Édes Alku

By Natalie_Palmer

158K 6.8K 500

Mit tennél, ha a szüleid össze akarnának hozni az ex legjobb barátoddal? Persze, hogy alkut kötnél vele! Sky... More

1.rész
2.rész
3.rész
4.rész
5.rész
6.rész
7.rész
8.rész
9.rész
10.rész
11.rész
12.rész
13.rész
14.rész
15.rész
16.rész
17.rész
18.rész
19.rész
20.rész
21.rész
22.rész.
23.rész
25.rész
26.rész
27.rész
28.rész
29.rész
30.rész
31.rész
32.rész
33.rész
34.rész
35.rész
36.rész
37.rész
38.rész

24.rész

4.6K 204 25
By Natalie_Palmer

A nyugis kis reggelink után Nick elvitt Allyékhez a kocsimért, így miután beparkolt a legjobb barátnőm háza elé behúzta a kéziféket a Range roveren, és engem fürkészett a zöld íriszeivel.

Valahogy olyan jó volt ez a nap vele, és istennek sem akartam kiszállni a kocsiból, de úgy tűnt ezzel nem voltam egyedül. Nick is csak bámult rám, miközben a kezével a fülem mögé hajtotta az elől arcomba logó tincseket. Megbabonázva néztem gyönyörű férfias kézfejét, ahogy felém nyúl és iszonyat gyengéden hozzám ér. Azt hiszem abban a pár másodpercben még lélegezni is elfelejtettem. Majd amilyen gyengéden hozzámért olyan gyengéden hajolt hozzám és érintette össze az ajkainkat. Nickkel a dolgok általában mindig hevesek és vadak voltak, de ezekben a pillanatban minden olyan más volt. Ilyenkor úgy éreztem mintha csak mi léteznénk a világon és egyszerűen semmi rossz nem történhet. Kis híján elolvadtam ott az ülésen, amikor is egy hangos kopogás szakította félbe az idilli hangulatot. Majdnem felsikoltottam, és megugrottam az ülésen, Nick pedig rögtön elhúzódott tőlem.

-Hellósztok!-vigyorgott rám integetve Ally az ablak túlsó végén állva, mire én egyből zavartan elvörösödtem, Nick pedig csak morogva valamit az orra alatt kicsit sem kedvesen nézett a lányra, aki megzavart minket. Így hát kénytelen voltam kinyitni a kocsi ajtót és kiszállni belőle.

-Szia Ally!-mosolyogtam rá kínosan a barátnőmre, mire az csak vigyorgott tovább, mint egy idióta.

-Miújság?-érdeklődött rám és Nickre bámulva, aki időközben szintén kiszállt a kocsiból és odasétált hozzánk.

-Jöttem a kocsimért.-válaszoltam az autóm felé biccentve.

-Nick pedig milyen rendes, hogy elhozott.-állapította meg, mire ráncba szaladt a szemöldököm. Már eleve a hangsúlya se tetszett, ahogy mondta, nemhogy még a kedves szavak Nickről. Ők ketten valahogy sosem jöttek ki jól.

-Aha.-feleltem.

-Valami ráment az arcodra?-kérdezte tőlem Ally, mire értetlenül nyúltam az említett helyre.

-Hogy?

-Hát úgy tűnt Nick nagyon keres rajta valamit a kocsiban.-mondta teljesen komoly arccal, mire azt hittem menten fejen vágom.

-Ally!-meredtem rá dühösen.

-Csak azt tettem, amire a barátnődnek szüksége volt.-szólt bele a beszélgetésbe Nick is rám kacsintva, mire az arcom ismét paradicsom színűvé kezdett válni, Ally pedig elröhögte magát-Na de én most léptem. Szép napot nektek lányok!-indult meg a vezetőülés felé.

-Búcsú csókot nem is kapunk?-kiáltott utána a barátnőm gonoszkodva.

-Istenem!-néztem az ég felé segítség után könyörögve.

-Előbb fojtom meg magam.-mosolygott rá Allyre Nick, majd beszállva a kocsiba vetett egy utolsó pillantást rám, majd elhajtott az utcából.

-Pedig igazán jól csókolok.-emelte fel az orrát Ally, mire egy jó nagyot ütöttem a karjára.-Áú!

-Megérdemelted te bestia!

-Valld be, hogy vicces volt.-vigyorgott rám-Amúgy meg, nem én csókolgattam önszántamból a kamu pasimat, akit elvileg utálok.-húzta fel a szemöldökét amolyan sakk-matt baby fejjel.

