8| Selin és a kemény padló

23K 1K 261
                                    

Nyolcadik fejezet
Selin és a kemény padló
▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃▃ 

– Oké, vettél apunak a borból? Elraktad a meghívót? Nálad vannak a papírjaid? Anyunak és Selinnek is kell még venni valamit! – jut a végére eszembe. Jake behunyt szemekkel megérinti a halántékát. A férfi vesz pár halk ám mély lélegzetet mielőtt újra rám emelné zöld szemeit.

– Igen Blair, mindent elraktam. Meg amúgy is, egy bőrönd? Csak egy éjszakát maradunk – mutat a kis vörös bőröndömre amibe — tényleg, csak a legfontosabb dolgaim raktam. Felháborodottan rá nézek.

Jake tartása laza, ajkán egy apró mosoly bujkál míg szemei melegséget tükröznek. Egy pillanatra — csak egy másodperc töredékéig, elfelejtem mi is történt velünk pontosan nyolc hete. Immáron már két hónapja váltak el útjaink, azonban most abban a szituációban találom magam, hogy egy egész estéig el kell Jakeel játszanom, hogy még mindig egy pár vagyunk. Azt hittem rossz lesz, de eddig még semmi érzelem nem gátolt át rajtam.

– Tudod milyen vagyok – válaszolom monoton hangnemben. Nem látom értelmét annak, hogy úgy csinálják mintha nem is lettem volna több mint két évig vele együtt. Jake ismeri minden egyes hibám, az agyjárásom, az életem és engem.

A válaszomra Jake csak bólint, majd rá pillant a kocsinak a ablakára, ahol a tükörképe látszik. Amióta ismerem Jaket, tudom, hogy mindig akárhányszor beül a kocsiba megnézi magát az ablakban. Kérdeztem anno tőle miért csinálja, azonban ő maga se tudta az okát.

– Ideje indulni! – tudom, hogy milyen boldog, viszont én csak megrázom a fejem. Idióta.

Jake kinyitja nekem az ajtót és megvárja míg beülök és bekötöm magam. Miután készen vagyok becsapja az ajtót és körbe megy a kocsi körül. Kihasználom ezt a pillanatot, hogy jobban megnézhessem magam a volt pasim.

Nincsen értelme tagadnom, Jake szép, nagyon is. Arca férfias, erős és szimmetrikus. Szőke haja frissen van levágva. Oldalt nagyon rövid, míg fent hosszabb. Magas és erős testén egy sötét kék öltöny van, ami tökéletesen rá simul ott ahol kell, míg lábán egy barna bőrcipő van. Nyakában pedig egy fekete, Rosegold színű pöttyös nyakkendő lóg.

Tekintetem még akkor se tudom levenni róla, amikor mellém ül a volán mögé, és előveszi a kulcsait.

Oldalról is megnézem magamnak, és csak most veszem észre, hogy egy két napos borosta húzódik végig arcán. Jake soha nem volt az a fajta, aki megnöveszti a borostáját, sőt – ha jól emlékszem, ez a második alkalom, hogy borostával látom, pedig már több mint öt éve ismerem.

– Van valami az arcomon? – kérdi, hangjában semmi gúnyt vagy rossz akarást nem hallok ki, de hogyan is tenném? Tudom, hogy Jake egy jószívű fiatal srác. Férfias, de a szíve jó. Talán ez az oka, hogy még mindig valamilyen formában oda vagyok érte.

Soha nem értettem, hogy mivel érdemeltem őt ki. Tudtam mennyire szeret, viszont most már nem vagyok abban biztos, hogy igazi volt-e az, ami köztünk volt. Nekem az volt, de ezek szerint neki nem. Akkor nem lépett volna félre.

Jake az első nagy szerelmem. Sokszor hallottam már arról, hogy az ember lehet többször is szerelmes, azonban az első nagy őt nem felejti el soha, talán velem is ez lesz, nem tudom.

D E A R   E N E M Y | ✓Where stories live. Discover now