hetedik

1K 120 96
                                    

Fáradtan dobom le a kulcsom az ajtó melletti polcra, majd leveszem a pulcsimat, és a szobám előtt elhaladva behajítom a nyitott ajtón, rá az ágyamra.

- Astrid! Ugye hagytál nekem kaját? - kérdezem átcaplatva a konyhába, ahol Astrid éppen mosogat. Mondhatnám azt, hogy fura ez az egész. Hiszen Astrid az exem, és alig pár napja szakítottunk, de igazából olyan, mintha semmi sem változott volna. Mintha tényleg együtt sem lettünk volna az előző hat hónapban. Egyáltalán nem tűnik furcsának, hogy az egyik régi, kinyúlt pólómban mosogat, az itteni kutyusos mamuszában, mert pontosan ezt csináltuk azelőtt, mielőtt elhívtam randira. Azt hiszem mindkettőnket megmentett ez a szakítás.

- Persze! Minek nézel?

- Lánynak? - kérdezek vissza teljesen komolyan, miközben előszedek a felső polcból egy tányért.

- Ha, ha, ha. - nevetést színlelve rakja az újabb tiszta tányért a szárítóba, míg én a hűtőt kinyitva szemlélem, hogy milyen kaja maradt még. Holnap muszáj lesz főznöm, mielőtt elmegyek Lukekal.

- De a fagyit megettem. - szólal meg Astrid bűnbánóan, mire becsapom a hűtőajtót.

- Tudtam! Hihetetlen vagy.

- Jó na, bocsánat! Tudod, hogy mennyire imádom a fagyit. Főleg a csokisat. És te mindig csokis fagyit veszel. Elém rakod a kísértést! - úgy kapja le a sárga mosogatókesztyűjét, és vágja le a konyhapultra, mint ahogy a dühös anyukák szokták a kilencvenes évekbeli sorozatokban.

- Majd máskor epreset veszek.

- Ne, azt utálom!

- Tudom. - felelem mosolyogva, majd keresek egy villát a salátámnak, amit ma kora reggel csináltam. Ameddig Astrid befejezi a mosogatást, én öntetet keverek a salátámra. Együtt megyünk át a nappaliba, ahol Astrid bekapcsolja a tévét, és elindítja a Brooklyn 99 ötödik évadát.

- Jake a belső énem kivetülése. - szól Astrid, mire mosolyogva ránézek.

- Ezt szinte minden rész alatt elmondod.

- Mert igaz!

Vége lesz a résznek, és már ugranék a következőre, mikor Astrid megköszörüli a torkát. A távirányító felé hajolva félután megállok, és kíváncsian nézek rá, de csak nem akarja kinyögni, hogy mit szeretne mondani.

- Mi az?

- Mi az? Day, most komolyan úgy fogunk tenni, mintha délután nem Luke Hemmings állt volna a szobádban? Ó, egyébként, azért jöttem ide akkor, hogy megmagyarázz valamit.

- Mit? - értetlenül nézem, ahogy pötyög valamit a telefonján, majd felém tartja a képernyőt.

Egy youtube videó megy rajta, amin Luke, és én vagyunk a parkban, ahogy éneklünk.

- Ó! - zavartan a hajamba túrok.

- Ó bizony! "Luke Hemmings egy ismeretlen sráccal énekel a Lincoln Parkban". - olvassa fel a címet hangosan, mire mégjobban zavarba jövök.

- Mikor történt ez? És hogy? Ne mondd, hogy csak belédfutott, és akkor találkoztatok először, mert ezen a videón nagyon nem úgy néztek ki! Egyáltalán Luke mióta szereti a pasikat? Úristen Day, még cikkek is vannak rólatok! Örülj, hogy még csak az ismeretlen srác vagy. Igazából pár nap, de lehet csak óra kérdése, és megtalálják az instádat, vagy a facebookod, és akkor már tudni fogják ki vagy. Meg fognak szállni a rajongók, úristen! - Astrid a végére annyira belelendül a pánikolásba, hogy még a kanapéról is feláll, hogy aztán körbe-körbe járkálhasson a helyiségben, ezzel teljesen elszédítve engem.

KISS THE BOYWhere stories live. Discover now