Nyissunk Tiszta Lappal /Park Jimin ff/

4. Rész

Kiszálltam Jimin autójából és mielőtt hozzám szólt volna, bementem az iskolába. Mikor beértem egy magas barna hajú, barna szemű fiúval találtam magam szembe. Megállt előttem és csak nézett engem.

-Amm..Szia? Ismerlek?-megrázza a fejét és már képben van

-Bo-bocsánat. Szia Kim Taehyung vagyok, gondolom te vagy Ra-ra. Jimin sokat mesélt rólad-Micsoda? Jimin? Még csak tegnap ismert meg. Vagy ha jobban belegondolok Jun sokat mesélhetett rólam

-Igen Ra-ra vagyok. Örülök ,hogy meg ismerhetlek Kim Taehyung-mosolygok és nyújtom a kezem. De ő nem kezet fogott velem, hanem megölelt- És te honnan ismered Jimin-t? Osztály társak vagytok? Vagy szomszédok?

-Kis korunk óta ismerjük egymást Jiminnel. De azt nem említette,hogy ilyen szép barátot szerzett magának az első nap-erre a kijelentésére elpirultam-Cuki vagy amikor elpirulsz

-Most azt akarod elérni,hogy vörös legyen a fejem?-kínomban nevetek. Ez a fiú sokkal kedvesebb mint Jimin

-Áh Tae, látom megismertek Piroskát-kellet nekem Jiminre gondolni

-Mondtam, hogy ne hívj így. Úgy feltudod húzni az agyam

-Tudom és,hogy élvezed-pajkos mosolyra húzza a száját

-Élvezi a halál-pufogva faképnél hagyom őket. Becsattogok a terembe. Most,hogy belegondolok tegnap óta nem láttam, Jia-t. Ez az óra után meg kéne keresnem,mivel ő az egyetlen akivel tudok normálisan beszélgetni. De mondjuk Jiminnel is jól tudtam tegnap beszélgetni,igaz akkor nem tudom mit szívott de eléggé rendes volt és törődő,de én ezzel miért is foglalkozom? Néha még én magam sem értem a gondolataimat. Bejött a tanár, és persze,hogy matekkal kell kezdeni basszus kedd van ne már. Az óra vége fele lehetünk mert már csak rajzolok a füzetembe és nem azt írom ami a táblán van. Arra kapom fel a fejem,hogy valaki inkább valakik a terem ablakán keresztül kukkolnak engem. Mikor jobban megnézem azt látom, hogy egy sereg fiú ott áll és Jimin rám mutogat. Esküszöm egyszer eltöröm azokat a kicsi ujjait.

Kicsengettek és egyből kimegyek a teremből amilyen gyorsan csak tudok és Jimin elé állok és halálos tekintettel nézek rá, de csak rá. Ő keresztbe font karokkal áll előttem

-Miért kell engem nézni? Feltűnően?? Én esküszöm egyszer levágom azokat a picike ujjaidat aztán mutogass azzal amivel akarsz

-Tudod kislány ezek az ujjak attól ,hogy még picik eléggé ügyesek, ezt egyszer úgyis befogod vallani-a mögötte álló fiúk próbálnak nem ujjongani, hogy mennyire "beoltott" engem Jimin

-Kezdem érteni miért szakított veled az exed.  Te egy eléggé önelégült barom vagy aki csak azzal foglalkozik,hogy egy este alatt hány lányt tud megfektetni és a szánalmas barátaiddal versenyt űztök ebből. De ha versenyt nem de akkor is dicsekedtek a másiknak,hogy: Hallod tesó huuu tegnap úgy megbasztam ezt a csaj. Szóval kérlek ne bámulj, ne keress, ne érdekeljen,hogy mi van velem. Ja és a legfontosabb nem vagy a perverz bébiszitterem.  Oké?

-Azta kislány ezt jól megmondtad-jön egy ismerős lány hang mögülem. megfordulok és Jia-val találom szembe magam-Ezt én sem tudtam volna jobban megfogalmazni

-Köszönöm Jia- mosolygok- Milyen órád jön?- a lány mellé állok és elkezdünk sétálgatni

-Tesi. Veletek lesz tesink,tök jó lesz élvezni fogom

-Igen én is,remélem nem akar kinyírni minket majd a tanár,mert akkor ha izom lázam lesz akkor nagyon megbánja. De tényleg mit szoktatok csinálni?

