattal a bele térdelek férfiasságába. Kihasználva fájdalmát lerohanok a lépcsőn közbe leszakítva magamról a számra kötött rongyot. A felnőttek elképedve néznek. Egy szál melltartóban, kócos hajjal, kisírt szemekkel nem lehetek valami szép látvány. Felkaptam egy cipőt és egy kabátot majd a barátnőm háza felé indultam. Lépteimen gyorsítottam nehogy az a szemét kövessen.
Szó szerint berontottam a házba. A nappaliban volt Avary és James. Érkezésemre felém kapták a fejüket. Bátyám elképedve nézett végig rajtam majd csak ennyit szólt:
-Ki tette ezt?
Tudtam hogy ha elmondom odamegy és megöli azt a rohadékot de muszáj megtennem.
Elmeséltem nekik a történteket és James ezzel párhuzamosan már rontott is ki a házból. Barátnőm adott kényelmes ruhát majd főzött nekem teát. A kanapén egy plédbe bújva néztünk egy filmet mikor csöngettek. Nagyon megijedtem de Noah lépett be. Szorosan magához ölelt majd elkezdett bocsánatot kérni amiért olyanokat mondott.
-Nem mentem el abba a kicseszett buliba mert csak te jártál a fejembe. És James mindent elmesélt arról majd még számolunk de az a lényeg hogy jól legyél.
A válaszom csak egy hosszú szenvedélyes csók volt.
James ott aludt Avary-nél én pedig Noah-val mentem. Az anyukája kedvesen fogadott. Nem először vagyok itt de mindig egyre aranyosabb velem. Nehezen tudtam elaludni mindig Peter képe járt a fejembe de Noah mellett nagyobb biztonságban nem lehettem volna.

Tiltott kapcsolatWhere stories live. Discover now