~~~
Amelia
Zuhanyzás után magamra veszek egy melegítőt és Isaac egyik pólóját, majd lemegyek a konyhába.
- Jó reggelt. - köszönök apának, aki a kávéját iszogatja egy újsággal a kezébe az étkező asztalnál.
- Jó reggelt kincsem. Isaac csinálja a reggelit.
- Tudok róla. - mosolygok Isaac-re és visszanézek apára. - Anyu?
- Pihen, fájlalja a torkát.
- Viszek neki egy teát.
- Oké. - Isaac mellé lépek, aki bundás kenyeret csinál.
- Ki ez a konyhatündér? - megfogom a vízforralót és megtöltöm vízzel.
- Isaac Reed személyesen. - hajol meg színpadiasan.
- Viszek anyának teát és utána eszünk.
- Rendben. - közelebb hajol, hogy adjon egy puszit, de elnéz.
- Mi az?
- Az apád figyel. Szükségünk van még arra, ami a lábam között lóg. - mondja halkan.
- Direkt figyeltél a többes számra.
- Miért? Nem ez az igazság?
- Vigyázz mielőtt leégeted a házat. - terelem el a figyelmét és a fiókból kiveszek egy tea filtert. - Mindjárt jövök. - teszem a bögrébe és elindulok anyu szobája felé. - Jó reggelt. - zárom be magam mögött az ajtót. - Apu mondta, hogy fáj a torkod, így hoztam teát. - teszem le az éjjeliszekrényére a bögrét.
- Köszönöm Lia. - felül és megütögeti maga mellett az ágyat. - Figyelj Lia. Nagyon beletemetkeztem a munkába mostanában. Nagyon sajnálom. Igyekszem kevesebbet dolgozni és többet veletek lenni.
- Nincs semmi baj.
- Attól függetlenül, hogy nem töltünk egymással sok időt, mindent megbeszélhetsz velem.
- Tudom. - kinézek az ablakon, majd vissza rá. Most vagy soha. - Lefeküdtem Isaac-el.
- Tényleg? Ez remek hír. Írjak fel fogamzásgátlót vagy...
- Nem, védekezünk.
- Rendben kincsem.
- Hagylak pihenni. - mondom és kilépek a szobájából.
- Apu hova ment? - kérdezem visszatérve a konyhába.
- Elvitte Gabe-et az egyik barátjához. - válaszolja Isaac és két tányért tesz az étkező asztalra.
- Köszönöm. - puszilom meg az arcát.
- Terveztél mára valamit csinálni? - kérdezi két falat között.
- Nem igazán, még átnézem a franciát, de mást nem. Miért?
- Akkor jó.
- Miért?
- Van egy ötletem.
- Mi?
- Elkísérsz tetoválást csinálni?
- Tetoválást csinálsz?
- Igen. Szóval?
- Elkísérlek.
- Rendben. - és a kezemben tartott kenyérbe harap.
~~~
A tetováló szalon a városközpontjába található. Itt egy kocsma van és egy kisebb bolt.
- Isaac Reed. - kiált fel egy nő. - Rég voltál itt. - öleli meg a molett testalkatú, szőke felcopfozott hajú nő. Mindkét karja tele van tetoválással.
- Szia Sarah. Sarah, ő itt Amelia, a barátnőm.
- A barátnőd? Még sem bírtad tovább szingliként? Szia Amelia. Tetkót szeretnél? - a kinézetéről nem mondtam meg volna, hogy ennyire kedves. Nem csak sok tetoválása van, hanem még piercingjei is vannak.
- Mi? Én? Nem.
- Akkor te akarsz. - mutat Isaac-re. Isaac-nek csak egy tetkója van, szóval nem mondható el, hogy egy törzs vásárló. Még is nagyon jó kapcsolatba áll a nővel. - Gyertek. - invitál be minket.
- Sarah engedte, hogy párszor nála aludjak, mikor apám felbukkant. Plusz egyszer részegen is összeszedett valahonnan. Én pedig elintéztem neki pár vásárlót, akik rászálltak. - magyarázza.
- Értem. - több kérdésre is megkaptam a választ.
- Tehát szép fiú, mit szeretnél?
- Ugyanezeket a madarakat az oldalamra. - veszi le a pólóját.
- Megint madarakat?
- A kisasszonynak tetszik, szóval igen. - néz rám.
- Oh, már mindent értek. - elmosolyodom és leülök Isaac mellé.