-Nem fogod elhinni de játszani-kikerekednek a szemeim

-Hallgatlak

Elkezd meséi,miközben mindketten felvettük a torna ruhánkat és kimegyünk a folyosóra. Nagyon sokan vannak a folyosón. Hát persze két osztály lesz a nagy terembe mit is gondoltam hányan leszünk? De egyszer csak megakad a szemem egy fiún. Nem hiszem el Jimin komolyan mit keres itt?

-Amm Jia bocsi,hogy félbe szakítalak de Jimin a te osztályodba jár?

-Igen. Nem mondtam volna?-erőteljesen rázom a fejem,hogy ezt az apró dolgot elfelejtette velem közölni. Tök jó most negyvenöt percet végig kell szenvednem Jiminnek minden egyes hétfőn. Szerintem engem utál az univerzum

-Mindegy nem baj,majd túlélem valahogy,minden egyes kedden..

-Jaj ne csinálj már ebből akkora drámát-rá nézek azzal a tipikus "Ezt most ugye nem goldltad komolyan?" fejjel-Jó jó de ha van valami, piszkál vagy bánt egyből nekem szólj majd én elrendezem

-Köszönöm Jia de szerintem nem lesz rá semmi szükség

Be megyünk a torna terembe, beállunk a torna sorba és elkezdődik az óra. Bemelegítés után egyből elkezdünk kidobózni. Azt tudni kell rólam,hogy pocsék vagyok labda játékokban nem azért mert nem tudok pontosan dobni vagy ilyesmi hanem elvagyok a sajátos kis gondolataimmal és nem a játékra figyelek.

Persze most is ez történt. Valaki kiabál nekem,hogy VIGYÁZZ. EZ után nagy csattanás és Ra-ra  a földön van. Fogom a fejem és mindkét osztály felettem áll és néz engem.

-Jól vagy minden rendben?-hallom meg barátnőm hangját

-Mondjuk ha hagynátok neki egy kis teret jobban lenne-szól a többiekre a tanár akik hátrébb léptek de nem sokat-Te vagy Ra-ra ugye?-bólogatok mint egy jó kislány-Gyere ülj ki egy kicsit és pihenj-felsegít a tanár úr és leülök a padra-Na szóval melyik puha pöcs dobta meg szegény lányt?

-Kicsit mellé ment-hallok egy ismerős fiú hangot,oda nézek és Jimin az aki éppen azt élvezi,hogy teli erejéből fejen dobott

-Kérj tőle bocsánatot Park Jimin-utasítja a tanár

-Csak akkor ha ő előbb-néz rám azokkal a nagy szemeivel. Istenem,hogy ez a srác milyen jól néz ki...Na várjunk mikre gondolok én?-Na akkor hajlandó vagy bocsánatot kérni?

-Azért mert az igazat mondtam el rólad? Had gondoljam át. Nem-mélyen a szemébe nézek. A hosszas szemkontaktust a csengő törte meg. Bemegyünk az öltözőbe. Vissza öltözöm az egyen ruhámba, és a következő órámra készülök a terembe. Lehet kicsit sértő volt amit mondtam neki,azt sem hagytam,hogy szóhoz jusson. Jobban belegondolva bocsánatot kellet volna kérnem tőle,mert most még jobban pipa rám. De hát mit vár tőlem? Hogy majd a karjai közé ugrok mint minden második lány?

Nap vége van,megyek ki az iskola kapunk és gyalog elindulok haza. Közbe a kedvenc zenémet hallgatom ami nem más mint az ATEEZ-től a THANXX .A meghitt zenehallgatásomat Taehyung töri meg

-Szia, hallottam mit mondtál Jiminnek-de jó gondolom már az egész suliban elterjedt az,hogy hogyan is szóltam be Jiminnek

-Hát erre nem nagyon tudok mit mondani. Csak az igazságot mondtam-megvonom a vállam

-Igen tudom,de az nagyon rég történt és Jimin szerintem megváltozott. Persze a jó irányba, ha adnál neki még egy esélyt és tiszta lappal indítanátok akkor szerintem jobban megismerhetnétek egymást

-Hidd el nekem Tae én már adtam egy esélyt Jiminnek. Nagyon aranyos vagy,hogy így próbálkozol,de nem tudok mit kezdni az érzelmeimmel,ahogy Jimin sem.

Még beszélgettünk egy kicsit majd haza mentem. Beléptem a házba és szokásosan elkiáltottam magam,hogy: Itthon vagyok. Leveszem a kabátom meg a cipőm és beljebb megyek a házba és Jiminnel találom magam szembe. Jun-t egyáltalán nem látom és hallani sem hallom. Jimin meg nem úgy néz ki mint akinek olyan nagyon jó kedve lenne. 

Be kel valljam félek Park Jimintől