🍿17.rész🍿

1.3K 68 0
                                    




Habogva nézzeem a dühős Jungkookot.

- Mi az hogy Japánba kerestél munkát?

- Jungkook, én.....én elakartam mondani.- kellek fel.

- Mikor?- nem nézek rá.- Chh...értem. - mondja könnyes szemekkel és kiviharzik a helyről, én pedig utána.

- Jungkook!- fogom meg karját, nem néz rám, sőt meg se fordul. - Kérlek, beszéljük meg.- kezdek el könyörögni neki.

- Nem! Tahyung, be csaptál és most hagyj!- rántsa ki karját és elmegy.

Sírva rogyok le a járdára, majd Jimin ölelését érzem meg, amibe kétségesen bújok.

Jimin próbál feldobni, de nem megy. Megállás nélkül csak sírok három hosszán át, de már könnyeim sincsenek, csak szomorú vagyok.

- Jimin, kérlek hagyj.- bújok be a takarómba.

- Meg mondom Yoonginak, hogy nálad alszom.- kell fel.

- Ne! - ülök fel.- Egyedül szeretnék most lenni.- megértően bólint egy sóhajtás kíséretében.

- Akkor elmegyünk, vigyázz magadra.- jön egy utolsó ölelésre.- És ha nem vetted még észre, az éjjeli szekrényre raktam a kedvenc fagyidat.- kell fel. Oda nézek és tényleg ott van.

- Kösz Chim.- mosolygok rá, annyira jó barát.

Miután elmentek megpróbáltam hívni Jungkookot, de nem vette fel és aggódni kezdtem miatta.
Fagyimat eszegetve nézem a közös képeinket és videóinkat, amin újra sírni kezdek. De a fagyi jó! Jungkookal szeretnék lenni! Hogy öleljen és csókolgasson, érezem a szerelmét a közelségét. De elszúrtam mindent szokásos híven!
És ha ő is velem jönne? Mert eddig is ezt akartam, én találnék egy jó állást és neki lenne egy tetováló szalonja.  Amit mindig is akart.
De ott van az apja, aki ezt mind nem engedné meg.
Sóhajtva dőlök be az ágyba és nehezen, de valahogy elalszok. Biztos a sok sírás.

Ma munka van sajnos és előjött a két bal kezes Taehyung. Két vendégnek kiöntöttem a kóláját, egyre ráborítottam a popcornt és egy kisfiúnak külön show-t adtam: Elcsúsztam a sajtszószban és egy hatalmasat tanyáltam.
Fájó végtagokkal mosok fel a nap végén és egyfolytában szitkozódom.

- Ez felér egy szüzesség elvesztéssel!- rakom a helyére a felmosót és dühöngve fordulok meg, de úgy is kapok szívinfarktust. - Jesszusom!- rakom kezem a szívemhez. - Megijesztettél.-  fújom ki a levegőt.

- Sajnálom, de a szüzességedet már elvettem.- mosolyodik el egy kicsit.- Beszélni jöttem.- komolyodik meg hangja.

- Rendben.- nyelek egy nagyot.- Gyorsan átöltözöm és felmehetünk hozzám.- ajánlom fel amire bólint.

A kocsiban végig csend volt, és amikor hozzám felmentünk akkor is. Egymás szemben ülünk egy-egy pohár víz mellett.

- Tényleg sajnálom.- szólalok fel elsőnek én.- De még meg se hallgattál.

- Mit hallgassak meg?- néz értetlenül.- Nem említetted nekem, hogy Japánba keresel állást és itt hagynál.- ezen egy kicsit elmosolyodom, amin még idegesebb lesz.- Miért mosolyogsz?

- Azt akarom, hogy gyere velem.- fogom meg kezét az asztalon.- Emlékszel az első randinkra?- erre bólint.- Azt mondtad te szalont akarsz nyitni. Tedd meg! Ott! Velem!

