Neon Csillag ✔️

16. fejezet Elrablás 2.0

Elijah fájdalmasan felordít, majd a földre esik.

-Angyalka menj be a házba!-ordít rám Eli.

-A francokat!-mondom neki, majd meglátom, hogy a mellkasa csupa vér.-Basszus Eli, téged meglőttek.-guggolok le mellé.

-Angyalka ne velem foglalkozz! Menj be a házba!-kiált rám.

-Nem! Menj be te, nézd meg Sarahékat. Hiszen megsérültél.-emelem fel én is a hangomat.

-Angyalka!-kiált utoljára utánam, de én már elindultam előre.

-Nocsak, nocsak ki van itt.-nézek végig a 3 őrön, akik a múltkor elmenekültek.

-Kislány, mi hárman vagyunk és fegyverünk is van.-lóbálja meg előttem az említett fegyvert.

Nekem pedig bevágódott a fejembe a kép, ahol Elijah vérzik. És lehet Sarahékat is bántották.

Minden erőmet össze szedve, a kezeimet előre tartva, fujtogatni kezdem a három fickót.

A három vörös szem

-Mondanám, hogy ha még egyszer bántsátok a barátaimat, akkor velem gyűlik meg a bajotok, de úgy sem fog többször előfordulni.-jelentem ki, majd vörös sugarakat lövelek ki a kezemből, amiktől sorra hullanak a földre.

-Sajnálom skacok, de rossz oldalon voltatok.-mondom a már halott élettelen testeknek.

Egy szörnyeteg lennék?

Lehet, de ennek így kellett történnie, tudom.

-Jól vagytok?-rohanok be a házba.

-Sajnos nem.-hajtja le a fejét Nick. Sarahra pillantok aki eszméletlenül fekszik az ágyon.

-Mi történt?-kérdezem, rettegve a választól.

-Saraht egy altató lövedékkel találták el, és szerintem nem is akár milyennel. Egy olyannal ami örökre hathat, ha nem szerezzük meg a szükséges ellenszert.-mondja Nick könnyes szemmel.

-Úristen!-és igen, ez volt az a pillanat amikortól már semmi sem volt rendben.

-Eli, veled mivan? Te nem olyan lövedéket kaptál?-guggolok le az ágy mellé.

-Nem, szerencsére nem. De ha valaki nem veszi ki a golyót, az eléri a szívemet. És a vágások miatt így is kurvára fáj.-szorít egy anyagot a mellkasára.

-Elijah, megoldjuk oké? Kiveszem a golyót, és ígérem minden rendben lesz.-fogom meg a kezét könnyes szemmel.

-Én nem magamat féltem Angyalka, hanem téged. Istenem csak neked ne essen bajod.-suttogja a szemembe nézve, majd lassan lecsukódnak a szemei.

-Elijah!!-kiáltom már zokogva.

-Sky, nyugodj meg, megoldjuk.-ölel át Nick.

Én pedig zokogva a padlóra csúszom.

Amikor már azt hiszed minden rendben lesz. Na akkor az élettől kapsz akkora pofont, hogy a gondolatába is beleszédülsz.

Én pedig az helyett, hogy a kezembe vettem volna az irányítást, itt bőgök, mint valami kisgyerek.

-Sky, jól figyelj rám.-néz rám Nick.

-Tudom, hogy hol lehet találni ellenszert Sarahnak. Elkell mennem oda. Addig te maradj itt, vedd ki Elijah mellkasából a golyót, és vigyázz Sarahra. Jó lesz így?-kérdezi.

-Igen, igen. Te pedig vigyázz magadra. És siess vissza.-ölelem át jó szorosan.

Miután Nick kilépett az ajtón, mindent bezártam, és elhúztam a függönyöket. Minden villanyt lekapcsoltam, csak egy kis lámpa égett a kunyhóban. Miután valahogy össze szedtem magamat, és már nem sírtam kutakodni kezdtem.