Sose vagy egyedül (Gaara fanfiction)

1. Pár évvel később...

Helló. Azt hitted hogy az előző részben megismertél? Tévedsz. Csak pár év telt el azóta hogy otthagytam homokrejteket, de én ezalatt az idő alatt egy teljesen új ember lettem. Úgyhogy illene újra bemutatkoznom. Sayu vagyok, 12 éves és egy igazi közösségi ember, bár a lányok többsége gyűlöl mert egyszer csókolóztam Sasukével de nem nagyon érdekel. A legjobb barátnőm Tenten és lányok közül még jóban vagyok Hinatával. A többi mind Sasuke mániás és rohadtul idegesítő. Viszont fiú barátom rengeteg van. És Nejivel járok😊 Szóval eléggé megváltozott az életem. Anko sensei csapatában vagyok még két csapattársammal, Daikivel és Kinnel. Egyikükkel se vagyok kifejezetten jóban de nem is utáljuk egymást. Ja és még valami. Évek óta nem láttam Gaarát😥

Egy fa tövében ébredtem. Küldetésről jövünk éppen haza de sajnos beesteledett még mielőtt Konohába értünk volna. A nap állása alapján reggel hat óra körül lehet. Egyáltalán nem lepődtem meg hogy a többiek még alszanak, kivéve a senseit aki egy ágon ült a gondolataiba merülve. Aztán ébredezni kezdtek a többiek is és lassan elindultunk a falu felé. Egy óra futás után megláttuk a kaput. Amint beléptünk Konohába érdekes látvány tárult a szemem elé. Sakura, Naruto meg az a három kölyök akik mindig velük voltak. Igen ez még nem is lett volna fura, hogyha éppen nem Kankuro és Temari állt volna szembe velük. Ez genjutsu lenne? Hogy kerülnek ezek ide? És ha ők ittvannak akkor biztos itt van... Gaara ebben a pillanatban ugrott le egy fáról a testvérei mellé. A szemeim tágra nyíltak. Olyan más lett. Annyira jó őt látni ennyi idő után.

Gaara szemszöge:

Tőlem pár méterre egy lány egy apró sikolyt hallatott és futni kezdett. Biztos hallott rólam és Shukakuról. De várj.... ez a lány felém fut. Hosszú fekete haja volt és féloldalas frufruja. Tetőtől talpig feketében volt és a jobb szeme alatt vékony, friss vágás húzódott. Nem volt időm arrébbhúzódni. A lány kitárta a karjait és a nyakamba ugrott. Mivan? Karjaival szinte megfojtott és a hirtelen lökéstől hátraestem. Természetesen a homokom megvédett de azért eléggé ledöbbentem.

-Gaara! Ó Gaara! Annyira jó látni téged!-zokogta a nyakamba. Miért sír? És egyáltalán ki ő? Honnan ismer?

-Te... te ki vagy?-kérdeztem tőle kissé bizonytalanul mire a lány kissé eltávolodott tőlem, majd lassan felállt és én is követtem a példáját.

-Nem ismersz meg?-kérdezte csalódottan. Éppen válaszolni akartam volna hogy de, valahonnan ismerős az arca mikor Kankuro megszólalt.

-Gyere már Gaara. Most igazán nincs időnk ilyenekre.
Teljesen igaza volt úgyhogy nem mondtam végül semmit csak megfordultam és elindultam a szállásunk felé a testvéreimmel

Sayu szemszöge:

Nem emlékszik rám. Miért is emlékezne. Figyelmen kívül hagyva Narutoék kérdő pillantását inkább csak elindultam haza. Aztán eszembe jutott hogy egy hétig küldetésen voltam és nem találkoztam se Tentennel se Nejivel. Az élet nagy kérdése. Melyikükhöz menjek előbb? Tenten megölne ha megtudná hogy egy srác előtte áll a fontossági sorrendemben. És ő általában mindenről tud úgyhogy felesleges lenne magyarázkodni. Igen, akkor hozzá megyek először. Átöltöztem mert kicsit véres és poros lett a ruhám a küldetésen aztán el is indultam. Már csak egy utcára voltam Tentenék házától amikor észrevettem Gaarát. Az egyik fogadó tetején ült felhúzott lábakkal és a semmibe bámult. Közben alig hallhatóan magában beszélt. Biztos az anyjával. Még egy kis ideig néztem őt de inkább nem szólítottam meg hanem továbbmentem a barátnőm házához. Tenten a második kopogásra nyitotta ki az ajtót.

-Hazaértél túlélő?-kérdezte nevetve majd beengedett.-Apám küldetésen van úgyhogy mienk a ház.-mondta sátáni mosollyal az arcán. Végül lebeszéltem arról a tervéről hogy hívjunk át mindenkit és tartsunk egy hatalmas házibulit, és megelégedett azzal hogy rámenezünk egyet😊 Kajálás közben szokás szerint értelmetlenebbnél értelmetlenebb hülyeségekről beszélgettünk aztán indultam is haza. Korán lefeküdtem mert holnap kezdődik a Chunin vizsga amin én is indulok.