Minden bizalomra épül

1.rész

A költözés
×Lisa Campbell szemszöge×

A repülő ablakán kinézve gondolkodtam azon, hogy még is hogy kerülhettünk erre a pontra.

Na de mi is történt pontosan?

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

2 nappal ezelőtt:

Ma volt a suli utolsó napja ami elválasztott engem a nyári szünettől. Éppen hazaértem mikor ordibálást hallottam a nappali felől.
Beléptem a helységbe, és anya rögtön rám kapta a fejét majd megszólalt.

- Lisa pakolj! Holnapután indulunk! - nézett rám könnyes szemekkel.

- Mi? Hova indulunk? - kérdeztem ijedten.
- Elköltözünk Lisa - mondta - Apád nélkül - tette hozzá gyorsan. Én pedig csak álltam ott. Teljsen lesokkolódva.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
{Visszaemlékezés vége}

Hát igen... Így történt az, hogy La Paz-ból Kingstone-ba utaztam. Apám megcsalta anyámat. Vagyis nekem anya ezt mesélte. Elvíleg a nagyapámhoz megyünk, és ott is fogunk lakni egy ideig még anya nem talál nekünk egy rendes lakást Jamaicában.

Valószínűleg elaludtam, mert már csak azt hallottam hogy bekell csatolni az öveket, hiszen hamarosan leszállunk.

Amikor a repülőről leszálltunk egy gyönyörű hely tárult elém, ami azt jelentette, hogy megérkeztünk Kingstoneba.

A bőröndjeinket elvettük, majd anya hívott egy taxit aki elvisz nagyapához.

Mikor megérkeztünk, kiszálltunk a kocsiból, és a bőröndjeinket is kivettük a csomagtartónkbal, majd amint félrenéztem nagyapa mosolygós arcával találtam szembe magamat amint a házból siet ki amennyire csak tud. Már lassan egy éve nem láttam hiszem Kingstone nagyon messze van La Paz-tól. Arról nem is beszélve, hogy Jamaica egy sziget.
Igaz, hogy nagyapa itt lakik King Stoneba, de már szinte annyira kint, hogy már csak egy szép tájat lehet látni egy tengerpartal együtt.

- Hogy van az én kislányom, és kisunokám? - köszöntött minket nagyapa mosolyogva. Ő is tudta, hogy mi miatt vagyunk itt, de azt is tudom, hogy nagyapa nem fogja apát megemlíteni, és, hogy mindig is a kedvünkben fog járni.

- Úgy ahogy de megvagyok - köszöntötte egy hatlmas öleléssel anya.
- És az unokám? - nézett felém mosolyogva.
- Én is megvagyok nagyapa - mosolyogtam rá majd puszival köszöntöttük egymást.
-

Gyertek hozzátok be a bőröndöket, és rendezkedjetek be - mutatott a háza felé. Nagyapának egy családi háza volt. Sajnas már a nagymamám nem él, ezért magában lakott mostanáig. 3 szoba volt benne egy nappali, és a konyha összevonva az étkezővel, és persze fürdő. Fent volt az a kettő szoba amibe én is anyu voltam + egy fürdő, és lent is ugyanez volt csak egy szobával, és a konyhával ami össze volt vonva az étkezővel.

A szobám ablaka mindig is egy lovarda vagy farm felé nézett. Különösebben sose érdekeltek a lovak se a lovaglás, ezért sose mentem el oda mikor itt voltam.

A szobámban csak egy franciaágy és szekrénysor volt. Látszik, hogy még teljesen bekell rendezkednem, és az én ízlésemre alakítani. Alapból a falak barack színűek voltak, és egy fehér padlószőnyeg volt lábaim alatt. A szekrénysor tükrös volt, és különböző részei fehérben pompáztak. Az ágy pedig szintén fehér volt egy barackszínű takaróval és szintén ilyen színű párnak voltak fehérekkel keveredve.

Levetettem magamat a puha ágyra, majd elkezdtem gondolkozni, hogy miért is csalta meg apa anyát, miközben napokkal ezelőtt még feltétlenül szerették egymást. Részleteznem sem kell, hogy amég otthon voltam egész nap csak sírtam és sírtam. Most viszont úgy vagyok vele, hogy ez egy új kezdet számomra talán ősz elejétől nem fogok olyan suliba járni ahol én vagyok a szürke kis egér akinek mindenki beletiporhat a lelkébe.

De mivel itt nagyon nem ismerek semmit sem, hiszen nagyon nagyon ritkán jöttünk ide látogatni, de akkor is csak egy hétre, ezért megkell kérnem anyát, hogy vezessen körbe.

Felkeltem az ágyról, majd átöltöztem. Egy fehér rövidujjút, és egy shortot vettem fel.
Letrappoltam a lépcsőn ahol anyu, és nagyapa beszélgetett.
- Anya körbe kell vezetned a városban - mondtam neki.
- Majd később tudlak csak, még be kell rendezkednünk, neked is és nekem is, azután ígérem, hogy körbe vezetlek, oké? - nézett felém.
- Oké - vontam meg a vállam, majd úgy döntöttem, hogy vissza megyek, és talán tényleg kikéne pakolnom a bőröndökből, és dobozokból. Szerencsére már anya
két nappal ezelőtt megparancsolta, hogy a cuccaimat amik kellenek, de a bőröndbe nem férnek bele, pakoljam dobozokba, és elküldette őket ide.

Az első dobozban különböző fajta égősorok, és illat gyertyák voltak.

Az egyik égősort feltettem az ágyam felé, az illatgyertyákkal pedig semmit sem kezdtem mivel nem volt hozzá helyem.

A második doboz tele volt képekkel még La Paz-ból, vagy közös nyaralásokról.

Ahol láttam nekik helyet oda tettem egy párat, de sajnos nem nagyon volt még helyem az összesnek, de később biztos kerítek nekik helyet.

A harmadik doboz tele volt könyvekkel. Igen imádok olvasni, de ezt nem sokan tudják rólam. Ilyenkor mindig beleképzelem magam az adott szereplő helyzetébe, és mintha egy teljesen más világban lennék.

Sajnos még ezeknek sem volt helyük, ezért csak eltettem őket egy sarokba.

A negyedik - egyben utolsó - dobozban pedig csak kacatok voltak.

Amikor papám megtudta, hogy jövünk rögtön felfújta a felfújható medencéjét, majd kitette a kertbe a hintaágy mellé.

Mivel unatkoztam, ezért úgy gondoltam kimegyek, és olvasok.

Hát igen ez mind szép és jó volt még konkrétan egy ló nem kezdett el vágtázni a kert felé ami persze nem volt elkerítve.
- Picasso! Állj meg! - kiabált utána egy lány, majd mielőtt a ló eltarolt volna megállt és elkezdett békésen enni.

~~~                                                                              ~~~

Köszönöm, hogyha elolvastad! ❤️💫 Remélem elnyerte a tetszésedet. Ha bármilyen helyesírási hibát találsz benne bocsánat. 😅 
- peachpetall

854 words