- Hölgyeké az elsőbbség - Aiden ragyogó szemekkel nyitott nekem ajtót, én pedig mosolyogva beléptem rajta. Kicsit feszült voltam, ezért a tekintetét kerestem. Aiden bezárta az ajtót, majd csípőre tett kezekkel megállt előttem. Szégyenlősen mosolyodtam el. - Nos... - helyezte kezét a tarkójára.
- Igen? - dobbant hatalmasat a szívem. Lassan félre rúgtam a tűsarkút és elpirulva fürkésztem Aiden arcát aki látszólag nem tudta eldönteni, hogy mi legyen. A szemem előtt játszódott le előttem a megismerkedésünk pillanata, az emlék amikor az aluljáróban találkoztam vele...amikor a szemembe nézett azzal a gyönyörű hatalmas kék szemeivel...egyszerre éreztem mindent és vágytam arra, hogy végre egymásé legyünk. - Sarah tudod, hogy mennyire szeretlek, igaz? - csúsztatta a kulcsát az asztalra. Üveges tekintettel léptem közelebb hozzá és fürkésztem az ajkát.
- Én is nagyon szeretlek - ujjammal lassan kihúztam a nadrágjába tűrt fehér inget, a szemébe nézve lassan kigomboltam, majd a meztelen mellét végig simítottam és végig szántottam ujjaimmal a hasát. - Nagyon szeretlek - lassan letoltam válláról az inget ami lassan a padlóra esett. - Gyere velem - nyújtottam a kezem, Aiden pedig megrészegülve megfogta és így sétáltunk fel a lépcsőn.
Aiden lakásában az üvegfal előtt ácsorogtam és a Brooklyn hidat fürkésztem. Gyönyörű és páratlan volt. Közben a kezemet az arcom elé helyeztem és a gyűrűmet fürkésztem. Még mindig alig hittem el, hogy Aiden megkérte a kezem. Az étterem, a halvány fények, a halk zene és New York városa egyszerűen tökéletes volt. Még mindig liftezett a gyomrom, ezért kicsit feszülten felsóhajtottam. Hallottam, hogy Aiden mögém áll. Libabőrrel érzékeltem, hogy félre söpri a rövid hajam és lassan megfogja a ruhám cipzárját. - Levetkőztetsz? - biccentettem oldalra a fejem. - Tényleg megtörténik? - hunytam le a szemem. Aiden azt csinálta, amit elvártam tőle. A nyakamat apró puszikkal kezdte el hinteni. Én a tarkójára tettem a kezem és megráztam a fejem. - Veled minden perc és másodperc egy ajándék - suttogtam a félhomályban. A szemembe nézve elmosolyodott, majd magával szembe fordított és lassan lehúzta rólam a ruhámat. Melltartó nem volt rajtam, ezért csak egy bugyiban és magassarkúban álltam előtte. Aiden a lapockámra helyezte a kezét és lassan lefektetett az ágy közepére.
- Gyönyörű vagy - egyik térdén támaszkodott meg és lehajolt hozzám. - Még mindig ugyan annyira szeretlek, mint négy évvel ezelőtt. Talán még sokkal jobban, Sarah - a könnyeim közt sóhajtottam fel, miközben a mellemhez hajolt és a tenyerével megsimította. Néztem, hogy ujjai védelmezően érintették a mellbimbómat, ami reagált a meleg érintésére. Aiden csodálattal fürkészte a testem és elraktározta a látványt. A szívem hevesebben dobogott, éreztem a vágyat és a szerelmet amit iránta éreztem. A tarkójánál fogva tartottam őt, és lehunytam a szemem. A nyelvével végig nyalta a mellbimbóm területét és szenvedélyesen kényeztetett. Elvarázsolt és magával ragadott. Felperzselt és felizgatott. Nem ellenkeztem. Engedtem, hogy azt csináljon, amit akar. Engedtem, hogy a szerelmünk beteljesedjen. Éreztem a meleg nyelvét, az érintést amit gyengédséggel és odafigyeléssel kaptam tőle.
- Ez olyan jó - megmarkoltam a takarót és a plafont fürkésztem. - Ne hagyd abba - hevesen dobogó szívvel érzékeltem, hogy tenyerével lassan a bugyim felé halad. Azt akartam, hogy célba érjen. Lábamat lassan tártam szét. A szemébe néztem. Először csak a köldökömet simogatta, közben mélyen a szemembe nézett.
- Szabad? - suttogta a fülembe. - Megérinthetlek? - nyelvét kicsúsztatta az ajkai közt és csókot nyomott a nyakamra. Hevesen bólogattam, mert nem tudtam megszólalni. Ujjaival lassan a bugyim alá férkőzött és a szemembe nézve megsimított. Egyszerre volt gyönyörű és isteni. Fogaimmal az ajkamba haraptam. Testem ívbe hajolt, kezemmel a csuklóját fogtam, hogy jobban érintsen meg. - A tiéd vagyok - sóhajtottam, miközben belém vezette két ujját. - Azt szeretném, hogy ne hagyd abba - koncentráltam a kezére és az ujjaira ami tökéletesen kényeztette a terepet.
