Black Clover fanfiction

Negyedik fejezet

Másnap reggel hívatta William. A nagyteremben egy hosszú lépcső tetejéről kémlelt le rá, a négyszeműre és a múltkori szépfiúra. Selícia baljós mosolyt villantott. A fiatal térdenállva összerezzent.
- Kapitány - mondta dalolva -, mit szeretnél?
- Küldetésre mentek. Banditák raboltak ki és pusztítottak el egy falut. Az a feladatotok hogy kutassátok fel és végezzétek ki őket.
Mindhárman bólintottak.
- Hercegnő - szólította meg miután a fiúk távoztak -, te kimaradsz a harcból.
A lány hátraköhölt. Majd biztos övéké lesz a dicsőség!
- Erősebb vagyok mint ezek ketten! - mondta felháborodva - Nem csak kényeskedni tudok!
A kapitány szeme összeszűkült.
- Nem tartozol közénk, hercegnő. Nem szeretném, ha a véred ontanád értünk. - Selícia nem tudta eldönteni miért aggódik. Az egész élete veszéllyel telt, közönséges gyilkosok képtelenek megbirkózni az ő vérszomjával. Ennek ellenére elrebegett egy „Értettem kapitány-t” és a többiek után ment.
Bár alig ismeri Williamet, mégis úgy érezte, elutasította őt.

Hajnalra értek a faluba. Selí magában szitkozódott a lassú tempóért. Ezek tényleg ilyen léhák, vay a lemészároltak származása miatt nem erőltették meg maguk?! Persze, ha egy rangos személy élete forogna veszélyben, azonnal a helyszínre sietnének!
Klaus nyomok után kutatott, a casanova pedig minél távolabb a lánytól, házakat fésült át. Így soha nem végeznek! Selícia megragadta a családi medált.
A sebes arcú "felettese" azt kérte, a harctól tartsa távol magát. De a kereséstől nem. Halk sóhaj hagyta el ajkát. Némán, tátogva, hogy senki se hallja, előhívta a mágiáját.
Másoló mágia - a grimoireja, a hófehér varázskönyve felvillant és lapozni kezdett - Világ szeme.
A hercegnő egyszerre minden élőt látott. Mindenkit akinek mágia csörgött ereiben, és egy fiút aki.. akinek nem? Meglepődött, de a következő pillanatban nyomokra bukkant.
Egyenest, a falu túloldalán elfedett lábnyomok rajzolódtak ki. Szabad szemmel láthatatlan. Ha nem alkalmazza a bátyja képességét, ezek a féleszűek hazamennek!
Elindult, s egy morgás félét vetett oda a guggoló Klausnak. Selícia vörösben látott mindent. Valószínűleg megindult a szemvérzése. Valahányszor túl sokáig használja más képességét, az a testén hagy nyomokat. Ám most nem törődött ezzel. Bosszút akart a szerencsétlenekért. Kiért a falu végére. A nyomok tovább vezettek a hegyek közé. A gonosztevők tábort vertek egy barlangban. Selícia leállította a mágiát. Vért sírt. Könnyeit a fekete köpenyébe törölte.
- Klaus, casanova, megtaláltam őket!