~ 15.rész ~
Szerencsémre Ashton volt az, akit kintről hallottam.
Mivel vörösebb voltam, mint egy rák, ezért rájött, hogy volt valami.
- Na, lökjed. - bökött oldalba miközben elhelyezkedett mellettem az ágyon.
- Háát..- éreztem, ahogy elpirulok.
- Milyen volt? - nevetett fel.
- Olyan.. - visszagondoltam az előbbi történtekre, ajkaimba haraptam,egy párnába túrtam fejem és sikítozni kezdtem. Vörös voltam. Ashton nagyon jót nevetett tetteimen, de nem bántam. Legjobb barátom. Tudja milyen vagyok.
- Jó. - válaszoltam lazán.
- Aha. - nevetett.- nagyon rosszul hazudsz. - mosolygott.
- Tudom. - biggyesztettem le ajkaim, amire elvigyorodott.
****
Átjött hozzánk Luke, Calum, Michael, Ashton, Lena, Natalie és Bella.
Kártyáztunk, zenéltünk, énekeltünk, minden olyan jó volt. Luke egész végig szorosan mellettem ült, vagy pedig én az ölébe. Annyira aranyos velem. Nem tudom mi az oka annak, hogy megváltozott, de nem panaszkodom, mert tetszik, hogy ilyen.
- Szerelmem.. - szorosan átölelte derekam, mert épp az ölében ültem, ő pedig a hátamra nyomott kis puszikat.
- Hmm? - néztem hátra.
- Nem vagy álmos? - mikor megkérdezte, megnéztem az órát. 00:32. Észre sem vettem, hogy ilyen gyorsan megy az idő.
- Kicsit. - nyomtam egy puszit arcára, amire elmosolyodott.
- Srácok, én megyek aludni. - ásított Michael.
- Én is. - nevetett fel Calum.
Ezzel mindketten el is távoztak. Jennifer átment Bella-hoz és Natalie-hez. Lena pedig a házikójába ment, szegény maga van,mert nem jutott neki szobatárs..
Ashton pedig a fiúkkal ment, mert 4 fiú van az egyik házikóban, azaz Luke, Ash, Calum és Michael. Szőke hercegemmel pedig magunk maradtunk.
- Mit csinálunk? - vigyorgott.
- Alszunk?! - nevettem.
- Muszáj? - szomorodott el.
- Muszáj. - pusziltam meg nyakát.
Megcsókolt és felemelt olyan 'menyasszony módon'. Elvitt az ágyamig és lassan letett. Nagy szemekkel figyeltem, ahogy betakar és nyom egy puszit homlokomra.Öööm..oké..
- Lukey, nem vagyok 6 éves kislány. - zavarodtam össze.
- Nem, nem vagy. - rázta nemlegesen fejét. - te egy rossz kislány vagy. - kacsintott.
Vetettem felé egy huncut mosolyt.
- Na, aludj jól. - lehajolt, megcsókolt és a kijárat felé vette az irányt.
Még egyszer visszanézett és elmosolyodott. Elmotyogtam egy ' jó éjt ' félét és már el is tűnt a házikóból. Felkeltem, elmentem gyors lezuhanyozni és visszafeküdtem a meleg ágyba. Kicsit beszéltem még a legjobb barátnőmmel facebookon és közben elnyomott az álom.
****
- Hercegnő, ébredj. - simogatta arcom valaki, hangja nagyon ismerős volt.
- Ahton, hagyj aludni. - fordultam meg a másik felemre morogva és egy pillanatra kinyitottam szemeim. Ebben a percben kaptam szív bajt.
- Luke, a frászt hoztad rám. - éreztem, hogy a szívem ezerrel ver.
- Bocsi, nem akartam. - húzta oldalra száját.
Mosolyogva megráztam fejem és felültem.
- Khm. Öltözni szeretnék. - néztem rájuk.
- Hát öltözz. - mondták szinte egyszerre.
Felemeltem egyik szemöldököm, de aztán rájöttem, hogy úgysem mennek ki, ezért képtelen voltam megvárni, hogy eltűnjenek innen. Nagy nehezen felkeltem, ők pedig elhelyezkedtek egymás mellett az ágyamon. Kezeimmel mutattam, hogy takarják el a szemüket, erre meg egymás szemét takarták el. Felkuncogtam és kivettem a mai ruhám. (fent a képen)
Rávettem a bőrdzsekim és a srácok felé fordultam, akik összenyálazták az egész ágyam miközben öltöztem. Pedig már mindketten láttak melltartóban meg bugyiban, na meg az nélkül is..
