Beharangozó
A közönség hatalmas üdvrivalgással fogadta, ahogy a stúdió vörös függönyei szétrebbentek. A színpad közepén a műsorvezető, a Hang állt elegánsan kiöltözve. Bár, hogy erre egy hang miként képes azt ne tőlem kérdezzétek.
[Hölgyeim és hölgyeim!]
Az tapsok és a füttyentések hangos kavalkádja egyszerre némult el.
[Mit néztek így? Nem áltatom magam tudom, hogy nincsenek az olvasók közt férfiak.]
A közönség soraiban körbe pillogtak páran, hogy így lenne-e, de a félhomályban és a sok „I LOVE SPIDEYPOOL" feliratú fehér és gyakran alaktalan egyen-pólókban igazán nehéznek bizonyult eldönteni csakugyan a hangnak van-e igaza.
[Szeretettel köszöntök mindenkit a Marvel univerzum Nagy Ő műsorában, melyet nem a Stark vállalat szponzorál. Sőt! Oly annyira nem támogatja Mr. Stark ezt az ötletet, hogy a kedves – heh jó vicc – alkotónőnk még tartozik is neki, mivel volt pofája a Végjátékot nem a moziban megnézni. Chh, a szégyentelen.]
Az író elleni gyalázatos szitkok, amiért ilyen csúf módon szegényítette meg a Marvel stúdiót, még hosszú percekig jól kivehetők voltak, minden bizonnyal az otthoni képernyők mögött is épp fáklyát és vasvillát ragadtak ellene.
[Na de, kedves nézőink, azaz olvasóink szeretném megragadni a szót, hogy elmondjam – ha a cím alapján nem lett volna egyértelmű –, azért vagyunk itt mert van egy kis, mit kis hatalmas zavar az erőben!]
Az erőltetett Star Wars utaláson, ami nem csak elcsépelt és száraz, de még klisés is, természetesen mindenki jót nevetett. Maga a műsorvezető is, a lehető legnagyobb színpadiassággal.
[Ugyanis míg Deadpoolból csupán egyetlen egyet tisztelhetünk, Ryan Reynolds alakításában, addig nem egy, de nem is kettő, hanem egyenesen három Pókember áll rendelkezésünkre, már akkor is ha csak a 2000 utáni filmeket nézzük.]
A közönség soraiban döbbent pusmogás, hitetlen elhalt sóhajok szakadtak a magasba.
[Tudom, tudom... – próbálta a stúdió csendjét visszaállítani – eddig mindenki azzal az édes színésszel képzelte el Peter Parkert, akivel akarta, Még Tobey Maguire-t is lehetett – a közönség soraiból többen borzadva megrázkódtak – a szerencsétlen, akarom mondani szerencsés áldozat. De a szerelem nem ilyen!]
Harci állásban lépett fel félig egy ki tudja honnan odakerült dobogóra és eddig lekezelő színpadi felkonferálása valóságos hősi beszédbe váltott, a nézők pedig itták, de legalábbis olvasták minden szavát.
[A szerelem nem ilyen! – ismételte a hatás kedvéért, vagy mert az író gyengébb képességekkel lett megáldva és szimplán, annak ellenére, hogy alig pár perce tette, de már elfelejtette, hogy begépelte ezeket a szavakat – A szerelem egy csodálatos érzés, egy bizsergés a hasban épp olyan, mint mikor gyomorszájon lőnek Shotgunnal, vágyódás egy adott személy szerény és Pool esetében kevésbé szerény személye iránt, akivel minden bizonnyal a szex is fenomenális és ezt joga van mindenkinek magának megválasztani, még az általam oly kicsire is becsült Deadpoolnak is.]
Üdvrivalgás és taps özön csapott fel, egy pár hangosabb füttyentés is átszelte a termet.
[Örülök, hogy egy véleményem vannak velem! A következő részekben tehát szem és fültanúi lehetnek nem egy, és nem is kettő, hanem egyenesen három spideypool randinak, mely mind-mind más Pókemberrel fog zajlani, így Deadpoolnak lehetősége lesz kiválasztania azt, akihez a farka... akarom mondani a szíve húzza.]
A taps és a füttyük kavalkádja egyre jobban felerősödött a rajongók egytől egyik transzparenseket ragadtak és ki-ki a maga kedvenc Peter Parkerjének kezdett el szurkolni. Épp csak azt nem vette észre senki, az író, hova állt, pedig jókora spoilerrel bírt volna a továbbiakra nézve.
[Ne is szaporítsuk tovább a szót, mint Deadpool a halottakat! Jó olvasást és jó szórakozást kívánok a továbbiakra!]
Hamarosan...