Mi lett volna ha...?(Befejezett)

15.rész Adél szemszögéből

Nemsokára kész lett az ebéd és szóltunk a fiúknak is.Az ebéd nagyon jó hangulatban telt beszélgetünk.Anyu és Erika nagyon megtalálták a közös  hangot mi csak mosolyogtunk rajta.Örültem neki hogy ilyen jól kijönnek mert nagyon fontos nekem hogy jobban legyenek.Mert ők az én családom.Vagyis na értitek.Miután megebédeltünk anyuék azt mondták menjünk csak fel beszélni a csajokkal majd ők elpakolnak meg minden.Mi csak bólintottunk majd elindultunk az emelet felé.Éppen feltettem volna a lábam az első lépcsőfokra mikor hallottam hogy valaki szedi a pici lábait utánam.Hátrafordultam megláttam Ádit ahogy jön utánunk a csajok már fent voltak.Én pedig felvettem Ádit és mentem utánuk.Fent a lányokkal nagyon jól elvoltunk délután lementünk és a fiúk pont akkor kapcsoltak be zenét mikor indultunk le a lépcsőn.A fiúk odaálltak  sorba a lépcső elé és felkértek minket táncolni.Minő udvariasság.Ádit elvette tőlem anyu mivel nem akarta hogy szegény Ádit megszédítsük. Egészen esti  táncoltunk.Este vacsiztunk,utána tv-t néztünk este 8 fele Ádi elaludt az ölemben én Félix ölelésében voltam olyanok voltunk mint egy család.Mondtam a többieknek hogy lefektetem Ádit az ágyikójába vagyis suttogtam ők csak bólintottak majd felkeltem a kanapéról és elvittem a kis csöppséget az ágyikójába kis szívem észre se vette hogy megmozdultunk.Ott néztem és simogattam a pici arcát észre se vettem hogy bejött Félix annyira bele voltam merülve a pici nézésébe.Félix odasétált mögém és átölelte a derekamat elmosolyodtam."Nagyon jól áll neked az anya szerep" súgta a fülembe amitől én megborzongtam de jó értelemben.Megfordultam az ölelésében majd egy puszit nyomtam az orrára neki ez nem volt elég ezért kaptam egy csókot amit sok másik követett. Majd kivonultunk a szobából ez az egész olyan mesebeli volt.Olyan volt mint egy szép álom ami szépséget nyújt a rossz időkben is.Ezen a gondolaton elmosolyodtam mert mindig is ilyen életre vágytam ahol szerető testvérek akik ebben az esetben a sógornőim.És szerető család eddig is szerettet anyu de mióta apu meghalt nem találtam a helyem a világban de most úgy érzem hogy végre teljes a családom.És nagyon szeretem őket ezek által bármit meg tennék értük ha bajban lennének én ott lenék mellettük.Nekem nem voltak testvéreim de ezt az élet így szerette volna így nem bánom.Most bepótolta az élet azt azt űrt amit eddig éreztem és ennek nagyon örülök.Nagyon szeretem ezt a családot és ezen semmi nem változtathat.