- És te biztos nem szeretnél? - helyezkedik el ő is Isaac oldala mellé.
- Igen, biztos. - vágom rá gyorsan, mire Isaac felnevet. A kezemet az ölemben hagyom, de Isaac lenyúl és megfogja.
- Te jobban félsz, mint én.
- Igen, mert azt mondtad olyan, mintha méh csipkedné a bőrödet.
- Igen, nem vészes.
- De az nagyon fáj.
- Akkor fogd a kezemet, hogy ne fájon.
- Rendben.
Minden tűszúrásnál behunyom a szemem, valamikor még oda se nézek.
- Kész vagyunk! - mondja Sarah és végre már oda merek nézni. Most törli le Isaacről a fölösleges tintát és fóliát teker a dereka köré. Ez a pár madár is jó sok idő volt. Nem tudom elképzelni, hogy az az oroszlán Sarah jobb alkarján mennyi idő volt. - Tudod, nem szabad áztatni, és minden nap kend be kenőccsel. Van még abból, amit adtam?
- Van.
- Helyes. Amelia nem gondoltad meg magad?
- Nem. - rázom meg hevesen a fejem.
- Ha valamikor esetleg kedvet kapsz rá, szívesen várlak.
- Köszönöm.
- Kösz Sarah. - köszöni meg Isaac.
- Isaac, helyes lány. Tartsd meg. Örültem a találkozásnak.
- Én is.
Haza felé még beugrottunk Isaac-hez pár ruhájáért. Belépve a szobájába Sean-t találjuk az ágyán fekve.
- Na azt már nem. - sétál az alvó Sean mögé és lelöki az ágyról. Próbálom nem el röhögni magam.
- Hé. - dörzsöli meg a szemét, a most már földön fekvő Sean.
- Ki a franc engedte meg, hogy az ágyamba aludj?
- Csak kerestem egy szobát, ahol aludhatok.
- És a vendégszobák közül pont az enyémet találtad meg.
- Szia Amelia, jó újra látni.
- Szia.
- Takarodj a szobámból Sean!
- Jól van már. Nem kell üvölteni és legyél tisztelettel a felnőtt felé.
- Egy rossz gyerek vagy Sean és a tiszteletem feléd eltűnt. - zárja be Sean után az ajtót. - Menjünk hozzád. - kapja fel a táskámat és kiindulni készül.
- Póló. Azért jöttünk, Isaac. Pólóért. - emlékeztetem.
- Ja, tényleg.
- Veszek ki neked. - lépek a szekrényéhez. Megfogok körülbelül négy pólót.
- Az egy kicsit sok holnapra.
- Tudom, de ha van nálam, akkor nem kell eljönni értük.
- Vagy csak tetszenek a pólóim.
- Nem. Csak is azért, hogy ne keljen ide-oda furikázni. Nálad is van egy két cuccom.
- Igen, de tudod mi nincs itt?
- Mi?
- A piros melltartód.
- A fránya piros melltartóm. - felnevetek.
- Nem értem, miért nem hordod gyakrabban. Majd a Halloween-i bulin.
- Az jövő hét pénteken lesz?
- Igen.
- Nem szeretem a bulikat. Valami mindig történik akkor.
- Reméljük ez most kivétel lesz.
- Reméljük.
~~~
Olyan este 7 körül álltunk meg a házunk előtt. Isaac épp azt mondja, hogy menjünk el fürdeni, mikor Gabe elé áll.
- Szia kisember. - nyújtja az öklét Isaac-nek.
- Szia Isaac, játszol velem? - próbálom elrejteni a mosolyomat. Tudom, hogy nem fog nemet mondani.
- Hát persze.
- Bekapcsolom a konzolt. - fut be szobájába.
- Hát, mégsem együtt zuhanyozunk. - mondom neki széles vigyorral.
- Zuhanyzás után is eltudjuk foglalni magunkat.
- Majd választok egy filmet. - húzom tovább az agyát.
- Nem éppen filmnézésre gondoltam.
- Tudom. - és bemegyek a szobámba. Felfogom a hajam és gyorsan lezuhanyzom. Nagyon szeretek Isaac-el zuhanyozni, de még jobban szeretem az agyát húzni. Fürdés után beszólok Isaac-nek, hogy mehet fürdeni.
Míg ő fürdik addig törülközővel az ágyra hasalok a laptopom elé. Épp valami filmre nyomtam, mikor megcsippan mellettem a telefonom.
Dinnye: Szia Lia. Tudod, én annyira szeretlek...
