Tizenhatodik

1.8K 110 11
                                    

Újra!"

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Újra!"

„Ez sem jó!"

„Kezd újra!"

„Nem!"

Egész éjszaka az új dallal próbálkoztunk. A stúdióban próbáltuk megzenésíteni de akadtak egy kis gondok. Valami nem stimmelt velem. Nem találtam el a rendes hangot. Amikor felvittem a hangom, az bántotta a többiek fülét, amikor pedig levittem akkor olyan volt, mintha egy nyolcadikos kisfiú énekel volna az ének órán. Valami történt velem. Egész éjszaka liftezett a gyomrom és hevesen vert a szívem. És, miközben a mikrofon mögött újra és újra elénekeltem a káoszt, rájöttem arra, hogy valami történt. - Mi van veled? - a menedzserem belökte maga előtt az ajtót és széttárta a kezét. Tarkómra csúsztattam a fejhallgatómat, majd a magasított székre ültem és a mikrofonra helyeztem a kezem. Ez volt az én otthonom. Ez volt az én menedékem és minden boldogságom. De valamiért nyugtalanság kerített a hatalmába. Nem koncentráltam a dalszövegre, sokszor pedig elrontottam. - Az eleje tökéletes volt! A hangod, a dallam és a gitárszó is tökéletes volt alatta! Élvezet volt hallgatni, de egyszer csak megálltáll. Mi ment el? - helyezte a vállamra a kezét. Hogy is működik ez az egész?

A hangszerelés kategóriába tartozik az az eset, amikor egy dal harmóniamenetén, dallammenetén, szövegén nem változtat az előadó, de kisebb mértékű technikai változtatásokat végrehajtanak. Ilyen például a gitárszóló más hangszínnel. Egyszerűbben fogalmazva, én megcsinálom és megírom a szöveget, előadom, ők pedig ott az asztalnál és a monitornál változtatnak rajta. Abba természetesen nem szólhatok bele mert a szerződésem egyik legfontosabb pontja, hogy az ő munkájukba, az ő hatáskörükbe nem szólhatok bele, viszont tudomást kell szereznem a változtatásokról és a dalba szerkesztett különböző technikákról, ami a dalszöveget igazi zenévé varázsolja és csak akkor lehet véglegesíteniük, ha abba én belemegyek, illetve bólintok a dolgokra, hogy „igen jól hangzik, igen jó hallani, mehet a piacra".

- Nyugtalan vagyok, Bob - morogtam fáradtan. - Valami nem oké - sóhajtottam.

- Történt veled valami?

- Hát velem nem.

De lehet, hogy valakivel igen?

Hajnal három órakor értem haza és feküdtem be az ágyba. Nem számított, hogy nem zuhanyoztam le, az sem érdekelt, hogy nem vacsoráztam. Álmos, megviselt és fáradt voltam. Mivel nem haladtunk előre a dal megzenésítésével, ezért Bob minden dolgozót hazaküldött. Én egy kicsit még maradtam és segítettem neki kikapcsolni a monitort, illetve összehajtani a kábeleket.

Másnap reggelt az egyik kedvenc élelmiszerboltomban szerettem volna kezdeni. Az odavezető út kicsit nehéz volt. Indulás előtt fekete Full Capet nyomtam a fejemre és egy bőrdzsekit viseltem a fehér farmeromhoz. A napszemüvegemet a szememre nyomtam és így léptem ki a járdára. Úgy sétáltam el az emberek mellett, mint aki valami rosszban sántikál. A fejemet lehorgasztottam, a vállamat felhúztam. Nem voltam olyan kedvemben, hogy mosolyogjak, ha valaki aláríást szeretne kérni tőlem. Valami történt. Éreztem, hogy történt valami. A telefonomat a kezembe vettem és megnyitottam a Facebookot. A kamu profilomról léptem be. A rendesről egyszerűen nem tudtam, mert annyi volt rajta az aktivitás, tehát annyi ember látogatta, hogy nem engedett be. A profilképem egy napszemüveget viselő hörcsög volt. Nevetve megráztam a fejem és egy gyors hüvelykujj mozdulattal végig görgettem a közösségihálózaton. Nem szoktam sokat internetezni. Néha szokott úgy eltelni nap, hogy nem lépek fel az internetre. A cikkek közt olvasgattam, emberek idegen posztjai jelentek meg a szemem előtt. Majdnem minden második poszt egy Youtube link volt, alatta a Holdfény alatt lyrics videója. Az emberek megosztották egymással a videómat. Ezt szerettem nézni. Gondoltam egyet és belájkoltam. Biztos furcsának fogja találni, hogy egy hörcsög profilképű oldal lájkolta a linket, de nyugi! Én vagyok az! És ekkor jött szembe velem egy érdekes poszt. Olyan érdekes volt, hogy megálltam. Megszoktam, hogy idegen bejegyzések jönnek fel az oldalon, de ez mindennél érdekesebb volt. A bejegyzést ... Sarah édesanyja töltötte fel. A hangulatát „nem érzi magát teljesnek" állította. Összeráncolt szemöldökkel olvastam el a bejegyzését. - Köszönjük a sok jó kívánságot! Sarah lányunk épségben van! Felépülésre van szüksége, de hamar felépül!

|Te Vagy Az Egyetlen |Where stories live. Discover now