A Familiáris

Liam

A fekete égbolton mint megannyi ragyogó csillag, egymás után robbannak fel a fellőtt tűzijátékok.
Új évet ünneplünk, ám ez számomra mást is jelent. Ma töltöttem be a 17. életévemet.
A tóparton állva, a haverjaim gyűrűjében, boldognak érzem magam.
Mindenki egyszerre emeli fel a pezsgős poharát.

- Boldog szülinapot Liam!!! - üvöltik kórusban.
Leszegem a fejem, de a mosolyomat lehetetlen letörölni az arcomról.
Gio felém lépdel, majd átkarol. Ezzel párhuzamosan a fejemre önt egy pohárka alkoholt, mire a többi 3 ember hangos kacagásban tör ki. Megtörlöm a vizes, szőkésbarna hajamat a kabátom ujjába.

- Hé Conor! - kiáltok rá a kicsit részeg haveromra, aki letépi magáról a pólóját és most ott hagyni készül kicsi ünneplő társaságunkat. - Állj már meg, bro! - Ez hihetetlen! Csak most eszmélek rá, hogy Con a Crystal-tó felé tart.
Ledobom a földre ami éppen a kezemben van, ami jelen esetben egy borospohár, és egy fogalmam sincs honnan szedett öngyújtó.
Conor  nagyon gyorsan szalad a tó partjához, ahol egy stég vezet a víz felszínéhez. A többiek döbbenten néznek ránk, Ezer, Conor barátnője pedig hangosan felsikkant.

- Srácok! Segítsetek! - kiáltok hátra nekik futás közben. A víz nekik innen túl messze van, én is túl távol vagyok Conor-tól,  ő pedig vészesen közeleg a Crytal vizéhez.

- Conor! Con! - próbálkozom be utoljára végső elkeseredettségemben. Miért akarna pont szilveszterkor úszni egyet a mínusz 20 fokos kanadai éjszakában? A felismerés annyira lesokkol, hogy majdnem megtorpanok. Conor nem is tud úszni!!! - Conor! Állj!! - ordítom. A gesztenyebarna hajú, vékony, mindig mosolygós Conor hirtelen megáll, majd lassan megfordul. Felszisszenek. Con gyönyörű, szinte borostyán színű szeme csupa feketében tündököl. A látszat rémisztő, látszik, hogy valami nem okés vele. Lassan félrefordítja a fejét, pillantását rám szegezi.

- Lucifer miatt teszem. - jelenti ki halál nyugodtan.

- Tessék?? - alig bírok megszólalni. - Mit?
Conor  válasz helyett lép egy utolsót a stég szélén, majd a több 10 méteres tóba veti magát.

- Neeee! - üvöltök torkom szakadtából. Hátrapillantok magam mögé, Gio, Ezer és Peter futnak felénk ugyebár, de egyikük sem józan. Ebben a társaságban én vagyok az egyetlen, aki nem lelkesedik a piáért annyira. Ledobom a kabátom a stég faléceire és egy pillantnyi habozás nélkül a mélybe vetem magam.
Korom sötétség, és jéghideg víz vesz körül, eluralkodik rajtam a pánik. Egyre lejjebb merülök, a szemem ég, minden egyes porcikám vacog és azért kiált, hogy minél előbb ússzak a felszínre. Azonban én mindennek ellenére a barátomat keresem és reménykedem benne, hogy valahol megcsillan a fény egy barna hajfürtön. A tüdőm úgy érzem hamarosan feladja a szolgálatot, ám ebben a pillanatban borzasztó bizsergést érzek először az ujjaimban, majd egyre szélesebb körben szétterjedve az egész testemben. Az alakom megváltozik, egy állat formáját veszem fel. Érzékeim kiélesednek, és végre, végre meglátok egy lassan aláhulló alakot a nagy sötétségben. Négy óriási lábammal megindulok az egyik legjobb barátom felé, amint odaérek hozzá éles fogaim köze kapom a trikóját, majd elkezdek taposni a felszín felé.
Amint felbukkan a fejem, levegőért kapkodom, de még messze a part, így most csak arra összpontosítok, hogy Con minél előbb szárazföldre érkezzen. Még mindig farkas alakban úszom, és elég hamar elérem a stég szélét. Conort fellendítem rá, én pedig utána ugrom. Becsukom a szemem és arra gondolok, hogy hadd legyek ismét ember és ez a farkasosdi csak egy rossz hallucináció. Ez meglepően könnyen megy, a bizsergés ismét megjelenik,én pedig két lábon állok, Conor felé hajolok, megnyomom a mellkasát. A haverom vizet köp, feje picit felemelkedik, szeme félig felnyílik. Koromfekete a pupillája. Kiráz a hideg.
Száját nagy nehezen kinyitja, és próbál szavakat formálni.

- Lucifer......... visszatért....... senki sem győzheti le. Eddig... Egyszer... Egyetlen egyszer. - a szeme teljesen felnyílik,  ijesztően ragyog. - Ne higyj senkinek. Mindenki hazudik..... Harry főképp..  - nagyon akadozva beszél, szinte semmit sem értek belőle.
Látszik, hogy küzd valami ellen. Conor szeme lecsukodik, majd utoljára felvillan. Azonban most halvány borostyán színben.
Teljesen ledöbbenek. Lucifer? Harry? Visszatért?

- Atyaúristen! - kiált fel Peter a semmiből, amivel olyan instant szívmegállást hoz rám, hogy hanyatt dőlök a kemény fán.

- Liam szólalj már meg! Mi történt Conorral?? - sikít Ezer mint egy denevér. A csaj ittasan még hisztisebb.
Nem tudom mit feleljek, hisz még én sem tudom, hogy mi történt.
- Skacok! - szólalok meg gyászos hangon. - Conor elment.

- Az az óriási szürke farkas ölte meg?? - kiált Gio. - Az a retkes dög!!

- Milyen farkas? - érdeklődik Peter.

- Ami megjelent itt a stégen egy pillanatra! - mondja Gio halálra rémülve.

- Nem volt itt semmilyen farkas! - zárom le a vitát. - Elég legyen!
Már zsong a fejem tőlük. Miért akar Conor öngyilkos lenni? Miért?? Mindene megvolt. Boldog volt.
Percekig fekszem a jéghideg fán, csuromvizesen Con holtteste mellett. A sziréna és a fények térítenek magamhoz. Valaki ránk hívta a 911-et.

- Futás!! - kiált fel Ezer. - Itt a rendőrség!
Gyorsan fepattanok, megiramodok a barátaim után az erdő felé, magam után hagyva Conort.