Sziasztok, itt is lenne a beígért fordítás 1. Része. Részekre fogom szedni, mivel egyben nagy falat lenne, na meg aztán egy év múlva se végeznék vele, aki meg nem akarja egyben elolvasni, az elkavarodna. 😄
Nah, de akkor:
Köszönöm az írónak, aki ezt az olvasmányt elérhetővé tette, és engedélyt adott a fordításra. Egy élmény volt olvasni, és megsiratott a sorok közt többször is. Remélem ti is szeretni fogjátok, a gyér fordítás ellenére is. :3
Az eredeti verzió:
https://archiveofourown.org/works/10566795#work_endnotes
Az író tumblr oldala:
https://likeshining.tumblr.com/
(Csekkoljátok, ha van egy minimális angol tudásotok, nagyon szépeket ír, bár a többi ehhez képest viszonylag rövid)
A borító rajzolója, aki egyben az író fanficcéhez készítette a képeket:
https://4nimenut.tumblr.com/
( Ha hibát/javítani valót találsz, kérlek komment formájában jelezd! )
Ennyi lenne, kellemes olvasást~
-----------------------------------------------------------
Dazai összébb húzta magán kabátját. Kunikida kiküldte őt, és Atsushit, ebben a zord hidegben, egy küldetés miatt, tiltakozása ellenére is, míg végül kénytelen volt beletörődni, és követni az utasításokat.
Atsushi tüsszentett egyet mellette, majd egy ujját orrához emelte, ahogy elmosolyodott halványan.
-Ma igazán hideg van, nem igaz, Dazai-san? Majdnem megint elfelejtettem elhozni a sálam.
Dazai egy elkeseredett ábrázattal felemelte mindkét karját, majd megvonta vállait.
-Hideg, az már biztos, Atsushi-kun. De nem annyira hideg, mint Kunikida szíve. –Megborzongott, ahogy a szél átfújt köztük. - Kiküldeni minket egy ilyen napon.. –Folytatta nyafogását –Milyen kegyetlen.
Atsushi csak sóhajtani tudott, ahogy az idősebb folytatta panaszkodását.
-Őszíntén, Atsushi-kun. Ez a nap nem is lehetne már rosszabb-
Dazai hangja hirtelen megakadt, ahogy összeütközött valakivel séta közben. Egy kis alak, kalappal a fején állta el a két detektív útját.
Dazai elvigyorodott. –Oh, csak nem a Port maffia legkisebb tagja? Olyan alacsony vagy, hogy észre sem vettelek, még a béna kalapod ellenére sem, Chuuya.
A barna hirtelen káromkodásra, és szitkozódásra számított, hisz mind Chuuya magasságát, mind a kalapját gúnyolta, de semmit se kapott.
Chuuya megtorpant egy rövid időre, és fejét az Iroda tag irányába fordította.
A barna szemek tágra nyílnak, ahogy Chuuya fizikai megjelenését figyelték. A végrehajtó csillámló, vörös haja elvesztette ragyogását, és csak ernyedten lógott arcába. Kék szemei, mik normál esetben egy tomboló vihar látványát keltették a tengeren, mikor visszanézett rá, most egy halvány nyomot sem hagytak ebből.
Egy rövid szemkontaktus után, a maffiózó szó nélkül elsétált, Dazai pedig halkan felsóhajtott.
Atsushi végignézte a jelenetet szó nélkül, nem akarta megzavarni őket. Felnézett mentora arcára, min most aggodalmat látott.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
A Spring Without You is Coming
Hayran KurguEz egy fordítás, az első ilyen fajta munkám, úgyhogy lehetnek hibák, sőt lesznek is. A többit a könyvben olvashatjátok Sajnos az író letörölte az angol verziót, úgyhogy aki eredeti nyelven tekintené meg, annak még fent áll a lehetőség ezen az oldal...