-Fogd be!

-Oh, nem tudom. Úgy faltátok egymást, hogy csodálom, hogy nem párásodott be a kocsi ablaka.

-Mi csak...

-Tudom. Smároltok néha. De addig nem hittem el, amíg a saját szememmel nem láttam.-vallotta be-Egyáltalán hogy-hogy elhozott?

-Hát...-kezdtem félve-tegnap este elhívott a Részeg hableányba.

-Nem mondod?!-döbbent le teljesen Ally.

-Ott pedig kicsit leittam magam, és nem akartam hazamenni, mert anyám tuti kinyírt volna, így Nick felajánlotta, hogy aludjak nála.-dobtam le a bombát, miközben vártam, hogy az felrobbanjon.

-Skylar Linch te ott aludtál Nick Blyenál!-üvöltötte le a fejem torka szakadtából, amit szerintem a fél utca hallott. Még a madarak is elrepültek a mellettünk lévő fáról.

-Aha.-mosolyodtam el kínosan.

-Uramatyám!-hűledt el-Ugye nem...?

-Nem!-vágtam rá egyből-Dehogyis! Csak aludtunk.

-Huh, akkor megnyugodtam.-lélegzett fel- Na és mi volt?-kérdezte, mire kénytelen voltam elmesélni nagyjából a meccs óta történt dolgokat, miközben Ally figyelmesen hallgatott.

-Ennyi.-tártam szét a karom a sztori végére érve, miközben vártam, hogy Ally megeméssze a hallottakat.

-Ti most akkor úgy viselkedtek, mintha tényleg együtt lennétek?-kérdezte, mire a kérdés totál mellbevágott.

-Ahj nem tudom, Ally. Fogalmam sincs mi történik. Én csak...sodródom az árral.-mondtam frusztráltan.

-Gondolod, hogy Nicknek tetszel?-kérdezte kíváncsian, mire csak ismét felsóhajtottam.

-Nem tudom. Néha úgy érzem mindent csak az alku miatt csinál, néha meg az ellenkezője, akkor olyan, mintha miattam csinálná és az olyan jó. Jó vele lenni, de nem tudom eldönteni, hogy ez nem-e amiatt van mert hiányzott mint barát vagy más miatt...

-Az igaz, hogy nagyon kiborultál amikor megszakadt a barátságotok. De össze se hasonlíthatod a barátságotok azzal, amit most műveltek.-mondta.

-Tudom, de szoktunk beszélgetni úgy mint régen és az...annyira jó. De nem tudom ő mit gondolhat. Nem-e ez az egész csak figyelemelterelés.-sóhajtottam fel gondterhelten.

-Mármint, hogy te is Nick egy "nője" lettél?

-Aha.

-Nem tudom, de vigyázz vele Skylar, Nick nagy játékos és többé már nem az a Nick, akit te régen ismertél. Nem akarom, hogy bajod essen.-vonta össze a szemöldökét védelmező üzem módba kapcsolva.

-Tudom. Megígérem, hogy vigyázni fogok.

***

Épphogy betettem a lábamat a házba és a kocsikulcsot felakasztottam a tartóra, anyám máris előbújt odujából és nagy mosollyal, vagyis inkább vigyorral az arcán köszöntött.

-Skylar édesem, végre hogy hazaértél.-vette el a kezemben tartott kabátomat, miközben maga akasztotta fel a helyére. Összehúzott szemöldökkel meredtem rá, miközben félve léptem beljebb a nappaliba.

Nem volt veszélyesebb dolog annál, amikor anyám így mosolygott rám.

Ez nagyon nem jelentett jót számomra.

Valamilyen szinten tudtam, hogy miről lehet szó, de reméltem, hogy minél gyorsabban megúszhatom ezt a beszélgetést.

-Milyen volt a meccs?-kérdezte leülve a kanapéra, miközben a szemével azt mutatta én is foglaljak vele szemben helyett. Nem menekülhettem.

-Fantasztikus.-mosolyodtam el túlzóan is, de anyám észre se vette a hamisságot bennem.

-Lily elmondta, hogy Nick tündöklött és a csapat hatalmas győzelmet aratott. Nick bizonyára nagyon boldog most.

-Igen, az.-bólogattam helyeslően, miközben anyám szépen felvezette a mondanivalóját.

