Ben Drowned Girlfiend/Egy Antiszociális élete

Cherry blossom

Arra keltem hogy a hajam csikizi az arcom, ki nyitottam a szemem. Alig láttam valamit, ahogy jobban tisztult a kép láttam hogy valaki az ölében tart, valami zöld dolgot láttam és valami arany színű dolgot. Na meg beszélgetést hallottam. Majd jobban ki nyitottam a szemem Bent láttam, aki rám nézett és én el pirultam.

-Jól vagy? -Tette arrébb a hajam.

-Elképesztő volt! Úgy tűnik neked tényleg ez az erőd! -Slendy jött be éppen az ajtón.

-Anna... tudtam hogy erős vagy de hogy ennyire. -csodálkozott Evelin.

-Evelinnek adok igazat. -Gerald át karolta Evit.

-De tuti jól vagy? Mert kb 5 órája alszol. Nagyon durva volt.-Hoodie ijedt hangját hallottam.

-Jól vagyok. -szólaltam meg rekedtes hangon.

-A lovagod azóta se mozdul mellőled. 5 órája itt ül és téged néz. -Jeff jött le a lépcsőn.

-Jól van Jeff. Abba hagyhatod. -Nézett oda Ben.

-Jó bocsi. De ez olyan romantikus

-Ki foglak nyírni seggfej.

-Hajrá Ben! De előtte tedd le a csajod.

-Kussolj Jeffrey!

-Neked kuss Benjámin!

-KUSS MINDENKINEK! -körülöttem hirtelen rózsaszínes láng jelent meg. Szemeim fehéren világítottak.

-Pinki-nevetett Jeff.

Elegem lett, lebegni kezdtem majd hirtelen indàk te keredtek Jeff köré amik szoritani kezdték.

-Anna! Engedd el! -parancsolt rám Slendy. És sajna muszáj volt el engednem. Pedig szoritottam volna még. (😈)

-Na jó chill! -ölelt meg Ben hátulról. A szemem vissza változott és a lángok el tűntek amik eddig körbe vettek. Szép lassan vissza szálltam a Földre és hagytam hogy Ben át öleljen.

-Ma el mentek Bennel, Evivel, Geraldal és ki próbáljátok terepen az erőd.

-De... de... ne... nem megy.. vagyis de... csak...

-Menni fog -azzal Slendy el ment..

-Mikor megyünk? -érdeklodtem.

-Most! -rohant Evi az ajtóhoz.

Sohajtottam majd oda mentem, a Hold fénye meg világított és amikor Benre néztem ő is a holdat bámulta. Majd amikor láttam hogy Evi és Gerald előbb vannak, mivel ők külön el mennek ölni.

-Ben..

-Mond -azzal rá nézett

-Mi volt az az üzenet a rózsán.

-Az amit érzek. Olyan mint egy rózsa, gyönyörű vagy, de a tüskéid távol tartanak. -idézte

-És ez mit jelent?

-Hogy.... szeretlek -majd piros arcal rám nézett és megcsokolt.

Én vissza csókoltam, és az eddigi melegségnek a dupláját éreztem, csodás érzés volt. Be vallotta és meg csókolt. Úgy érzem magam mint egy mesében, vagy inkább egy filmben. Mert a mesében nem beleznek ki embereket, és ezáltal ölik meg őket. Majd el váltak ajkaint és én meg öleltem amit ő viszonzott.

-Gyere szerelmem... menjünk, sietnünk kell.

Ez nyálas volt, de az ő szájából jól hangzott. Imádom amikor ilyen. De ahogy oda értünk vagy 10 ember ott állt. Meg ijedtem hogy ennyi ember van itt, de amikor Benre néztem intett a fejével hogy én most tömeg gyilkosságot fogok el követni. Énekelni kezdtem és az emberek Ttranzba estek, az indák körbe tekeredtek az embereken és szét loccsantotta őket. Majd mikor mint meg haltak Benre néztem.

-Ügyes vagy. De futás, hallom a szirénákat! -meg fogta a kezem és futottunk.

Hallottam a szirénákat és hirtelen fájdalom hasított a lábamba, amit Ben észre vett, es fel kapott, majd sikitást hallottam és valami puffanást és a nevemet....

Legyen folytatás?