12.

141 10 0
                                    

-Ti meg mi a szart csináltok?- Kezdett kiabálni Milla. Mi csak folytattuk,de a szobába mindenki benr volt. Finn és Jack próbált szét szedni minket. Nekik nem sikerült, de Calebnek igen. Nehezen,de sikerült.

-Itt meg mi a csuda történt?- Ismételte meg magát Milla.
-Semmi.- Szemlélte a padlót Jaeden.
-Tényleg? Akkor miért kék a fejetek?
-Nagyon látszik?
-Nem, csak szeretek túlzásokba esni...- Nevetett egy picit. -De miért csináltátok ezt?
-Majd elmondom.- Vágtam rá.
-Akkor jó sok mindent kell elmondanod.- Ment ki a konyhába.

*Időugrás: 3 óra múlva*

Már mindenki aludt, csak én nem. Gondoltam visszamegyek a szobánkba,mikor leesett a kötés a kezemről, pont Milla arcára, aki fel is ébredt.

-Ez meg mi a...?- Szólalt meg álmos hanggal.
-Oh, bocsi. Nem direkt volt.- Vettem le róla.
-Azt elhiszem.- Nevetett fel egy kicsit.
-Visszamegyünk a szobánkba?
-Aha,de Milliet nem kéne magunkkal vinni?
-Hát ha nagyon akarod...- Rántottam fel a vállam.

Milla felkelt a kanapéról és bekapcsolta a telefonján a vakut, hogy könnyebben megtalálja Milliet. Ha fél órájába nem került, akkor semmennyibe. Szerencsére Millie fel is ébredt és át is mentünk. Kb. éjjel egy lehetett,mikor elindultunk és "hazaértünk".

~Milla szemszöge~

Sokat gondolkozdtam rajta,hogy miért mondta Gaten,hogy a barátnője vagyok és,hogy miért verekedett Jaedennel. Hosszas gondolkozás után rájöttem. Lehet, hogy Jaeden szeret? Biztos nem... Én nem szeretem őt, semmit se érzek iránta, de nem is akarom összetörni. Inkább próbáltam megoldani egy darab üzenettel. Csak én voltam ébren,mikor elkezdtem neki írni, mert nem tudtam aludni, miattuk. Gaten nem tudott beleszólni,így kicsit nyugodtabban írtam neki.

Milla B.: Miért verekedtetek?
Jaeden L.: Gaten nem mondta el?
Milla B.: Nem, pedig megígérte, de most szegény gyerek alszik.
Jaeden L.: SZEGÉNY?
Milla B.: Igen, majdnem agyon ütötted.
Jaeden L.: 😒
Milla B.: Akkor mi is történt?
Jaeden L.: Nekem ugrott.
Milla B.: Nem inkább te?
Jaeden L.: Nem
Milla B.: Jaed!
Milla B.: Reggel megkérdezem Gatent, hogy ő hogy látta az eseményeket.
Jaeden L.: Huh, nehéz lesz.
Milla B.: Akkor?
Jaeden L.: Milla én szeretlek.

Ilyenkor eldobtam a telefonom és csak a levegőt kapkodtam, mert tudtam, hogy ezért verekedtek.

Jaeden L.: Milla baj van? Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz.

Sírás szélén voltam, mikor Millie felébredt.

-Milla, mit csinálsz éjjel 2-kor?- Ásított fel.
-Segíts!- Futottam hozzá, majd megöleltem.
-Mi történt?- Hallottam a hangján,hogy aggódik.
-Tudom miért verekedtek Gatenék.- Kezdett patakokba folyni a könnyem.
-Reggel elmondod, oké? Most aludnod kell és nekem is.
-Rendben.- Töröltem le a könnyeim az arcomról. Elmentem a kanapéra aludni, mert nem tudtam Gaten mellett. Próbált aludni, de egész este Jaedentől üzenetek miatt csipogott a telefonom. Inkább lenémítottam, mert már pár perc múlva nagyon ideges volt. Egyben tudatlan is. Nem akartam Jaedent megbántani se, Gatennel akartam maradni. Lehet, pár napra egyedül maradok a szobámba és néha felhívom Lizát és Milliet a szobámba (Szóismétlés pls). Igen, ilyen mikor Milla antiszociális.

*Időugrás: Reggel*

Ajtó csapkodásra keltem. Azt hittem megáll a szívem, annyira megijedtem. Valamiért Millie ült az ajtó előtt és sírt, ordítva sírt. Még a kulcs is kiesett az ajtóból. Nem mertem oda menni hozzá, inkább írtam Sadienek, hogy baj van.

Sadie ide ért, de nem  tudott bejönni. Írtam neki,hogy nem is fog bírni.
Oda merészkedtem Milliehez és ő egyből megölelt. Úgy, mint én őt este. Sírt még mindig. Nem értettem, mert ő mindig mosolygós. Furcsáltam, de hagytam lenyugodni. Nem akartam semmit se kérdezni.
15 perc alatt sikerült neki lenyugodni. Mikor elengedett össze rogyott. Kinyitottam Sadienek az ajtót,de ő már nem volt ott. Így visszamentem Milliehez.

-Mi történt?- Segítettem neki felállni.
-Jacobot láttam egy másik lánnyal, sétálni, egy szobába. Kézenfogva mentek.- Kezdett megint sírni.

Erre Gaten is felriadt és már csak az kellett,hogy beleszóljon. Szerencsére továbbment.

-Millie, gyors összepakolunk, visszaadom a szobakulcsot és mehetünk haza, ahol elfelejtük, ami tegnap este és ma reggel történt.- Tudtam,hogy nem lesz könnyű, se nekem, se neki, de próbálkozdtam. Nehéz lesz, de majd kibeszéljük.- Mindjárt írok Lizának és Briának,hogy szedelőcködjenek.
-Rendben.- Szipogott.
-Legyetek erősek!- Kiabált a fürdőszobából Gaten.
-Már csak ez hiányzott...- Forgattam a szemeim.

*Időugrás: 16:00*

Hazaértünk. Azért ilyen későn, mert még bementünk a plázába és kávézni. Btw, mindenki elfoglalta a helyét, úgy, mint az első nap, mikor idejöttek. Én csak felfutottam a szobámba és egyből be is ültem az ablakba. Szerencsére, mi egy nyugis környéken lakunk, így tudtam gondolkodni.
Bekapcsoltam a Stranger Things 4 órás Soundtracket és előkaptam egy chipset és egy kólát és visszaültem az ablakba. Elkezdtem olvasni egy könyvet (Aminek a neve Maybe Friends, itt Wattpadon megtalálható). Hallottam,hogy lent a többiek nevetgélnek meg jól érzik magukat, de nem foglalkoztam vele.

-Bejöhetek?- Kopogott az ajtómon Gaten.
-Gyere!- Sóhajtottam fel.
-Mi a baj?
-Semmi(?)
-De akkor miért ülsz az ablakba, egy  doboz kólával és egy chipsszel, soundtracket hallgatva?
-Gondolkozom és olvasok.-Kortyoltam bele a kólámba.
-És min?
-Szerinted? Mi történt tegnap este? Mi történt Millievel és, hogy ez összefügg-e...
-Mill. Tudod, hogy nekem bármit elmondhatsz.
-Gat. Tudod, Jaeden is ezt mondta...

friends? // Gaten Matarazzo FF //Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora