Az ítélet

1.6K 153 5
                                    

Loki lassan lépkedett Odin trónja felé. Tetszett neki, hogy legalább tizenöt asgardi őr kísérte őt. Ez azt bizonyította, hogy Mindenek Atyja fél. A saját fiától.Az egyetlen dolog, ami Lokit elégedettséggel töltötte el.
- Loki... - Frigga gondterhelt arccal tekintett rá.
- Anyám, mondd, büszke vagy rám? - kérdezte, remélve, Odin is meghallja szavait.
- Kérlek, ne ronts a helyzeten - mondta Frigga szánalommal teli hangon, ami borzasztóan zavarta Lokit.
- Lehet rosszabb?
- ELÉG! - kiáltott Odin. - Négyszemközt beszélek a fogollyal. - nézett a feleségére. Frigga még utoljára fiára pillantott, aztán elsétált.
Loki közelebb lépett Mindenek Atyjához. Amikor őrei nem engedték tovább, megállt, és elnevette magát.
- Nem értem, mire ez a nagy felhajtás.
-Te valóban nem érzed sötét tetteid súlyát? Bármerre mész, lépteid nyomán pusztítás és halál.
-Midgardba mentem, hogy uralkodjam a Föld lakói felett, mint istenük. Úgy mint te.
-Nem vagyunk istenek. Megszületünk és meghalunk, pont mint az emberek. - Loki unottan nézett Odinra.
- Plusz-minusz ötezer év - tette hozzá elgondolkodva.
-Mindez azért volt mert te szeretnél uralkodni. - folytatta Odin, mit sem törődve azzal, amit Loki mondott.
-Születési előjogom.
-Jogodban állt - emelte fel a hangját- meghalni gyermekként! Száműztek egy jeges sziklára. - Loki sóhajtott egyet. Vajon hányszor dörgöli ezt még Odin az orra alá? - Ha nem fogadtalak volna be. most nem volnál itt hogy gyűlölhess.
- Ha már tudod hogy milyen sorsot szánsz nekem, akkor ne habozz. Nem mintha nem élvezném a cseverészést csak hát... nem élvezem.
- Csakis Frigga miatt nem ölettelek meg, de többé sosem láthatod. Életed hátralévő részét tömlöcben töltöd.
Loki őrei már vezették is volna el, de ő még visszakérdezett.
- Na és Thor? Kinevezed az ostobát királynak amíg én egy cellában rohadok? - köpte a szavakat.
-Thornak helyre kell hoznia a kárt amit okoztál. Rendet teremt a kilenc birodalomban és igen. Uralkodni fog.
Őrei kezüket a vállára téve vezették ki. Nem az fájt neki a legjobban, hogy börtönbe kell mennie, hanem az, hogy Thor miatt. Gyűlölte őt teljes szívéből. És a gyűlölet bosszút szül...

Idegesen lépkedtem a csarnokban. Hatalmas volt, tele arany oszlopokkal és a falakon egy négyzetmilimétenyi hely sem volt díszítés nélkül. Az első hely, amit Asgardból látok. Még élveztem is volna, ha nem bilinccsel a kezemen vezettek volna Odin király felé. Amikor az utazás után magamhoz tértem, azonnal idehoztak. Igazán szívélyes fogadtatást kaptam. Bilincset tettek a kezemre és idevezettek.
Miközben egyre közelebb értem a trónhoz, egyre kínosabban éreztem magam. Odin mérges arccal ült, bámult a terem végébe. Igazán tiszteletet parancsoló látványt nyújtott. Ő a király. Az uralkodó. Az ő szava dönt mindenben. Ez aggasztott a legjobban, főleg, hogy látszott rajta, hogy nem nagyon kedvel.
- Azt mondják, szövetkezett Lokival, és most gyógyulást kér. - szólalt meg határozottan.
- Én nem kértem gyógyulást. - mondtam nevetségesen vékony hangon. - Thor mondta, hogy van rá lehetőség...
- Mondja, maga mit ad Asgardnak a gyógyulásért? Mi jó származik nekem abból, ha maga meggyógyul? - kérdezte unottan. Megnémultam. Fogalmam sem volt, mit kellene erre mondanom.
Amikor már kezdett kínossá válni a csend, újra megszólalt.
- Tudni akarom, hogyan sikerült egy midgardinak közel férkőznie Lokihoz. Hogyan tudta befolyásolni a cselekedeteit? Mert ha maga nem lenne, akkor már régen elkapták volna őt.
A válaszom megint hallgatás volt. Csak azok a fogaskereket kattogtak a fejemben.
- Nagyobb gondom is akad ennél. Ha eszébe jutna valami értelmes válasz, itt leszek. Addig is...
Két őr a vállamra tette a kezét.
- Mit vár tőlem? - kérdeztem vissza.
- Loki kiszámíthatatlan. Még én, Mindenek Atyja sem tudom megfejteni az észjárását. Senkit nem enged közel magához, ezért olyan lehetetlen kiismerni őt. Magának hogyan sikerült? - amikor nem érkezett válasz, folytatta- A Bifröst újjáépítése eltarthat pár évig, s ha elkészül, nem az lesz az első dolgunk, hogy visszavigyük. Ennél fogva lesz ideje gondolkozni bőven.
Az őrök elvezettek, én pedig úgy éreztem magam, mintha fejbe vertek volna. Törtem a fejem Odin szavain. Szívesen elszaladtam volna onnan, otthagyva mindent és mindenkit, de ez lehetetlennek tűnt.
Alig vártam, hogy végre újra láthassam Lokit. Ő volt az egyetlen ismerős, az egész csodás Asgardban.

Get Loki'd 2 - A múlt keresése és felejtéseWhere stories live. Discover now