◇ Hetedik rész ◇

401 24 2
                                    

~~~Másnap~~~
Emma szemszöge:
Felkeltem. Nem meséltem el senkinek a tegnapit. Az egyetlen ember akinek elmondanám az Ötös. De ő nincs itt... Miután megtudtam ezt az egészet Ötös megrémült és elhagyta az akadémiát.
E:Jó reggelt...
A:Jó reggelt Emma...
E:Ötösről bármi?
A:Semmi...
E:Most mit fogunk csinálni? Szükségem van rá! -mondtam a többieknek.
Egyszercsak megcsörrent a központi telefon. Allison felvette.

Allison szemszöge:
Ö:Allison én vagyok az...
A:Ötös?
Ö:Igen én. Kérlek át ne add Emmának a telefont.
A:Rendben.
Ö:Holnap után haza megyek ígérem...
A:Ötös.
Ö:Igen?
A:Szüksége van rád...
Egy nagy lélegzet vételt hallottam.
Ö:Sajnálom... De nem tudok vissza menni hamarabb...
A:Hát jó...
Ö:És All.!
A:Hm?
Ö:Legalább te tudd,hogy szeretem...
A:Tudom...
E:Allison kérlek hadd beszéljek vele!
A:Ne haragudj Emma...
Ö:Szia Allison...
A:Szia Ötös...

Emma szemszöge:
Allison lerakta a kagylót.
E:NEE!Allison! Beszélni akartam vele!
A:Tudom Emma... De ő kért meg rá... Hogy ne adjam oda a kagylót...
E:De én csak...beszélni akartam...vele...
Elkezdtem könnyezni.
E:Miért csinálja ezt velem??MIÉRT!??
A:Emma nyugi.
E:NEM! NINCS NYUGI! HAGYJATOK BÉKÉN! TUDTAM HOGY NEM SZÁMÍTOK NEKI! -mondtam és felszaladtam a szobámba. Sírni...megint...

~~~~~Time skip~~~~~
Másnap
Allison szemszöge:
Egész nap bent van... Tegnap óta ki se jött a szobából.
Valamit tenni kéne. -mondta Luther
De mit? Nem tudunk semmit se tenni. -mondtam amikor is megint megcsörrent a telefon. Felvettem.
Ö:Allison,te vagy az?
A:Ötös?
Ö:Igen. Szomorúnak hallak. Minden oké?
A:Emma ki van. Azt hiszi azért hagytad itt mert nem szereted...
Ö:Ah baszki...
A:Most mit fogsz csinálni?
Ö:Haza megyek.
A:Biztos?
Ö:Biztos. Szüksége van rám.
A:Rendben.
Ö:Sietek,szia Al.
A:Szia Ötös. -mondtam és leraktam.

~~~3 órával később~~~
Emma szemszöge:
Hol vagy? Miért nem vagy itt? Hiányzol... És...és...szeretlek... Kiabálást hallottam.
EMMAAAAA!! VALAKI JÖTT HOZZÁD!! -hallottam Allisont kiabálni. Ki lehet az?
Leteleportáltam.
Megláttam azt a zöld szemű herceget,zsebre tett kézzel.
ÖTÖS! -ordítottam. Oda rohantam és a nyakába ugrottam.
Normális vagy? Itt hagytál,egyedül!
Tudom sajnálom hiba vo-
Félbe szakítottam egy csókkal. Nem érdekelt ki mit mond majd erre csak érezni akartam azokat a rózsaszín ajkakat. Bele túrtam abba gyönyörű sötét barna hajába és nem akartam elengedni. A csípőmnél fogva szorított magához. Csókunk a következő lélegzet vételig tartott amikor is elengedtem.
Bármit is mondtam eddig a köztünk lévő kapcsolatról azt FELEJTSD EL!Szerelmes vagyok beléd Ötös Hargreeves!
Szerelmes vagyok beléd Emma Hargreeves és ezen semmi ismétlem SEMMI nem változtat!
Szeretlek Ötös...
Szeretlek Emma...
Egy újabb csókkal pecsételtük meg szerelmünket. Elengedtem a fiút és körbe néztem. Mindenki tátott szájjal nézett minket.
Hát erre nem számítottam... -mondta Diego.
Én igen! -mondta Allison majd elkezdett vadul tapsolni. A többiek is elkezdtek tapsolni. Mi csak egymásra mosolyogtunk.
NEEEEEEEE!!! ENNEK NEM ÍGY KELLETT VOLNA LENNIE!
Emma ez meg ki? -kérdezte Ben.
Ugyanúgy néz ki mint te.
Igen tudom.
Kihez beszélsz? -nézett rám Ötös.
Benhez.
Jah tényleg te látod őt.
Na de egy pillanat.
Kimozdultam Ötös karjaiból és az árnyékhoz fordultam.
Mutatsd magad! MINDENKINEK!
Az árnyék megjelent.
Ez meg ki? És miért néz ki úgy mint te? -kérdezte Ötös.
Áá... A híres nevezetes Ötös, aki Emma kicsi szívének olyan sokat ér, és milyen jó pasi. -kuncogott fel gonoszul.
Nincs szükségem rád! Menj el! -kiabáltam rá de ő csak gonoszul felnevetett.
Ötös,nem akarsz valamit mondani a többieknek? -vigyorodott el. Ötösre néztem.
Hát nem az ő társaságában akartam ezt nektek elmondani de... Hamarosan világ vége lesz és ki kell derítenem hogy ki vagy mi okozza. -mondta Ötös félve a reakciómtól. Oda mentem hozzá és megöleltem. Vissza ölelt majd felnéztem rá.
Megtaláljuk az okát. -mondtam. Vissza néztem az árnyékomra aki csak megforgatta a szemét.
Egyébként még mindig nem kaptunk választ hogy pontosan ki is vagy! -nézett rá Luther.
Oh milyen udvariatlan vagyok.Ema vagyok. -mosolyodott el gonoszan.
Ema? -nézett kérdően Luther
Ema az én... -dadogtam.
Az ő lelke másik fele vagyok. -vigyorgott el majd köddé vált egy gonosz kacajt a levegőbe zengetve maga után.

(-625 words)

Ketté szakadt lélek - Five Hargreeves ❗Szünetel❗Where stories live. Discover now