- Tudom, Sarah - kezével lassan ingerelt és simogatott. Ajkával a nyakamat puszilta, nyelvével az ajkamat nyalta. - Mindent megteszek annak érdekében, hogy ez legyen életünk leggyönyörűbb éjszakája - kezét még mindig nem vette ki a bugyimból, mert többet akart.
Érintett.
Simogatott.
Ingerelt és tudta, hogy mi tetszik nekem. Remegve gomboltam ki a nadrágját. Segített nekem, ezért a kezét kivette a bugyimból. - Tedd vissza - hajtottam hátra a fejem. - Kérlek - fogtam meg a kezét. - Szükségem van rád - kértem száraz torokkal.
- Életem... - a fejét rázta. Az ágy széléhez térdelt. Ujjaival lassan fogta meg a bugyim szélét és húzta végig a lábamon. Ekkor még nem tudtam, hogy mit szeretne csinálni. Másodpercekkel később néztem, hogy fejével a lábam közé hajol és... a testem ívbe hajolt. A nyelvével lassan nyalt végig. Az óvatos mozdulatot újra és újra megismételte. Nem éreztem még ehhez fogható gyönyörű érzést. Mintha egy álomvilágban lettem volna. Határozottan markoltam a hajába és nyögve dicsértem puha nyelve kifinomult munkáját. Aiden mindenhol ízlelni akart. Alapos volt és gyengéd. Igazi férfiként viselkedett. Nem változtatott a tempón, és nem csinált olyat, ami nekem ne tetszene. Az érintése miatt a mámor és a paradicsom közt lebegtem. Minden porcikám elgyengült és végig szaladt egy bizsergés a testemen. Ezt átváltotta egy intenzívebb dolog, ami annyira jól esett, hogy a nevét nyögtem. A szívem majd kiugrott a helyéről. Miközben én a hajába markolva bíztattam, addig ő másik kezével a csípőmet fogta.
Az éjszaka közepén támaszkodott meg felettem. Kielégülve néztem fel rá. Rajongtam érte. A szemem csillogott, az ajkamat mosolyra húztam. Intenzív gyönyört adott nekem ez a férfi, ezért viszonozni akartam. A kezemmel kettőnk közé nyúltam. Megfogtam őt és le fel játszottam rajta. Lassú voltam, de azt akartam, hogy élvezze. Miközben kényeztettem őt, ő lehunyta a szemét, kicsit megremegett és kényelmetlenül nevetve harapta be az ajkát. A félhomályban Aiden lehorgasztotta a fejét és megrázta. - Túlságosan régóta várok erre a pillanatra. Nem lehet így vége. Ezt abba kell hagynod - mindketten a kezemre pillantottunk, amit a farkán tartottam. Elmosolyodtam. Olyan voltam, mint egy kislány. Csábítani akartam őt. - Kibontod? - homlokomra puszit adott és a kezembe adott egy csomag óvszert. Lassan eltéptem a csomagolást és óvatosan kivettem belőle a gumit.
- Felhúzzam? - suttogtam a szemébe nézve. Aiden az ajka szélébe harapva bólintott. A félhomályban próbáltam ügyesen a ráhúzni. - Öhm - nevettem hallkan. - Ez így...jó? - ekkor Aieden közénk pillantott, majd elkerekedett szemekkel rám.
- Mit csináltál? - suttogta szaporán pislogva, közben szerelmes mosoly ült ki arcára. - Megoldom - miközben csókót kért tőlem, én a lapockáját simogatva viszonoztam. Az egész testem követelte az érintését. Egy olyan változás ment végig rajtam, amivel eddig nem találkoztam. Éreztem, hogy lassan közelít hozzám. A szememet kinyitottam, és miközben a hátát simítottam egy lassú mégis határozott mozdulattal csúszott belém. Amint megéreztem őt mélyen a szemébe nézve az arcára helyeztem a kezem és megcsókoltam. A lábamat teljesen oldalra csúsztattam, a testem elengedtem és a szemébe néztem, miközben megtette az első lökéseit. Lassan de mélyen mozgott ki és be. Egyszerre éreztem magam gyönyörűnek, értékesnek és sebezhetőnek. Aiden mindenemet megkapta. Kezével megfogta a kezem, ujjainkat összekulcsoltuk és az ágyra szorította. - Ez így jó neked? Nem fáj? - nem válaszoltam, csak megráztam a fejem. Lassan a fenekébe markoltam, ő közben bátrabb lett és ütemesen, kecsesen és intenzíven mozgott bennem. A hangom betöltötte a szobát, Aiden pedig a fülembe sóhajtott. A mozgás közben csókoltuk egymást és simogattuk. Ő megkapott engem, én pedig megkaptam azt a férfit, aki a világon a legjobban szeretek. Aiden tökéletes volt. Minden vágyamat teljesítette. Nyelvével a nyelvemet kereste, kezével óvatosan markolta a mellem, és miközben mozgott bennem, addig és hálásan simogattam és a nevét nyögve hátra hajtottam a fejem.