Odamentem hozzájuk és mindkettőt fejbe vágtam.
- Ne csurgassátok a nyálatokat az ágyamon. - emeltem fel hangom. - Idióták.
Mindketten kiskutyus szemmel néztek rám, ezért nem tudtam mérges lenni rájuk. Elmentünk az ebédlőbe és reggeliztünk. Pont ma kellett szoknyát vegyek fel, amikor Luke kanos...
- Luke, hagyd abba. - morogtam és próbáltam letolni kezét a lábamról, ami egyre feljebb és feljebb haladt.- Luke..
- Élvezed, tudom. - vigyorgott és folytatta.
Keze egyre feljebb haladt mikor felugrottam. Furcsán nézett, de nem figyeltem rá.
- Öööm..megyek vissza a házikóba..- mondtam a többieknek idegesen.(Jenny, Calum, Ash, Michael és Luke)
- Meg sem etted a reggelid. - aggódott Calum.
De aranyos, hogy foglalkozik velem. Mostanában mindig aggódik, ha bajom van, vagy akár, ha valaki rosszat mond nekem, ő rögtön közbeszól.
- Nem vagyok éhes. - mosolyogtam rá.
Vállat vont és elmosolyodott.
Elindultam lassan vissza a házikóhoz. Mivel közel vagyunk az erdőhöz, gondoltam átöltözök és elmegyek egyet sétálni. Úgy is csak este lesznek programok. Ez nem kirándulás, inkább olyan, mint egy tábor. Gyors felkaptam magamra egy fekete pulcsit, egy világos szaggatott farmert és egy fekete szőrös sapkát.Egyenest az erdőbe vettem az irányt. Az idő sokkal szebb lett, sőt melegem is lett, ezért levettem a sapkát. Már elég rég óta sétálok a hatalmas, de gyönyörű erdőben. Fogalmam sincs hol vagyok, de nem is izgat annyira. Jó sok képet csináltam magamról is, de főleg a tájról. Imádom fényképezni a tájat. Kiskorom óta szokásom és eddig mindig jó képeket készítettem. Most is épp a képekben gyönyörködöm, közben kijutottam egy tisztásra, ahol a fák kör alakot formáltak a széléről. Leültem a földre és tovább néztem a képeket meg szerkesztettem őket.
- Ez gyönyörű lett.
- Jézusom. - sikítottam el magam, ő pedig lassan befogta a szám.
- Nyugi, én vagyok. - fordított maga felé.
- Ash, ezt többé ne csináld. - kapkodtam a levegőért.
- Bocsi. - mosolygott.
- Amúgy te mit keresel itt? - kérdeztem miközben elraktam a mobilom.
- Tegnap este is ide jöttem ki mikor nem tudtam aludni..és megtetszett. - mosolygott. - gyönyörű ez a hely. - nézett körbe.
- Igen. - követtem tetteit.
Visszanézett rám és ledőlt a fűben. Felkuncogtam és kifeküdtem mellé.
- Most sokkal szebb lenne csillagokkal. - mondta.
- Hm, igaz. - fordítottam felé fejem. - estére kijöhetünk, ha akarod.
- Jó ötlet. De nem Luke-val leszel?
- Kibír nélkülem egy estét. Így is mostanában keveset lógunk együtt mi ketten, Ash. Semmi sem olyan, mint régen. - ültem fel.
- Hogy érted? - ült fel ő is és szemembe nézve tette fel a kérdést.
Zavartan elfordítottam fejem és sóhajtottam egyet.
- Nem tudom, de eltávolodtunk. - pillantottam rá és újra lehajtottam fejem.
Éreztem, ahogy elmosolyodik és lassan magához húzott. Szorosan ölelt, ahogy én is őt. Már hiányzott Ashton ölelése, nagyon. Amióta Luke-val közelebb kerültünk egymáshoz, legjobb barátommal eltávolodtunk. Lehunytam szemeim és mélyen beszívtam illatát. Kinyitottam szemem és tekintetem összeakadt Hemmingsel, aki csalódottan rázta a fejét, sarkon fordult és el is tűnt a fák között.
- Luke..- mondtam halkan.