Én: Mit csináltál?
Dinnye: Én semmit.
Én: Akkor milyen házi kell?
Dinnye: Csak érdeklődőm a legjobb barátnőm iránt... Jó, a matek kéne. - tudtam.
Én: Ki gondolta volna. - felnevetek és elküldöm a leckét.
Dinnye: Köszönöm. Nagyon szeretlek. Pénteken megyünk jelmezt venni.
Én: Minek öltözöl?
Dinnye: Még nem tudom. Majd segítesz kitalálni. De most megyek, köszönöm a matekot. Szeretlek.
Én: Én is szeretlek.
- Te biztos törülközőbe szeretnél filmet nézni? - kérdezi Isaac, mire felé fordulok. Ugyanúgy a derekán van a törülköző. Az új tetoválása körül piros a bőre.
- Fáj?
- Egy kicsit. Segítesz bekenni? - fogja meg a krémet. Felállok és kikapom a kezéből.
- Feküdj le. - mutatok az ágyra. Elmosolyodik de lefekszik. A laptopot az ágy végébe teszem és mellé ülök.
- Ez igy nem jó. - fogja meg a derekamat és magára húz. Meg kell fognom a törülközőmet, mert ha nem teszem leesik. Az ujjamra nyomok egy kis krémet és óvatosan a tetoválásra kenem. Isaac keze addig combomon pihen.
- Miért csináltattad?
- A tetoválást? - bólintok. - Már gondolkodtam egy ideje rajta. Aztán mondtad, hogy tetszenek a madarak, így megcsináltattam.
- Elég jók lettek.
- Tetszik?
- Igen.
- Az a lényeg. Mit nézünk?
- Várj fel kell öltöznöm. - pattanék ki az öléből, de nem enged.
- Engem nem zavar.
- Gondoltam, hogy téged nem zavar.
- Miért téged igen? - csúszik a törülköző alá a keze.
- Nem...
- Akkor engem fog a legkevésbé zavarni. - hátra fordulok a laptopért, majd lecsúszok Isaac vállára ő pedig át karol.
~~~
Nagyon igyekezetem nem bealudni, de sikerült. A film nagyon unalmas volt. Isaac mellettem békésen szuszog és a takaró is a nyakamig ér. Ami fura, mert nem szoktam idáig húzni a takarót. Felkelek és felveszem magamra Isaac egyik pólóját és egy bugyit. Betakarom és felhozok magamnak egy pohár vizet.
~~~
Ez a hét különösen unalmas volt. Egész héten csak röpdolgozatot írtunk. Kedden kettőt is. Péntek délelőtt már mindenki a délutáni buliról beszélt. Rebecca nagyon rákattant a jelmezekre.
- És mi lenne, ha menyasszony lennék. Nem is, halott menyasszony.
- Tavaly mindenki az volt.
- Igaz. Akkor nem tudom. Szerintetek? - fordul hátra Cole-hoz, Dylan-hez és Isaac-hez.
- Engem hagyj ki ebből. - emeli fel védekezően a kezét Isaac.
- Te minek öltözöl? - kérdezi Rebecca tőle.
- Titok.
- Te Dylan? Minek öltözöl? - nézek rá a visszapillantóból.
- Titok. - Isaac-el összenéz.
- Cole?
- Titok.
- Tuti összeöltöztök.
- Még szép, hogy összeöltözünk.
- Itt tegyél ki minket.
- Hova mentek? - kérdezi Rebecca.
- Kitalálom... Titok. - mondom és közben lehúzódom az út szélére. A fiúk kiszállnak hátulról és Isaac mellém sétálva kinyitja az ajtót.
- Hol találkozunk?
- Nálam.
- Rendben. - ad egy puszit és bezárja az ajtót.
- Kezdődjön a csajos délután! - kapcsolja be a rádiót.
Először célirányosan mentünk. Rebecca összeírt pár boltot, de nem találtunk semmit. Így maradt a pláza.
- Te tudod már a jelmezed?
- Nem, de nem hiszem, hogy beöltözöm.
- Mi? Igen is beöltözöl. Nincs vita. - nem is szállok vitába. - Az ott nem...? - mutat a pláza közepére. Először nem láttam mit kell nézni. Illetve kit. Vagyis kiket. A fiúk most mentek be libasorban egy üzletebe. A legviccesebb, hogy mikor megláttak, még le is hajoltak. Rebecca-val összenézünk, felnevetünk és utánuk megyünk. Épp akkor érünk be a boltba, mikor behúzták a próbafülkénél a függönyt. Egy próbafülkébe mentek be négyen.
