Minden megváltozva...

thirty-one

Csendben mentünk haza. Semelyikünk sem mondott semmit. Talán nem tudtuk mit.
A ház előtt megálltunk, mire egy nagy levegőt véve, Noahra néztem.
- Köszönöm a mai napot
- Nincs mit- szállt ki az autóból, mire a számat rágva én is kiszálltam és utána indultam. Elkaptam a karját és magam felé fordítottam.
Noah lenézett rám, mire nyeltem egyet.
- A csók...
- Nem jelent semmit
- Noah, ne hülyéskedj - túrtam a hajamba, mire elnevette magát.
- Véletlen volt, oké? Hívd fel a barátod és nyugodtan mond meg neki, hogy én hátráltattalak
- Noah...
- Ape, oké minden- tette a kezét a vállamra, mire meg ráztam a fejem.
- Te féltékeny vagy?
- Mire? Kire?- röhögött.
- Ryanre
- Hogy kire?- hajolt le hozzám és feszülten nézett a szemembe - Arra pöcsre? Ugyan miért lennék?
És ezzel fogta magát és bement a házba. A francba!
Fáradtan léptem be az ajtón, ahol egyből Nash köszöntött.
- Összevesztetek?
- Nem tudom - sóhajtottam, mire bólintott.
- Ő is ezt mondta
Meg vontam a vállam és a konyhába indultam, hogy igyak. Nash pedig természetesen követett.
- Szóval...mi volt?
- Megcsókolt
- Hah- nevette el magát, mire össze ráncolt szemöldökkel, bele ittam a pohárba, amibe kiöntöttem a vizet.
- Mi bajod?
- Tudtam, hogy nem bírja tovább
Bólintottam, majd a telefonomért nyúltam, hogy felhívjam Ryant, de Nash megfogta a kezem, így újra rá néztem.
- El kell döntened mit akarsz! Noah vagy Tom
- Ki? Ki az a Tom?- zavarodtam meg.
- Az a gyerek, aki próbálkozik
- Ryan?
- Az- csetintett, majd elgondolkodott - Olyan Tomos feje van. Nem akarja át nevezni magát?
- Jesszusom, Nash!
- A lényeg hogy döntened kell, hogy ki legyen
- Tudom
- Amúgy holnap buliba megyünk- ugrott témát hirtelen.
- Hova?
- Jameshez- mosolygott, mire mosolyogva bólintottam.
- Oké, azok jók szoktak lenni- emlékeztem vissza, amikor James fogta magát és mindenkit haza küldött kivéve a baráti körét, mert hogy elment a kedve a bulizástól.
Nash elment mosdóba, én pedig a fülemhez emeltem a telefont. Döntenem kell.
- Beszélnünk kell- szóltam bele, mire a vonal másik végén megszólalt a srác.
- Holnap délelőtt 11? Érted megyek
- Oké, szia- tettem le, majd fel mentem a szobámba.