Sleepy ~ Vampire

By Shimizu-Seishin

982 76 15

Volt már veled olyan, hogy azt hitted minden apró részletbe be vagy avatva... aztán kiderült, hogy még a port... More

Padtárs
Ez a nap is rosszul indul...
Béke avagy vihar előtti csend
Színház
Werewolf ~ Vérfarkas
Betegszoba
Rejtélyek a Verrall házban
DÍJ

Ki kicsoda?

48 4 1
By Shimizu-Seishin

Ebéd után az iskola falának dőlve vártam Victoriát, aki elment a "csapatával" ebédelni, hogy "ne" keltsen feltűnést.
Ma 28.-a van.. 6 napon maradt a Schmitt akcióig. Valószínűleg bált fognak tartani, vagy valamilyen megbeszélés lesz, vagy nem tudom.
De valahogy biztos fogok tudni találkozni velük. Ha bál lesz, arról még ma értesíteniük kellene, szóval egyenlőre nem izgulok.
Csendesen nézelődök, végül megunom. Elindulok fel a gyengélkedőhöz. Victoria majd jön, hogy ha annyira akar.
Szerencsére nincs túl messze, az iskola Déli szárnyában van, a 3. emelet végén. Nyugodt, egyenletes tempóban sétálok. Jól ismerem az iskolát, de nem merném állítani, hogy minden zugát pontosan tudom hogy hol, és merre van.
Ahogy sétálok, egyszer csak azt hallom, hogy valaki fut mögöttem. Egy villámgyors mozdulattal megpördülök. Csak Victoria az, pedig egy pillanatra le mertem volna fogadni, hogy valamilyen állatot hallok...

-Várj már Sleeeepy!!! -kiabál, mire megtorpanok, figyelem ahogy fut... még sose láttam futni. Emberhez képest iszonyúan gyorsan mozog, ráadásul lerí róla, hogy csak utánozza a lányos mozgást. Biztos vagyok benne, hogy nem így megy alapjáraton. Mikor oda ér mellém, a térdére támaszkodva megáll, ki van pirulva egy kicsit- Azt hittem, hogy megfutamodtál!

-Ugyan kérlek, miket beszélsz? -halkan felnevetek- Én hittem azt, hogy te nem fogsz eljönni! Túl sokáig ettél!

-Jó, bocsánat! -megadóan felemeli a két kezét- De nem bírtam ellenállni annak a finom csokoládé tortának!

-Úristen! -a szám elé kapom a kezem, kifigurázom azt, amit ilyenkor a többi lány szokott az osztályban- Te nem félsz attól, hogy elhízol?! A hasadon már látom is! És atya ég! A combod is! Hát ilyet!

-Senkit ne zavarjon, hogy ez a ruha mindkettőt kellőképpen takarja! -most már szinte könnyezik a nevetéstől.

-Nem baj! -vigyorogva legyintek- De ti általában ruhán keresztül is kiszúrjátok ezeket!

-Az lehet... Nah menjünk! Arnold már biztosan vár! -kacsint egyet, majd továbbra is mosolyogva, immáron együtt megyünk tovább.
Útközben taglalom neki, hogy én hogyan éltem meg az esetet. Tőle annyit tudok meg, hogy ő látta jönni a farkast, de úgy gondolta, úgy sem jön be az épületbe. Utána -állítása szerint- végig a szobájában volt, ott is találták meg mikor össze szedték az embereket.
A gyengélkedő ajtaja előtt megállunk egy pillanatra, és némán nézzük.

-Hozni kellett volna valami kis ajándékot... -suttogok.

-Én hoztam egy kis svájci csokit...

-Honnan van neked olyanod? -pillantok rá meglepetten.

-Apu ott van üzleti ügyben, tegnap kaptam tőle egy csomagot, abban volt...

-Értem... -újra az ajtóra meredek. Mindketten azt várjuk, hogy a másik menjen be előbb. Végül megunom, és benyitok.
Belépek, engem követ Victoria, aki óvatosan becsukja az ajtót. Arnoldhoz sétálunk mind a ketten. Egész jó színben van a történtekhez képest. Szerencsénkre ébren van, itt van egy ápolónő.

-Jó napot! -Victoria mosolyogva köszön, én is követem a péláját.- Beszélhetünk vele egy kicsit?

-Nos igen.. De egyszerre csak egyikőtök jöhet. -biccent az ápoló- Döntsétek el ki kezdi. Ez a szabály. 

Victoriaval összenézünk, hogy most akkor mi legyen. Ő azért jött, mert nem akart egyedül én pedig komolyan akarod beszélni Arnolddal. 

-Kezd te Elizabeth.. -sóhajt Victoria- Én ráérek.

-Biztos? 

-Igen. -bólint és nyugodtan kisétál. 

-Magukra hagyom önöket... -biccent az ápolónő is- Ott leszek ha kellek. -egy kisszobára mutat, majd távozik.

-Rendben. -megvárom míg kimegy majd Arnoldra nézek- Szia. Hogy vagy?

-Attól függ, hogy... -lassan felülni próbál, de rossz nézni szóval besegítek- mihez viszonyítok.. Köszi.