Jungkook szemszöge:

Amikor ott hagytam Taet a bowling pályánál, nagyon ideges voltam rá. A haza úton már a kocsiban sírtam, itt fog hagyni és ami eddig volt az meg fog szűnni.
Dühős voltam és csalódott, sírtam és mikor a házba mentem be anyukám otthon volt.
Nagyon meglepődtem és könnyeimet gyorsan törölgetni kezdtem.

- Szia anya.- mondom egy kicsit rekedtes hangon.

- Kisfiam.- siet hozzám és húz egy anyai ölelésre, amibe szinte kapaszkodók és újra sírni kezdek. - Mi a baj? Talán barátnőd van?

- Olyasmi.- mondom ki nehezen.

- Szakítottatok?- kezdi el simogatni hátamat.

- Nem! Anya....- nézek fel rá.- Pasim van.- kerülöm tekintettét.

- Oh.- mond csak ennyit. - Figyelj.- fogja meg államat és fordítja maga felé.- Nem zavar, ha meleg vagy. Te akkor is az én pici kisfiam maradsz. Apád is meg fogja érteni.- puszil arcomra. - Sütők neked sütit, menj fel a szobádba és gondolkozz.- mosolyog rám.

- Kösz anya.- ölelem meg még egyszer.

Ezután sütit ettem és a közös képeinket kezdtem el nézni, néha szünetet tartva elszívva pár száll cigit.
Legközelebb vacsorára mentem le, ahol már apu is itt volt.
A zöldségek közepette néztem fel apámra.

- Valamit el kell mondanom.- lassan fel néz rám.

- Mond.- mondja még nyugodtan.

- Meleg vagyok és van egy párom.- mondom ki egy levegővel.

Megáll az evészetben és döbbenten néz rám.

- Te ezt tudtad?- néz anyám felé.

- Ma mondta el nekem is.- mondja halkan.

- Fiam! Mond hogy viccelsz!- néz rám könyörgően.

- Nem. Féléve vagyunk együtt és szeretem, ahogy ő is engem.

- Ez valami tini hóbortosság!- kiabál rám.- Meg hogy ő szeret? A pénzedet biztos!

- Nem! Egy wont se fogadd el tőlem! Ő rendes srác és fogadd el!

- Nem fogadom el! A fiam meleg! Hogy lesz majd így örökösöd?

- Nem minden a cég apa! Majd örökbe fogadunk, ha akarunk és én jobb apa leszek mint te!- kelek fel.- A gyerekemet soha nem fogom arra kényszeríteni ami nem Ő! - emelem ki a szót.- És amit nem akar!- trappolok fel a szobámba.

Később anya nyit be a szobámba.

- Ne haragudj édesapádra.- erre meg forgatom szemeimet, persze nem lássa.- Szeretnénk ha a barátod eljönne egy vacsorára holnap. Jó éjt kicsim.- megy ki.
Remélem, holnap minden megoldódik és nem kell apám győztes mosolyát bámulnom.


Most pedig boldogan kelek fel helyemről.

- Velem akarsz maradni?

- Igen!- kell fel szerelmem.

Egyből ajkaiért hajolok és ölembe kapom, amire egy kisebb sikoly hagyja el kívánatos ajkait.

- Annyira szeretlek.- döntöm homlokom az övének.

- Én is szeretlek.- kezd el pityeregni, ami miatt magamhoz ölelem szorosan.

- Ma este nálunk vacsorázol a családommal.- erre ijedten néz rám.

Sziasztok Tiglánaim❤️🐯
A hibákért bocsi🖤💜❤️
Ez egy igen hosszú rész lett💜💜 Yey
Taekook páros kibékült, de Taehyung akkor sem lehet nyugodt hisz Jungkook családjával fog együtt vacsorázni.
Hogy fog elsülni az a vacsora?

Popcorn✔︎𝘁𝗮𝗲𝗴𝗴𝘂𝗸  (Befejezett)Where stories live. Discover now