AMIT CSAK A RAJZOSOK ÉRTHETNEK

[27]

Mi voltunk a legrosszabb csoport a végzősök.

Mikor agyagozni kellet azt nem mindenki szerette, így támadt egy igen sport jellegű elfoglaltságunk.

Kisebb agyag darabokat gyúrtunk össze, és az udvar ( egyben parkoló) felé néző ablakon keresztül az igazgató kocsiját dobáltuk, az nyert aki a szélvédőre tudta úgy dobni, hogy az nem jött le róla.

Zsolt rajta is kapott minket, de szidalom helyett beállt a sorba.

Zsolt: Ezt így kell!

Elvett egy darabot majd olyan művészi pontossággal hajlította oda, hogy csak pislogtunk. De pehünkre a diri az árnyékban sasolt minket, és mire Zsolt vállba veregethette volna magát az igazgató erős köhintésekkel jelezte igen is ott van, és végre tudja kik azok aki miatt folyton mosni viszi a kocsit.

Zsolt nem lett kirugva csak egy ideig ő mosta a kocsit, amit mi most szándékosan jobban össze is dobáltunk.

Megjegyzem nagyon is bírt minket, és az igazgató se neheztelt ránk, hiszen a csínyek ellenére sorban nyertük a különböző versenyeket.