Neon Csillag ✔️

24. fejezet Az igaz szerelem átka

Úgy gondoltam írok egy kis részt Elijah szemszögéből. Ez a rész elég rövid lesz, előre is bocsi érte.

Elijah szemszöge:

Belészúrta a tőrt.

-Angyalka ne merd ezt csinálni velem!-tartottam őt a kezemben, könnyes szemmel néztem őt.

-Szeretlek!-suttogta, majd azok a gyönyörű szemei lecsukódtak.

-Kérlek!-bőgtem. Tudom, nem túl férfias, de most vesztettem el életem szerelmét.

-Sky! Sky a rohadt életbe!-ordítottam.

Egyszerűen nem bírtam elviselni.

A szemem láttára ölte meg magát miattam.

Itt bőgök, mint valami óvodás.

Ezt nem tudom felfogni.

Alig kaptam levegőt.

A szívem apró darabokra hullott szét.

És most itt tartom a kezemben élettelen testét.

Senki más nem áldozta fel magát, így az összes csapat körénk gyűlt.

-A rohadt életbe!-ordibáltam.

-Elijah, ő meghalt.-suttogja sírva Sarah.

-De nem kellett volna meghalnia! Ez mind ennek a kurva próbának a hibája!-kiabáltam.

Nem tudtam feldolgozni.

Soha nem éreztem ilyen érzést!

Egyszerűen üresnek éreztem magamat.

Ő az a lány aki fényt hozott, a szürke hétköznapjaimba.

Ő az a lány akiért éltem.

És most itt hagyott engem.

Ez az igaz szerelem átka!

-Itt hagyott minket.-mondja halkan Nick.

-De a picsába is! Én nem tudok nélüle élni! Képtelen vagyok! Én szeretem őt mindennél jobban! És most már nincs többé!-ordítottam.

-Nyugodj le Elijah. Ő is azt szeretné, hogy ne sirassuk.-mondja halkan Sarah, átkarolva engem és Nicket.

-Most mit fogunk csinálni?-kérdezi Nick.-Nélüle semmire sem vagyunk képesek. Ő volt a mi vezetőnk is.

-A legeslegjobb barátnőm volt. És itt hagyott. Hiányzik.-szipog Sarah.

-Angyalka, miért csináltad ezt?-térdelek le mellé, majd megfogom a kezét.

Egy kis betekintés Elijah régi életébe:

Egy újabb lövés. Messziről szereltem le az újonnan érkezett csapatot a raktár felé.

Manuel, a vezérünk ma tartott gyűlést az elveszett kokain végett. Én pedig kintről szereltem le az embereket, ha az ellenfél csapat megtámadna minket.

Minden egyes lövésnél éreztem.

Éreztem, hogy abba kéne hagynom.

Ki kell szálnom.

Éreztem, hogy Manuel lassan kilép a szervezetből, és engem akar főnöknek megtenni.

De én erre nem lennék képes.

Az adó-vevőm pislogni kezdett, ami azt jelentette, hogy Manuel hívat. Lemásztam az eldugott helyemről, és lassan sétáltam a raktár felé.

-Igen?-léptem be a helyiségbe.

Meg sem lepődtem a sok hulla láttán.

-Elijah, beszélnünk kell.-mondja komolyan Manuel.

Most vagy soha.

-Nem kertelek. Öreg vagyok én már, és úgy határoztam, hogy téged nevezlek ki a posztomra.

-Manuel, nézd te is tudod, hogy én ezt nem vállalom. Ki akarok szállni. Szerettem itt dolgozni, de én már nem bírom. Új életet akarok kezdeni.-mondom.

Manuel nem fogadta túl jól a döntésemet, de végül belátta, hogy mást kell keresnie.

Így hát sikeresen kiszálltam a maffiából.

És, hogy Manuel miért engedte, hogy ilyen könnyen kiszálljak? Miközben simán beköphetném őket?

Mert bízik bennem.

Én voltam az egyik legjobb embere, és nagyon sok bizalma van bennem.

Én pedig mindig is a család tagomként kezeltem őt, így hát eszemben sem volt köpni.

A zsaruk pedig nem jöttek a nyakamra, mert nem is tudtak a maffiáról. Kész profik vagyunk.

Csak szépen kiszálltam, és elkezdtem építeni a zenei karrieremet.

Sokkal jobb volt így élni, mint maffia tagként.

Valóság:

-Bébi, én annyira szeretlek.-szorítom erősen a kezét.

-Talán én is megyek utánad.-suttogom neki.

-Azt meg ne merészeld csinálni te bolond.-szólal meg az én szerelmem.

Él!

---------------------------------

Sziasztok!
Bocsánat, hogy ilyen rövid résszel érkeztem, de szerettem volna még egy kis Elijah szemszöget írni. ❤️
Nagyon, nagyon köszönöm a több, mint 2k megtekintést, és a rengeteg vote-ot! ❤️✨
Hogy tetszett ez a rész?
Mi a véleményetek a történetről, így közeledve a végéhez?
Valamint kicsit nagyobb cél, de a következő részig sikerül elérnünk a 450 vote-ot?? 🥺
Vigyázzatok magatokra, nemsokára jövök az újabb résszel! 🔥

Xoxo Flóra