Egy búskomor éjjelen
Mikor már alszik minden
Egy kisgyermeki álom
Szövi be a világot
Az álom csodaszép
Hisz ott minden örökké él
A madarak dala
A fák susogása zengi be
Az álomvilágot
Együtt él az ember, s állat
Békében, barátságban
A fákon a madarak
minden nap
Új dalt játszanak
Van egy tisztás, meg egy patak
Körülötte ezer virág fakad
Itt minden más... olyan békés
Nincs háborgás nincs méreg,
Mely pusztít és bevégez.
Tiszta a levegő s az ég
De itt még a Nap is máshogyan kél
E csodás táj, mely zöldben ég,
Lehet csak egy álomkép
S ha reggel felébred
Eltűnik majd minden?
Minden ami valós és él,
Talán ez lenne a vég?
Azt nem hiszem...
Csak hidd el, hogy megéri küzdeni
Mert ha kinyitod a szemed
Te is meglátod az álmot,
Hogy a világ csodaszép!
A patakparton ülve
A tájba merengve
Talán te is megérted
Hogy mi az, ami éltet
Egy fa vagy egy bokor
Többet jelent, mint bármikor
Hisz bennük is új élet ébred,
Mint egykor réges-régen
Halkan szól a tücsök dal
Apró távoli zsivaly.
Egészséges élet
Egy új jövőt teremt.
Csak higgy és tegyél,
S lesz még esély...
De mi ez mi közelít felé?
Olyan sötét, és rémes
A végzet még ide is elér,
Mely besodor a kínok közé?
Nem akarom, hogy ez az álom
Rémálommá váljon
Ezért harcolok, küzdök
Míg hajt az élet tüze
E világ csodaszép
Csak lásd meg fényét
S hidd el együtt, közösen
Elérjük mit eddig még sohasem!
Hogy az álom valósággá váljon!