-Nincs mit. -biccentek, majd leülök egy szomszédos ágyra- Ezek szerint voltál már jobban is.

-Voltam. És te? 

-Szintén. -sóhajtok. Most, hogy itt van egy kicsit nehezebbe megkérdezni- Figyelj... Nem akarok kertelni de lenne néhány kérdésem. Persze csak ha nem baj. -bólintok- Ha fáradt vagy akkor ráér. 

-Mond csak nyugodtan. Úgy sem tudok elfutni vagy ilyenek. -halványan, de bágyadtan elmosolyodik. 

-Nem akarom erőltetni. De akkor jó. -összeszedem magamat, majd bele kezdek. Legfeljebb törlöm az emlékeit.- Te farkas vagy? -egyenesen a szemébe nézek nem akarom, hogy esetleg hazudjon.

Egy pillanatig habozik, valószínűleg nem igazán bízik meg bennem, ami teljesen érthető. Hirtelen neki szegeztem egy eléggé veszélyes kérdést. Van sejtésem, hogy mire gondolhat de most nem az, hanem csakis a válasza érdekel. Végül egy halk sóhajjal kezd bele.

-Igen, az vagyok. Sejtettem, hogy rá fogsz jönni de nem hittem, hogy ennyire gyorsan. Ugye nem mondod el senkinek? 

-Nem, nem terveztem. Viszont ez sok mindent megmagyaráz.

-Hogy miért voltam veled agresszív... Mert te vámpír vagy... Ugye? Jól sejtem? 

-Igen. -bólintok, mindenféle érzelem nélkül. Arnold megkönnyebbülten felsóhajt.

-Ennek örülök. -mosolyog- Mert akkor már értem.

-Mármint mit?

-Kezdetben nem értettem miért vagyok veled ennyire gonosz de tudtam, hogy ezt kell tennem veled. Az utóbbi időben kezdtem sejteni, hogy valami ilyesmi lehet az oka. És most, hogy már biztos, örülök. Ez azt jelenti, hogy csak egy ősi ostoba ösztön vezérelt és nem én voltam hanem a belső farkasom. Szóval az ő nevében is bocsánatot kérek mindenért. 

-Azt nem mondom, hogy mindent csak így meg fogok bocsátani de idővel lehet róla szó. És az a bizonyos "belső farkas" is te vagy... Tehát ez nem jó kifogás nálam. -tudom, hogy ez kicsit bunkó vagyok, de ez van- Viszont most, hogy mindent tudunk a másikról, muszáj lesz együtt működnünk. Tehát ezt-azt meg kellene még beszélnünk. Ha éjjel bejövök, az neked jó lesz?

-Persze! -kicsit felcsillan a szeme ennek hallatára- De.. Elizabeth.. Miből jöttél rá, hogy én vagyok a fekete farkas?

-Könnyű volt. Te irányítottál, és nem a farkasod. Szimplán ennyi volt. A szemedet pedig könnyedén felismerem. Plusz a kötés ott van, ahol a fekete farkas vérzett. Tudod, felsegítettelek... 

-Igen, rémlik. Azt pedig köszönöm. -mosolyog- Gondolom lassan Victoria jön. Ugye? 

-Igen, ő is szeretett volna veled beszélni, és voltak kérdései. Engem ezek érdekeltek első sorban. 

-Értem, volt valami amúgy? Nyomozás? Vagy ilyenek?

-Volt. Azt mondták, hogyha jobban leszel téged is kikérdeznek. Nem fogod elhinni ki vezeti a nyomozást.

-Ki? 

-James apja. Ott volt mikor kihallgattak engem.

-Hogy mi?! Az nem lehet... -Arnold a fejéhez kap- Az egy vérfarkas vadász! 

-Nem csak az... Hanem vámpír vadász is. -biccentek- Mindenféle különleges lényre vadászik ami csak előfordul. Nagyon tapasztalt és nem hülye. 

-Nah, akkor nagyobb a baj mint hittem! -sóhajt ismét- Mi lesz most?

-Nem tudom, de valahogy majd meg.... -nem tudom befejezni, kinyílik az ajtó, Victoria les be rajta.

-Most én jövök Sleepy! Csere van!

-Oké! -felpattanok- Jobbulást Arnold! Pihend ki magadat! 

-Szia Elizabeth! 

Elsétálok Victoria mellett és kilépek a szobából. Hallom ahogy Victoria becsukja az ajtót majd az is, hogy kattan a zár. Nem értem miért, de biztos csak beképzeltem a zárat. Le ülök egy székre és várok.



_______________ARNOLD______________  


Nem igazán értem, hogy Victoria miért zárta be az ajtót. A gondolataim még az előző beszélgetést elemzik nem nagyon tudok figyelni. A lány fogja magát és leül a mellettem lévő ágyra.

-Nos, először is köszönetet szeretnék mondani! -mosolyog Victoria rám.

-Ööö... Miért is? -ezt most komolyan nem értem.