- Ti mit csináltok itt? - húzza el a függyönyt Rebecca.
- Hát...
- Mi...
- Ittunk...
- Nem ittunk...
- És most vásárlunk.
- Részegek vagytok. - állapítom meg.
- Nem, csak erősen spiccesek.
- Mennyit ittatok?
- Egy üveg...
- Nem kettő? - felnevetnek.
- Oké, gyertek. - én is és Rebecca is közre fog két fiút.
- Kitaláltátok, hogy mi lesz a jelmezetek? - kérdezem Isaac-től, mikor egy padra ültetem őket.
- Igen.
- Na?
- Tádá. - mutat a fejére. Csak most veszem észre, hogy mindenkin van egy unikornisos hajpánt. - Ennyi a jelmez? - piszkálom meg a kis csillámos fület.
- Igen, ugye milyen jó?
- Nagyon. - felnevetek.
- Nektek meg van már?
- Nincs. - mondja durcásan Rebecca.
- Neked kitaláltam egy jót. - öleli át a derekamat.
- Igen?
- Bizony. Cole! Add ide a táskádat. - szól rá Cole-ra. Cole odaadja a táskáját és Isaac előhúz egy...
- Egy hajpánt? - nyújtja át nekem.
- Ez egy korona. Dylan is vett egyet Rebeccának. Meg van mindenkinek a jelmeze.
- Komolyan ennyi a jelmez? - kérdezi Rebecca.
- A két hercegnő és a négy paci. - mondja Tony.
- Unikornis, te hülye. - szólja meg Cole.
- Idáig elgyalogoltatok, onnan, ahonnan kitettünk titeket?
- Nem, Tony hozott el minket autóval. Tony! Hol az autód?
- A parkolóba.
- Hol a kulcs? - kérdezi Rebecca.
- A kocsiba.
- Miért hagytátok az autóba?
- Cole ötlete volt. - mutatnak mind Cole-ra.
- Mégis miért? - fordulunk Rebecca-val Cole-ra.
- Mert akkor nincs az, hogy elhagyjuk. - magyarázza Cole.
- Akkor imádkozz, hogy még ott legyen az autód. - mondja Tony-nak Rebecca.
- Nálatok tali. Tony, te velünk jössz. - mondja Rebecca.
~~~
Hozzánk érve Isaac lefekszik az ágyamra a többiek pedig a földön ülnek.
- Tessék kávé. - hozza fel Rebecca Dylan segítségével a kávékat.
- Tényleg nem ittunk sokat. Csak alapoztunk, mint ti a múltkor. - súgja a fülembe Isaac.
- Igen, azt látom.
- Szóval kitaláltam, hogy mit vegyél fel.
- Gondolom köztük szerepel a piros melltartóm.
- Pontosan. - feláll az ágyról és a szekrényemhez sétál.
- Ezzel itt. - emeli ki a fehér szoknyámat.
- Biztos, hogy nem. - állok fel mellé.
- Miért? Ez egy buli. És annyira nincs is hideg. - kutat tovább a szekrényembe. - Azta, ez egy dögös darab. - emeli ki az egyik csipke borításos fehér ruhámat. - Tudod mit? Ez a kedvencem. Ez a te stílusod mégis eszméletlenül szexi.
- Legyen.
- Beleegyeztél?
- Igen, nem szeretnék erről a részeg Isaac-el beszélni.
- Nem vagyok részeg. Még.
~~~
A buli egy házibuli. Szerencsére, aki rendezi a bulit nem ismerem. Így kevesebb rá az esély, hogy Ryan-el összefutunk. Isaac kézen fogva húz a pult felé.
- Egyedi jelmez. - szólít meg Mike.
- Köszi. És te...
- Nem öltöztem be.
- Oh. Értem.
- Mia, menjünk inni.
- Most megyek.
- Majd még találkozunk. - és azzal elsétál.
- Ma te iszol. - mondom Isaac-nek.
- Nem, nem. Én a csodálatos barátnőmmel szeretnék inni.
- Akkor úgy fogalmazok, hogy ma te többet iszol.
- Igyunk ugyanannyit. Vodka-narancs, 6 db. - kéri ki az italt.
- Igyunk... A barátságra. - emeli fel a poharát Tony és egyet koccintva mindenki lehúzza. Gyorsan megrázom a fejem.
