Ha Pókember épp nem ér rá

1.7K 109 25
                                    

Égtelen dörömbölés és csengetés zaja szűrődött a romos, lelakott és golyónyomokkal szegélyezett bérház amúgy is zajos csöndjébe, egészen addig, míg Deadpool egy unikornisos alsónadrágban és egy pizza foltos trikóban álarcával a fején ajtót nem nyitott. Ekkor a hangzavar alábbhagyott és már csak a szomszéd latinó házaspár veszekedése törte meg a szombati álcsendet.

– Hát te? – A döbbenet a férfi maszkjára is kiült, a CGI-nak hála. – Áh! Tudom már! Valami szaftos vagy édes fanfic miatt jöttél, ugye? El kell szomorítsalak, de Peter nincs itthon. Stark elvitte valami Isten valaga mögötti helyre, Wakandába, és hát mivel még nem álltak össze a filmesítési jogok, nem mehettem vele. Szóval bocsi haver, de ma nem lesz mit olvasnod, mert nekem rengeteg a tennivalóm, ölni valóm, recskázni valóm. Bye! – Pool szerette volna becsukni az ajtót, még integetett is az elköszönés mellé, azonban nem járt sikerrel. Egy az ajtó és annak kerete közé szorult cipő megakadályozta ebben. Fáradt sóhaj kíséretében fordult tehát vissza a bejárathoz. – Nem fogsz elmenni ugye? – A kamera nézőszöge nemlegesen megrázta a fejét. – De figyi, még a Hang is beteg, elment a hangja. Itt ma tényleg nem lesz mit olvasni, se pókhálóban való szexszelést, se kínos szerelmi vallomásokat, se nyálas csókjeleneteket, se azt, ahogy a múlt héten feltetováltattam a seggemre Pókí logóját. Azt meg gondolom nem akarod végig nézni, ahogy Morena Baccarinre verem ki? – A kameraállás válaszként mégis igenlően bólogatott. – Eh... Jól van. Gyere be.

A háta mögé intett és nyitva hagyta az ajtót. Nem törődve vendégével heveredett vissza kedvenc és elnyűtt foteljébe, melynek karfájából dobócsillagok álltak ki és a hátulján sírós smiley mintában sorjáztak egy AK47-es golyónyomai.

Unottan kezdett el kapcsolgatni a tv csatornák között, mikor az egyik adón megállt egy pillanatra, épp a zöld lámpás ment Ryan Reynoldsszal a főszerepben. Pár percig csak bámulta a képernyőt, majd felállt és a hálószobája felé vette az irányt.

Vendége a megfelelő kameraszögekből követhette minden mozdulatát.

– Csak egy perc – mondta és bezárta maga mögött az ajtót, hangos csörömpölés, anyázás és egyéb káromkodások szűrődtek ki, majd egy csattanás és mély csönd. Ekkor a háló nyílászárójáról a kameraállás a televízió képernyőjére váltott. Épp a romantikus jelenet közepén járhattak, mikor hirtelen Deadpool immár nem egy szál unikornisos alsóban, hanem teljes harci díszben megjelent. A színésznő sikítva rohant ki a képből, míg Pool egy „Ezt kapd el, ne a náthát" felkiáltással hármat belelőtt Zöldlámpásba. Az egyik golyó a férfi ágyékát találta telibe, majd a már földön fekvő, és így a képernyőből kieső, alakot kezdte el rugdosni Pool.

– Most nem ennek a szarnak kéne mennie! – Rúg, rúg, rúg. – Egyáltalán, hogy kerülhetett adásba ez a film?! – Tapos, tapos, tapos. – A rémálmaimban szoktál csak szerepelni! – Előkapja ismét kézi fegyverét és lő, lő, lő. Majd a pisztolyt lazán a háta mögé dobva egy pankrátoros könyöklős eséssel vetődik maga is a képernyő alá. A jajveszékelés és halálhangok egy ideig még fel-felhörögnek két kisípolt káromkodás között, vér is loccsan a kamerába, ami teljesen úgy fest, mintha a képernyőt belülről ketchupozták volna össze, majd egyszer csak csend lesz. Ekkor Deadpool feláll, lesöpri magát egy kicsit és egyenesen a kamera felé fordult. – Amúgy nincs bajom a DC-vel – közli a közönséggel –, van is itt egy jó haverom Slade. Ha ki akartok nyíratni valakit és én épp nem érek rá, mert épp Pókíval randizom, akkor őt keressétek. De ez – mutat karjait szétárva a film zöld háttérre kent világára – valami borzalom, mint az öt hónapos csimicsanga az ágy alatt.

Ekkor a tv képernyőjén felvillant az adáshiba és a jól ismert zúgó hang töltötte be a teret, egészen addig, míg újabb csattanás hallatszott és a háló ajtaja ki nem nyílt. Deadpool ismét feltűnt a nappaliban kissé csapzottan és véresen.

Spideypool FanfictionWhere stories live. Discover now