-Elképesztő ez a fiú. A sok lány csak irigykedhet, hogy téged választott.-mosolygott büszkén, mire éreztem, hogy egy fanyar mosoly kúszik a számra. Hát persze édesanyám, ringasd csak ebben az ostoba tudatban magad, hogy Nick önszántából volt velem a kezdetektől fogva.

-Szerencsés vagyok.-feleltem, de már képtelen voltam erre még egy hamis mosolyt se csalni az arcomra.

-Igy van. Gondolom az estétek is jól telt. Lily azt mondta náluk aludtál.-kezdett bele a lényegbe.

-Igen.

-Na és?-kérdezte kíváncsian csillogó szemekkel, mire én direkt értetlenül pislogtam rá. Mint aki semmit sem tud.

-Igen?

-Megtörtént végre?-kérdezte reménykedve, mire hagytam tovább főni a levében.

-Micsoda?

-Oh, Skylar ne kelljen már barkóbáznunk!-csattant fel most már mérgesen. Eddig tartott anyám kedveskedő mosolya-Te is nagyon jól tudod mire gondolok.-szórt felém villámokat a szeme azzal fenyegetve, hogyha nem válaszolok neki azonnal leharapja a fejemet.

Egy darabig elgondolkoztam a kérdésén, mégis mit válaszoljak neki. Míg végül úgy döntöttem nem volt mit vesztenem.

-Megtettük.-mondtam ki ezt az egy szót, mire anyám arcán egy széles vigyor rajzolódott ki és felpattant a helyéről.

-Végre!-kiáltott fel boldogan-A kislányom felnőtté vált.-nyomott egy csókot a fejemre, mire hitetlenkedve meredtem rá.

Nem sok anya volt, aki így örült annak, hogy a lánya elvesztette a szüzességét.

***

Végül miután nagy nehezen megszabadultam a félelmetesen boldog anyámtól leültem az ágyamra tanulni, de egyszerűen képtelen voltam az előttem fekvő könyvre koncentrálni.

Nem gondoltam volna, hogy anyám ilyen boldog lesz attól, hogy azt mondtam Nickkel lefeküdtünk. Bár gondolhattam volna. Szerintem anyám attól félt, azért nem aludtunk még sosem együtt, mert a fiú nem akar engem. Szerintem rettegett attól, hogy Nick nem talál elég jónak és hogy egyszer csak eldob magától, de most hogy a kicsi Skylar többé nem volt szűz és Nick végre megpiszkálta a vagináját, akár már jöhetett a házasság is.

Vagyis reméltem, hogy nem gondolkozik még ilyesmiben egyik szülőm se.

Azért kíváncsi lettem volna anyám arcára, ha megtudta volna, hogy valójában már rég nem voltam szűz és egy senki olasz fiú vette el, akit mindössze pár hete ismertem meg. Valószínűleg szívrohamot kapott volna, így biztosabb volt ez az ügy, ha úgy tudta Nick a tettes.

Ezeken merengtem, amikor is a telefonom csengése szakított ki a gondolataimból. Amikor érte nyúltam meglepődve vettem észre, hogy Nick neve villog a képernyőn. Egyből idegesség fogott el, hisz Nick csak akkor hívott, ha nagy volt a baj.

-Lemaradtam valamiről?-szolt bele a telefonba miután felvettem. Mivel a hangja nem tűnt baljóslatúnak, így előjött a vicces énem.

-Sajnálom, hogy tőlem kell megtudnod, de nem körülötted forog a világ.-mondtam bizalmasan suttogva, mire a vonal végéről egy hangos rekedtes nevetés volt a válasz, amitől automatikusan nekem is vigyorra húzódott a szám.

-Ez azért elég durva, de nem erre gondoltam.-mondta szórakozottan, mire kezdtem egyre kíváncsibb lenni miről lehet szó.

-Akkor?

-Az anyám 5 perccel ezelőtt konkrétan berepült örömében a szobámba és végig csókolgatott.-felelte fújtatva, mire majdnem hangosan felnevettem.

-Nem gondolod, hogy ez elég szánalmasan hangzik?-szívtam a vérét-Nincs más aki végig csókoljon, igaz?

-Szerintem most tévedésben vagy.

-Valóban?-kérdeztem flörtölve.

-Nem is tudom ki sóvárgott ma annyira a csókom után, hogy alig akart elengedni.-vágta hozzám, amitől egyszerűen nem lehetett leolvasztani a vigyort az arcomról.