- Mindig elfelejtem, hogy te milyen viccesen iszol. - nevet fel Isaac.
- Kövi? - kérdezi tőlünk Cole.
- Jöhet. - válaszol Isaac.
Az idő megy és mi annál többet iszunk. Én néhány körömet Isaac-nek adtam, hogy legyen köztünk egy józanabb is.
- Rebecca?
- Szerintem Dylan-el fent fetrengenek. - válaszol Isaac, mire elnevetem magam. - Elmegyek pisilni. - súgja a fülembe Isaac.
- Le ne fejeld.
- Nem én voltam az, aki egy részeg embert a mosdóba lökött. - felröhög.
- Menjél pisilni.
- Halljátok? Ez a buli elég gatya, nem megyünk inkább az After-partiba?
- Az hol van? - kérdezem Cole-tól.
- Rebecca-tól most kérdeztem meg, hogy mehetünk-e hozzá és beleegyezett. Szóval nála.
- Mindjárt visszajön Isaac és megkérdezem.
- Addig meg keresem Tony-t. - mondja Cole és eltűnik a tömegbe.
- Hol van Isaac? - kérdezi tőlem Rebecca.
- Elment pisilni, de már jön is.
- Isaac, ugye jössz az After-partiba? - kérdezi meg tőle, mikor mellénk ér.
- Az meg hol van?
- Nálam, hülye.
- Hát... Mia beszélnünk kéne.
- Miről?
- Ráértek majd beszélni, jöttök? Jó akkor válaszolok helyettetek. Igen megyünk. Na nyomás.
- Valami baj van? - megváltozott a hangulata.
- Nem.
- Biztos? - bólint és elnéz a másik irányba.
Rebecca-nál Tony a földön fekszik azt mondván, hogy az hideg. Cole a wc mellett tölti az éjszakáját. Dylan és Rebecca videókat néznek az ágyán. Isaac lent van a konyhába. Úgy döntök lemegyek megnézni jól van-e. Leérve látom, hogy a pultnál ül és a kezére van hajtva a feje.
- Isaac?
- Igen?
- Azt hittem alszol. - ülök le mellé.
- Nem.
- Miért nem mondod el mi a baj?
- Mert nincs baj.
- Isaac, látom rajtad, hogy...
- Szakítani szeretnék.
- Tessék? - értetlenkedem.
- Illetve neked kéne velem.
- Nem értem. Ez valami Halloween-i vicc? Mert akkor nagyon jól játszottad a szereped. Elhittem.
- Nem, Mia. Komolyan.
- Miért kéne nekem szakítanom veled? Megint kezdjük?
- Vagy itt és most befejezhetjük.
- Mi? Isaac, én nem értem.
- Túl jó vagy számomra és nem érdemellek meg.
- Isaac, részeg vagy.
- Nem, Mia. Most teljesen józan.
- Te tényleg komolyan beszélsz. Miért?
- Mi miért?
- Miért most? Vagy... Nem értem. Minden jó volt. És most... Nem vagy velem boldog? - könnyek szöknek a szemembe.
- Nem arról van szó.
- Akkor miről Isaac?
- Nekem ez nem megy. - látom megcsillanni egy könnycseppet a szemébe. Fel akar állni, de elkapom a kezét.
- Mi nem megy?
- Ez... A kapcsolatosdi.
- Mi? Még mindig nem... Te rám untál. - realizálom a helyzetet.
- Nem, Mia nem erről...
- De Isaac, erről van szó. Tehát igazam volt. Meguntál. De... Akkor... - hebegek össze-vissza. - Miért mondtad azt a sok szarságot a jövőről és... - kitör belőlem a zokogás. - Miért etettél olyan dolgokkal, amikről tudtad, hogy nem fognak megtörténni? - nem szólal meg. - Miért csinálod ezt velem? - most sem szólal meg. - Isaac válaszolj már! - kiáltok rá.
- Sajnálom. - tehát tényleg vége. Életem egyik legszebb részének itt és most tényleg vége.
- Mi a baj? - jön le a lépcsőn Rebecca. Isaac rá emeli a tekintetét és kapva az alkalmon kimegyek az ajtón az éjszakába.
Sziasztok!
Most egy kicsivel hosszabb részt hoztam nektek. Remélem tetszeni fog.😉 Ha tetszett és jöhet a következő, akkor kérlek nyomd meg a kis csillagot.☆ A kommentek se maradjanak el. Sietek a következő résszel.
Puszilok mindenkit!
⁸