-A hajnali segítségedért. A kis Hófehérke valószínűleg súlyosabb sebeket is hagyott volna rajtam, ha te nem jössz utánunk. Csoda, hogy akkora sebekkel tudtál egyáltalán mozogni, nemhogy még át is alakulni, és küzdeni. -biccent elismerően.

-Mi?! -csak ennyi a reakcióm. Nem hiszem el, hogy ő! Pont Ő egy farkas! Ilyen nem létezik!

-Jól hallottad. Én vagyok a barna farkas. Aki kihúzott a tóból. 

-De.. az nem lehet!

-Oh, miért nem?

-Ez ugye csak egy rossz vicc... -most sikerült teljesen összezavarnia. Victoria nem lehet farkas!

-Nem, nem az. Ha vicc lenne akkor pedig rossz nem lenne! -kacsint- Viszont van valami amit meg akarok kérdezni. Te ugye egy falkához tartozol? 

-I-igen. -bólintok- De, ha te vagy a barna akkor, hogy lehet ilyen jól? Nagyon komoly sebeid voltak!

-Valóban. De a Keleti farkasok alapból híresek a kiváló gyógyító képességeikért. Plusz gyorsabban gyógyulunk, mint bármelyik másik farkas fajta. Ilyenkor kapóra jön.

-De.. ha te egy keleti vagy akkor miért...?

-Miért nem nagyon hasonlítok keletiekre? Mert apám európai. A fekete hajamat anyámtól, míg a szememet, és az arcomat apámtól örököltem. A farkasom pedig a keletire hasonlít inkább, mintsem apám nyugati farkasára. Egyszerű. -biccent. 

-Mondjuk az, hogy értem. -szédelgek a sok új információtól-  De, mégis miért? Miért most? 

-Eddig megfigyelni próbáltam mindenkit. Anyámat nem régiben vadászok kapták el Párizsban, semmit sem tudunk róla. Volt mostanában pár eset, az utolsó nem túl messze innen.. És itt van az a Verrall is. Aki vadászik ránk. Én rá tippelnék. 

-Igen, az lehet... -bólintok- De, hol van a falkád?

-Keleten, de már nem tartozom oda. Nem akarták megkeresi anyát mondván, hogy: "Magának kereste a bajt, ők szóltak előre!" 

Pár percig emésztem a hallottakat, ez most így sok egyszerre. Hogy Victoria vérfarkas az abszurdul hangzik. 

-Ki lehetett az a fehér? És miért támadott? 

-Fogalmam sincs, de idővel majd ki fog derülni. Viszont ha jól sejtem még nem kapta meg amit akart és vissza fog térni. Nekem még Sleepy furcsa. Valahogy késztetést érzek rá, hogy piszkáljam és zavarjam mikor tudom, hogy nem is akarja. De ő nem lehet, hiszen a ott volt a szobában. Nem mondott neked valamit?

-Öhm... nos... De. -nem nagyon akarom beárulni szegényt. Nem tudom, hogy Victoria hogyan reagálná le- Vagyis, nem mondhatom el mit mondott el.

-Értem... -bólint a lány- Ebben az esetben magamnak kell kideríteni. -felpattan a helyéről és már indul is kifelé.

-Várj! Most mit fogsz tenni? 

-Megtudom azt amit te nem akarsz elmondani! -veti hátra nekem, a keze már a kilincsen van.

-És mi lesz a falkáddal? Vagyis.. veled? Falka nélkül... Ha nem vagy falkában akkor a szabályok szerint vadászhatnak is rád. 

-Tudom! -hátra pillant és közben mosolyog- De jelen pillanatban ez kapóra jöhet! -kacsint, majd kinyitja a zárat és távozik. 

Hallom ahogy Elizabethel együtt elindulnak és távolodnak. "Követem" őket ameddig csak tudom, de lassan elhalnak a lépteik én pedig egyedül maradok. A történteket nehezen tudom feldolgozni. Sok kérdésre választ ad, de legalább annyit vet fel. Remélem Elizabeth megússza valahogy. Nem lenne jó ha ezek ketten balhéznának. Enyhén szólva feltűnő lenne.






Elnézést emberek! Az nem kifejezés, hogy megcsúsztam, de most itt vagyok ismét! Sietek a kövi résszel. ^^ Remélem tetszett a rész! :3 

A véleményeket várom! ^^

Bye-bye! ^^

Continue Reading

You'll Also Like

24.4K 993 21
Marléne teljesen felforgatta a barátai és családja életét azzal, mikor bedőlt Tristan de Martel-nek. 10 éven keresztül szenvedett, de egy nap segítsé...
19.6K 1K 43
Katherine Swan, Bella ikertestvére. Sokban különböznek, de mindketten vonzzák a bajt. Vajon mi lesz, ha egy vámpírokkal és vérfarkasokkal teli város...
2.5K 122 16
A vámpír lét sose egyszerű. Halhatatlanság és örök szenvedés. Ám Ella helyzete a szokásosnál is reménytelenebb. Sok-sok fájdalommal teli év után szer...
1.6K 160 45
Esther Garcia az anyjával együtt visszatér szülővárosába, Gartown-ba, ahonnan oly sok éve el kellett menekülniük. Az ártatlannak indult küldetése azo...