Másnap reggel arra ébredtem fel, hogy a világosság beszökik a szobába. Hunyorogva szorítottam a takarót a mellemhez és fordítottam oldalra a fejem. Aiden mélyen aludt. Eddig ritkán csodáltam meg alvás közben, ezért a fejemet megtámasztottam a kezemen és elmosolyodtam. Az emlékek megállás nélkül záporoztak. Szinte filmként láttam magam előtt mindent. Még mindig emlékszek az érzésre, amikor lassan belém hatol. Emlékszek, hogy feszítve tölt ki engem, utána pedig elkezd mozogni. Minden emlék, sóhaj, hang illat a nyakamba zúdult. Elpirulva sütöttem le a szemem. - Még mindig alig hiszem el - suttogtam szerelmesen. - Tényleg megtörtént igaz? És olyan tökéletes volt - ujjaimmal lassan akartam nyúlni az egyik barna tincséhez, ami a homlokába tapadt, de ekkor elmosolyodott.
- Milyen boldog valaki! - a hátára feküdt, majd nyújtózkodott egyet. Ennek eredményeként a takaró lecsúszott a köldökéhez és felfedte izmos hasát. Ismételten az éjszaka történtek lebegtek előttem. Megszámolni sem tudom, hogy hányszor simítottam végig azt a hasat, miközben ő izzadásig mozgott bennem. Mert megizzadtunk. Rendesen. - Fáradt vagyok - nyomta a párnába az arcát.
- Nem csodálkozom! - simogattam a haját.
- Ezt vehetem bóknak? - suttogta szuszogva.
- Határozottan - mosolyogtam őszintén. Aiden hozzám bujt. Fejét a mellemre hajtotta, kezét pedig a derekamra helyezte. - Tökéletes volt - suttogtam őszintén.
Elmondhatatlanul boldog voltam.
A felhők felett jártam. Egyszerre éreztem magam erősnek és gyengének. Erős voltam, mert végre igazi nőnek érezhettem magam, de gyenge voltam, mert tudom, hogy soha nem kaphatom vissza, amit az éjszak elvett tőlem. - Szeretlek - pusziltam a hajába. - Nagyon szeretlek.
Az éjszakát pedig soha nem fogom elfelejteni. Nem volt tökéletes, néha pedig voltak kellemetlen pillanatok, amin hallkan felkuncogtunk. A tökéletlen pillanatok miatt vált igazivá. Amikor a testünk egyévállt akkor valami megváltozott bennem. Kitöltött a másik felem. Ténylegesen velem volt. Elveszett bennem. Én pedig elvesztem az érzésben, amit az éjszaka nyújtott nekem. És, miközben a mellkasomon fáradtan szuszogott, rájöttem arra, hogy az éjszaka mindent elkövetett azért, hogy életünk legszebb estéje legyen.
Délelött a konyhában ácsorogtam, miközben Aiden fütyülve pattant le a lépcsőről. A szememet összehúztam és elvigyorodtam. - Valaki nagyon boldog!
- Nem tagadom. Szeretnéd tudni, hogy miért? - váratlanul állt közvetlen mögém, két kezét a fenekemre tette és lassan belemarkolt. Annyira meglepődtem, hogy a krumplit az asztalra helyeztem és elpirulva pillantottam előre.
- Van egy tippem, hogy miért - pillantottam hátra a vállam felett. - Az enyém lettél - fordultam vele szembe.
- Te pedig az enyém - fürkészte az ajkamat.
- Mi lenne ha hanyagolnánk az ebédet? - szorítottam össze a combom. Aiden nem válaszolt, csak felcsillant a szeme.
Legkésőbb meztelen hasaltam az ágyán, miközben óvatosan rám feküdt. Erotikusan nyomott puszit a vállamra, majd oldalra söpörte a hajam és a halántékomhoz támasztotta az arcát. - Felhúzod? - tartotta két ujja közt az óvszert. Szemébe nézve elmosolyodtam, majd megfordúltam és kibontottam.
- Mi lesz ha Bob bejön?
- Szerintem úgy is hallani fogja, hogy nem érünk rá - sziszegte, miközben felhúztam neki az óvszert. Aiden lassan a lábam közé mászott, én pedig a fenekére húztam a takarót.
- Valaki túl sokat képzel magárol - vigyorogtam. Adien felvont szemöldökkel pillantott rám. Azt hiszem, hogy kár volt megszólalnom, mert ahelyett, hogy belém hatolt volna, lejjebb csúszott az ágyon, majd nyelvével végig nyalta a nőiességem, én pedig felnyögtem. - Visszavonom - túrtam a hajába az ágyon feküdve. - Isteni vagy - suttogtam lehunyt szemmel.