4.

761 55 3
                                    

,, Az idő (...) lehet, hogy minden sebre gyógyír, de isten tudja, némelyik seb igen lassan gyógyul."

Brooklyn idegesen nézett az éljeliszekrényén heverő órára. 04:38. Brook soha nem tartozott a jó alvók körébe és sokszor csak a plafont bámulta egész este. Fáradtan kimászott az ágyból és egyenesen a fürdőszobába indult, hogy vegyen egy frissítő zuhanyt. A jéghideg víz végig folyt a hátán amibe jólesően beleborzongott. Hiába vacogott ki akarta üríteni a fejét és arra koncentrálni, hogy hogyan fog nekiállni tanítani. Egy ponton amikor már nem bírta tovább a fagyoskodást elzárta a zuhanyt és gyorsan felkapott magára egy fekete köntöst. A tükörbe nézve nyugtázta, hogy hatalmas karikák vannak a szeme alatt ezért kénytelen volt alapozóért (nem tudom, hogy régebben így hívták-e) nyúlni. Amikor végre elviselhető volt az arca és pár rutinos mozdulattal egy szolid sminket készített magának a szeme megakadt a vörös rúzsán. Ritkán használta és kezébe véve méregette majd idegesen vágta vissza a neszesszerébe.

-Kinek akarom én kifesteni magam?-kérdezte ingerülten majd vizes haját egy törölközőbe csavarta és a szekrénye elé lépett.

A keze megállt az elegáns fekete talárjánál de egy fejcsóválással tovább nézelődött. Már az első napon Dumbledore tudatára adta, hogy ő nem hajlandó talárban járni a kastély falai között. Az igazgató végül egy fél órás veszekedés után elfogadta a tényt és nem fordított több szót a témára. Végül a választása egy ujj és gomb nélküli fehér blúzra, egy fekete, arany díszítésű, szoknyára és egy fekete magassarkúra esett. A fülébe egy apró arany fülbevalót rakott karjára pedig felcsatolt egy fehér órát. 05: 41. ~Ennyi ideig készülődtem?~

Haját kiszárította és első tincseit pedig hátra fogta. Végül megnézte a végeredményt és egy elégedett mosollyal hagyta el lakosztályát. A Roxfort folyosói kihaltak voltak a felkelő nap pedig besütött az ablakokon. Brook hamar megtalálta a Nagytermet amin saját maga is meglepődött és belépett az üres terembe. Végig sétált a hollóhát és a griffendél asztala között és helyet foglalt az egyik széken. A manók ebben a percben fejezték be az ételek kihordását és rögtön el is tűntek, hogy időben visszaérjenek a konyhába. Brooklyn töltött a forró kávéból és akaratlanul eszébe jutottak a előző napi történtek.

***

Éppen egy dobozt lebegtetett a lakosztályába amikor megjelent Piton az órarenddel a kezében. Idegesen tolta a képébe a hétfői napot mutatva.

-Ezt mégis hogyan akarja megoldani?-kiáltotta ingerülten-Nem taníthat ön és én is egyszerre egy tanteremben.

-Egy szóval sem mondtam, hogy hétfőn a bájitalterembe akarok tanítani.-mosolygott Brooklyn majd belépett az ajtón de még visszaszólt.-A terem azon az órán nyugodtan lehet az öné.-vágta be a bájitalmester orra előtt.

-Nem kértem az engedélyét.-kiáltotta majd nyomatékosítva Brook meglepetésére bele rúgott az ajtóba.

***

A terem ajtajában ekkor egy ismerős alak jelent meg. Nagy léptekkel haladt a tanári asztal felé közben szemét le sem vette Brooklynról. A lány balján foglalt helyet és a kávéért nyúlt de Brook megelőzte és így ő öntött neki.

-Jó reggelt!-eresztett el egy halvány mosolyt.

Piton egy morranással válaszolt és minden figyelmét a kávénak szentelte de végül mégis ő törte meg a csendet.

-Álltalában minden reggel az első szoktam lenni.-nézett rá kérdően mire Brooklyn értetlen fejet vágott.

-Hát...Mindig is korán kelő voltam.-vont vállat amikor leesett neki, hogy miről is beszél a mellette ülő férfi.

After (Perselus Piton ff.)Where stories live. Discover now