Köszönet nyilvánítás - mert néha ilyen is kell -, avagy igyunk az ezüstre!

128 13 6
                                                  

A Margaret nővérben a megszokott félhomály uralkodott, és a szokásos lezüllött, rusnya, mihaszna, tapló törzsvendég felhozatal öntötte magába az alkoholt, ki-ki a maga ugyan csak megszokott stílusában, ritmusában és lelkesedésével. Így volt ezzel maga az alkotó; Ria is.

Hűs, nagy korsó, zöld sörén gyöngyözött a hideg páraverejték, a fehér pedig a hely ricsajának ritmikájára foszlott egyre jobban szerteszét. Nem csak a sör tetején, hanem a Ria ajkai feletti habbajuszban is.

(Bánom a percet, mikor először bele írtam magam ebbe. Micsoda ego! De túlságosan vonzó volt áttörni azt a negyedik falat!)

Jelentette ki, meg-megbotló nyelvvel, hangosan mormogva, a maga háromezrelékes véralkoholszintjével. Kicsit sem volt szétesve. Áh, ugyan. Épp csak elérte a csúcsot.

[Hát te meg mit csinálsz?]

Vetették le magukat teljes természetességgel a pulthoz – Ria két oldalára – Pool és a Hang. Bár, hogy erre a testetlen Hang, hogyan volt képes, azt egy józan alkotó sem lett volna képes megmondani, egy ittasról nem is beszélve.

(Ünneplek bakker, minek látszik?!)

Nem vitted kicsit túlzásba?

DP kényelmesen felkönyökölt a pultra, és megtámasztva fejét csücsörítve beszélt, műközben maszkján is átütött a jókedve. De ő többnyire ilyen volt, a Hang arca – ami ugye egyébként nem volt neki, de az író ettől függetlenül most tisztán látta –, már sokkal szarkasztikusabb kifejezést öltött magára.

(Ne fárasszál, Pool!)

[Ajaj, már ott tartunk, hogy kötekedőre itta magát?]

Nagyon úgy fest, későn érkeztünk. Valaki vegye el tőle azt az ork-sört!

Játszott rá a pánikra Pool, majd hamar túllendülve megrendülésén a pult mögé épp visszatérő Cserkészhez fordult.

Egy Orális Örömöt a hölgynek, barátom! Ünnepel!

A „hölgy" kijelentésre a Hang és Ria is kísértetiesen egyszerre, horkantva, kicsit sem nőiesen röhögött fel. Egy vészterhes pillanatig egészen úgy tűnt, mintha valójában egy személy lennének. Khm... khm... semmi utalás.

[És mi a nagy vigadalom oka?])

(Második lettem a BestofWPHun júniusi versenyén LMBT kategóriában. Annyira hálás vagyok, a számok is olyan szépek: 15K nézettség, 1K csillagocska, pedig még spideypool történetből is több van már WP-n, mint annak előtte! Nem mintha ehhez sok közöm lenne, de no értitek. Nem sok ficc van rólatok magyar nyelven fiúk. Szóval, most örülök a fejemnek. És nem tudom, hogyan köszönhetném meg igazából. Meg vagyok hatva, és bár tudom meg se érdemlem, mert nem vagyok valami túl aktív mostanában. Meg mert nem gondoltam volna, hogy dobogósok lesztek. Ügyesek voltatok! Olyan büszke vagyok rád és Peterre is! Olyan jó veletek együtt dolgozni! Kész felüdülés!)

Zokogott fel boldogan, majd kortyolt egy hatalmasat a söréből. Teljesen kiitta így a kancsót, újra festve ezzel már szinte az enyészeté lett fehér habbajuszát. Cserkész is épp jókor tette le tehát elé a kis feles pohárnyi Orális Örömöt, így a drága alkotó nem maradt innivaló nélkül, majd mint jó csapos biodíszlet már ment is vissza dolgozni.

[Ennek ellenére elég rég csináltad.]

Vádolta meg Riát szemrehányóan a Hang – mindig le kell rontania mások örömét.

 [Mostanában csak azzal a Geréb gyerekkel lógtál.]

(Veled is szívesen kimegyek a Szabadság hídra, drága Hang, csak egy szavadba kerül...)

Spideypool FanfictionWhere stories live. Discover now