Minden megváltozva...

thirty-eight

A reggeli napfény cirógatta az arcomat.
Résnyire kinyitottam a szemem, majd elmosolyodtam, ahogy láttam, hogy Noah alszik mellettem. Nagyon jól esett, amit éjjel csinált.
Felültem, gondolván, hogy lemegyek kávét csinálni, amikor hirtelen megszólalt.
- Hova mész?- motyogta bele a párbába,mire vissza néztem rá.
- Kávét csinálni
- És csak így itt hagysz?
- Miért, mit csináljak?- fordultam felé, mire kinyújtotta a kezét és megfogtam. Azzal a lendülettel vissza rántott magához, mire zavartan elmosolyodtam.
- Nem tudom. Valahogy megkösszönhetnéd, hogy rohangáltam veled az éjjel
- Köszönöm - suttogtam, mire fel sóhajtott.
- Bárcsak elég lenne ennyi
- Mit akarsz?
- Egy csókot- vigyorodott el, miközben csukva volt a szeme.
- Ezt már megbeszéltük
- Nem, csak te beszéltél én nem, szóval gyere - húzott magához, miközben kinyitotta a szemét.
- Nem csókollak meg
- Miért? Nem élvezted? Én nem úgy emlékszem - mosolygott, mire meg forgattam a szemem, és felültem.
- Nem szabad Noah
- Miért? Mindketten akarjuk
- Én nem
- Igen? Szóval ha most én megcsókollak, akkor te eltolsz magadtól?- vonta fel a szemöldökét mosolyogva, mire határozottan bólintottam.
- Igen
- Aha- mondta, mikor felálltam és az ajtó felé indultam. Noah egy szempillantás alatt mögöttem termett és elkapva a karom megfordított és magához rántott. A nyaka köré kulcsoltam a kezem, ő pedig a számhoz hajolt. Lehunytam a szemem, és a csókját vártam, de nem jött. Megsemmisülve álltam előtte, majd bele néztem a szemébe, ami nagyon jól szórakozott.
- Nem vágysz a csókomra mi?- mosolygott.
- Noah, lehet igazad van. Várom a csókodat, viszont úgy tűnik te nem vagy ennyire bátor, hogy most azonnal megcsókolj- mosolyogtam, mire össze húzta a szemöldökét, én pedig ügyesen elléptem tőle és heves szívdobogással kimentem a szobámból. A francba.