Sick Boy [Tom Holland F.F]

3. fejezet

- Rendben, Tom.- eröltettem egy kis mosolyt az arcomra.- Egyébként miért nem szereted, ha Thomasnak hívnak? Ki hívott így?

- Mi nem volt világos azon, hogy nem akarok róla beszélni?!- megpróbált felállni az asztaltól, de a bilincs visszatartotta, így inkább visszaült a helyére.- Amúgy is, 'fasz közöd van hozzá?

- Már ne is haragudj, de a jelenlegi állapotodban, nekem van a legtöbb közöm hozzá! Így nem fogok tudni segíteni.- fújtam ki a levegőt, és próbáltam higgadt maradni, bár nagyon idegesített, hogy egy mondatot nem képes úgy kimondani, hogy ne legyen sértő.

- Segíteni mi?- erre kínosan nevetni kezdett.- Min akarsz segíteni? Azon hogy el van baszva az életem? Azon hogy az apám egy perverz undorító seggfej? Perrie ezen nem tudsz segíteni ,sőt! Inkább csak rontanál az így is szar helyzeten!- kiabált.

- Nem Perrie a nevem...- suttogtam alig hallhatóan. Be kell hogy valljam, kicsit féltem tőle.

- Kurvára de nem érdekel hogy hogy hívnak, a kibaszott őröket meg terapeutákat sem érdekelte hogy engem hogy hívnak, akkor engem miért érdekeljen?! – teljesen ki kelt magából. Izzadt mint egy ló, a kezét idegesen ökölbe szorította és állandóan a száját harapdálta amikor nem kiabált. Éreztem, hogy el fog fajulni a helyzet, ezért megkerestem az asztal alatti vész gombot és megnyomtam. Abban a pillanatban az őr kinyitotta az ajtót, és Tomhoz sietett.

- Oh, tényleg, egy őr?! Ennyire vagy képes? Kicsit kiabálok és máris őrt hívsz magadhoz?! Egy szar agyturkász vagy! Megfogom keseríteni az életedet amíg engem kezelsz ribanc!- ordított a folyosóról, miután az őr kirángatta a szobából. Még soha senki nem beszélt így velem. Egyszerűen nem tudtam mit csináljak. Maradjak nyugodt, és menjek utána a szobájába, vagy inkább hagyjam. Az utóbbi mellett döntöttem. Gyorsan én is kimentem a szobából, és elszaladva a barátnőm mellett az irodámba mentem. Carla valószínűleg észre vette hogy valami nem oké, ezért utánam sietett, és berontott az irodámba.

- Paige, mi a baj? Mi történt?- sietett hozzám a barátnőm, és megsimogatta a hátam nyugtatásképp.

- Az történt, hogy ez a kis fasz egy narkós köcsög, és nem tudja tisztelni azt, hogy néhány ember segíteni akar rajta!- keltem ki magamból, talán egy kicsit túlságosan is, mert a barátnőm kicsit össze rezzent.

- Okkkkééé, nem kell leharapni a fejem...- emelte fel a karját Carla, ezzel „megadva magát" nekem, én pedig egy picit visszább vettem a hangomból.

- Ne haragudj, csak felidegesített ez a pöcs. Mindjárt szét robban a fejem! – kezembe temettem az arcomat, majd néhány másodpercnyi halánték dörzsölés után felálltam, és elmentem a fogashoz, ahol a táskámból kivettem egy üveg vizet.

- Na jó, de ebből még mindig nem tudtam meg hogy mi történt...- ült le Carla a kanapéra, és nemes egyszerűséggel feldobta a lábát a kéztámaszra.

- Hát elkezdtem kérdezgetni a családjáról, erre mérges lett, elkezdett kiabálni, leribancozott és kivitték az őrök.- meséltem el dióhéjban a sztorit.- Egyébként vedd le a lábad a karfáról!- szóltam rá a barátnőmre, aki – bár szemforgatással, de tette a dolgát.

- Miből gondolod, hogy narkós?

- Olyan, mintha elvonási tünetei lettek volna. Hirtelen hangulat váltás, izzadás, állandóan ökölbe szorult a keze, meg ilyenek.- magyaráztam, mire válaszul csak egy bólintást kaptam

- Figyelj, nem kell bukásként felfogni ezt az egészet, csak nehezen indultál neki, ráadásul ő az első beteged és elég nehéz eset a srác, de majd belejössz.- próbált nyugtatni Carla, mire én felnevettem.

- Én nem fogom fel bukásként.- néztem rá.- Nem gondoltam hogy már most akkora áttörést fogok elérni, hogy egyből helyre jön, csak felbaszott.- magyaráztam.

- Egy éve ismerlek és egy év alatt nem hallottalak ennyit káromkodni.- nevetett. – Egyébként, elmehetnénk kajálni, Joshék már biztos várnak.- mondta Carla, majd nagy nehezen rávettem magam, hogy felálljak a székemből, és elindultunk a büfé felé.

Sziasztok!

Elég régvolt rész és ne haragudjatok, hogy így eltűntem, de ihlet hiányban szenvedtem és nem is nagyon volt rá időm, hogy agyaljak a sztorin.

De az a lényeg hogy most itt a 3. fejezet éééés remélem hogy tetszik nektek, bár írtam már jobbat is :/

Btw Spoiler-man visszatért xD

Mi a véleményetek a Pókember 2. alcíméről? Nekem már van egy-két elméletem a filmel kapcsolatban.. ;)

                 ~ Viv