-Anyukád?-kérdeztem vissza majdnem elröhögve magamat. Nem sokáig bírtam már komolyan végig tolni ezt a beszélgetést.

-Skylar Linch! Ne akarj felbosszantani.-morogta, de a hangjában nem csendült indulat.

-Mert akkor mi lesz?-packáztam vele tovább.

-Durva leszek.-vágta rá, mire most már tényleg elnevettem magam.

-Durva?

-Nem csak a kiszívott nyakadat kell legközelebb eltakarnod.-vágta rá, mire az arcomról lefagyott a mosoly és égni kezdett. Nyeltem egyet és inkább úgy döntöttem jobb, ha témát váltunk, mert ebből a beszélgetésből nem jövök ki jól.

-Khmm...szóval anyukád boldog. Az miért baj?

-Mert mikor berontott hozzám azt mondta most beszélt anyáddal és iszonyat büszke rám. Csak nem értem miért. És mivel a te anyáddal beszélt gondolom tudod miről lehet szó.-magyarázta.

-Oh, hogy az.-húztam el a számat.

-Legalább te tudod.-mondta szórakozottan.

-Nos igen. Amikor hazaértem anyám lesből várt rám. Arra volt kíváncsi, hogy milyen volt a veled töltött éjszakám, én pedig azt mondtam neki, amit hallani akart.

-Vagyis?

-A kicsi Skylar nem szűz többé.-mondtam ki vidáman, de amint elhagyta a számat ez a mondat rájöttem milyen kínosan is hangzik. Valahogy a fejemben jobban hangzott.

-Mivan?-döbbent le.

-Azt mondtam lefeküdtünk.

-De hát mi nem is...-kezdte zavarosan, míg végül elhallgatott, és pár másodperc néma csend után csak ennyit mondott.-Diego.-lehelte.

-Hát igen.-nevettem fel kínosan-Szóval igazából nem is hazudtam olyan nagyot. De a lényeg, hogy szerintem a szüleink ettől megnyugodnak egy időre. Nem fognak annyit a nyakunkra járni.-mondtam vidáman, de valahogy a mondanivalóm lényege nem ment át Nicknek.

-Biztos.-felelte szárazon, mire nem tudtam hova tenni miért komorult el az előbb még meleg hangulat.

-Most aztán nem fognak abban kételkedni, hogy minden rendben van-e közöttünk.-próbáltam felvidítani, hisz az alkunknak az elejétől fogva ez volt a lényege.-Jo ötlet volt, nem?

-De.

-Akkor jó, látnod kellett volna anyám arcát. Ijesztően boldog lett. De gondolom a tiéd is, mert hát...

-Most nem érek rá erre, Skylar!-csattant fel belém fojtva a szót, mire megdermedtem ültő helyemben.-Csak ezt akartam megtudni mi ez a nagy boldogság. Kösz az infót.

-Hát oké! S...-de már el se tudtam köszönni, mert Nick rám nyomta a telefont. Mérgesen hajítottam el magamtól. Hát ebbe még mi ütött?

-------------------------

🎉Sziasztok!🎉

Egy extra hosszú résszel érkeztem ma. Remélem tetszett nektek.

Nick és Sky között egyre zavarosabbak a dolgok. Szerintetek Nick mit gondol Skyról és köztünk lévő helyzetről?

Köszönöm a 41.5k megtekintést! Azta mindenit! Mostanában nagyot nőtt az olvasóim száma. Másfél hét alatt több mint 10k-val több megtekintés lett.❤️

Utólag is Boldog Új Évet Nektek!

Continue Reading

You'll Also Like

449K 10.7K 100
🔞 Hol van az a határ amikor azt mondja a józan ész hogy ezt már nem....? Mikor van az a pont amikor a szív azt mondja "nem éri meg" ? Hol van a hat...
87.4K 4.5K 55
Avery Myers nyomozói családban nőtt fel, a felmenői mind kémek és nyomozók voltak. Jelenleg az apjáé az egyik legnagyobb nyomozói vállalat a világon...
161K 4.4K 30
"-Kellesz nekem.-fogtam meg karját, mielőtt kilépett volna az ajtón. -Nem leszek a szeretőd!-nézett gyilkos pillantással, azokkal az angyali kék szem...
91.9K 4K 37
Holly átlagos lány. Az anyjával él, iskolába jár, és legtöbb idejét a barátaival tölti. Mint minden gimnazista lány, ő is vágyik a szerelemre, de nem...