jungkook vallomása

173 21 1
                                    

"Szóval miről akartál beszélni?"

Örültem, amikor odajöttél hozzám.

Nem gondoltam, hogy megtennéd, de itt vagy.

Mondtam, hogy sajnálom.

Sajnálom, hogy ezt valaha is tettem veled.

Tudtam, hogy rossz.

És mégis megtettem.

Amikor azt kérdezted, hogy tényleg csak arra használtalak, hogy eljussak jiminhez. Hazudni akartam és elmondani neked, hogy legalább valamelyikünk tisztán szerette a másikat.

De nem az volt.

És már nem hazudhattam neked.

Tehát mindent elmondtam neked.

Meséltem neked arról, hogy mennyire megszállott voltam jimin mellett, hogy bármit megtettem volna, hogy hozzámenjek.

Elmondtam neked, hogy jimin után vágyódtam, még jóval azelőtt, hogy tudtam volna rólad.

"Tudtam, hogy mivel ti ketten barátok vagytok, ezért ha felhasználnálak téged, akkor képes lennék közelebb kerülni hozzá.

És miután kiderült, hogy kedvelsz engem, még mindig csináltam.

Még mindig használtalak téged és játszottam az érzéseiddel.

Olyan eszközként láttalak téged, amit felhasználhatnák saját haszonszerzésre, anélkül, hogy arra gondoltam volna, hogy ez hogyan hatna rád.

Olyan sok mindent tettem veled.

És ezt nagyon sajnálom."

Döbbenten néztél rám.

Azt hiszem, nem számítottál a bocsánatkérésre.

De éppen, olyan gyorsan, ahogy a megdöbbentő kifejezés kiült az arcodra, az olyan gyorsan is tűnt el.

Arcodra gyorsan unalmassá vált.

"Ez minden amit elakartál nekem mondani?"

Tudtam, hogy több is van, amit mondani akartam neked.

Van egy dolog, amit még mindig el kellett mondanom.

"Nem"

elkezdtem.

"Szeretlek."

𝐚 𝐬𝐢𝐧𝐠𝐥𝐞 𝐭𝐫𝐮𝐭𝐡| taekookWhere stories live. Discover now