Haikyuu x Reader

Kita

Sakusa [Név] vagyok, kis korom óta járok zenére. A bátyjám Sakusa Kiyomi. 16 évesek vagyunk. Hát igen... Illene pontosítanom. Kiyomi az ikerbátyjám, aki mizofóbiás, magyarán tisztaságmániás. Ikrek vagyunk mégis különbözőek, Kiyomi röpizik (amit még mindig nem értek), amíg én fuvolázok. Bevallom engem sosem vonzott igazán a sport, az Itachiyamába járok, ahogy Omi is. Nem szereti ha így hívom, de na. Én inkább a zenét választottam, nem voltam jó a sportokban, viszont a zene mondhatni az életem. Már 4 éves korom óta járok zenére, míg Omi csak alsóközép óta jár röpire.

Mindketten másodévesek vagyunk. Sokszor elmegyek Kiyomi meccseire. Sok barátja van, és az ellenfél csapatok közül is vannak barátai. Például a Miya ikrek közül Atsumu, a Karasunoból Kageyama Tobio. És ott van Ő is. Aki szinte már a legjobb barátja. Kita Shinsuke. Mondhatni gyerekkori barátok. Alsóközép első évében találkoztak egy táborban, és azóta sokszor volt nálunk. Azóta, alsóközép első éve óta vagyok szerelmes Kitába. Soha nem mertem elmondani neki. Egyszer elmaradt a fuvolaórám ezért elmentem Kiyomival az edzőmeccsükre.

-Naaaa Omiii mondd már el, hogy kik ellen lesz edző meccsetek.-néztem rá bátyjamra boci szemekkel a buszon ülve.
-Egy. Ne hívj Ominak elég, hogy az a hiperaktív Miya hív így. Kettő. Hányszor mondjam már el, hogy titok és, hogy majd meglátod?-nézett rám gyilkos tekintettel. Az út hátralevő részében csöndben matadtam. Amint megérkeztünk lefagytam.
-Kiyomi én most mentem haza!-jelentettem ki.-Nem megyek be oda!
-Miért is nem [Név]?-kérdezett rá bátyám.

-Me....mert....-kezdtem el dadogni.
-Csak nem Kita miatt?-kérdezett rá mindent tudó tekintettel. Amint meghallottam a nevét az arcom egy pirosabb árnyalatot vett fel.-Tudtam. Számomra egy nyitott könyv vagy hugi. Szóval mióta is vagy szerelmes belé?-tette fel a kérdést.

-Alsóközép első óta...-suttogtam. De nem elég halkan, mert Kiyomi meghallotta.
-Te akkora egy idióta vagy. Na meg persze vak.-mosolyodott el Omi.
-Ezt, hogy érted?-néztem rá értetlenül.
-Majd meglátod. Na gyere.-biccentett fejével a suli felé. Megadva magam követtem ikrem a suliba. Amint beértünk a terembe Atsumu rögtön odajött és elkezdett valamiről beszélni Ominak. 

-Khm... khm...-köszörültem meg a torkom.
-[Név]-chan.-ölelt meg a szőkeség.-Rég nem láttalak.
-Múlthéten találkoztunk baka.-mosolyodtam el és ütöttem gyengéden a fejére egyet.-Samu itt van?-néztem rá kiskutya szemekkel.
-Naná, hogy itt van.-mosolyodott el, majd abba az irányba mutatott ahol Samu is állt.

-Kössz Tsumu.-öleltem meg, majd tesóm felé fordultam.-Oda megyek Samuhoz.-néztem rá.-Jah, és valld már be, hogy szereted ezt az idiótát és azt, hogy Omi-Ominak hív.-súgtam neki. Elléptem tőle, majd elindultam Osamuhoz. Hátrapillantva még elkaptam, hogy tesóm halványan elpirult. Odarohantam Samuhoz, majd hátulról a nyakába ugrottam. Nevetve fordult meg, majd ölelt meg. Beszélgettünk egy kicsit, majd megláttam Kitát közeledni.

-Samu... jön Kita...-néztem rá zavarban szürke hajú barátomra.
-Még mindig nem mondtad el neki, igaz?-nézett rám komoly tekintettel. Aprót bólintottam, majd megölelt és otthagyott.
-Samu! Ne hagyj itt!-kiáltottam utána.
-Miért ne hagyjon itt?-hallottam meg Kita hangját mire az összes vér arcomba szökött. Lassan megfordultam és szembe találtam magam vele.

-Öhm... én...-kezdtem el dadogni és keresni a szavakat. Mivel más ötletem nem volt, ezért inkább a földet kezdtem el pásztázni.
-[Név] az edző meccs után beszélhetnénk négyszemközt?-kérdezte, mire felkaptam a fejem és egy halványan elpirult kapitányt láttam meg. Ettől a mondatától nem csak ő jött zavarba, hanem én is.
-I...igen...-válaszoltam halkan, de meghallotta. A kínos csendet az edzők hangja törte meg, hogy a fiúk kezdjenek el bemelegíteni, hogy elkezdhessék az edző meccset. A meccs nagyon érdekes volt. Szinte folyamatosan kergették egymást a pontokkal. Amint az egyik csapat szerzett egy pontot, akkor a másik csapat rögtön egyenlített. Végül nagy "harcok" után sikeresen vége lett az első szettnek. Hát igen. Elég hosszúra sikeredett az első szett. 38-40-re nyertünk. Most egy hosszabb pihenőt tart mindkét csapat.