D E A R E N E M Y | ✓

5| A meghívás

– Csakis jót mondott – válaszol nekem Noah nevetve. Egy kő eszik le a szívemről.

– Meg pár huncutkodásodról – kacsint rám Rachel, majd Noahval együtt leülnek a konyhaszigethez. Olyan aranyosan mutatnak, hogy egy pillanatra elkap a féltékenység. Ne értsd félre, minden jót kívánok Rachelnek, de így látva őket — míg az én életem szinte minden szempontból össze van esve, elég rossz. Nyelek egy nagyot.

– Hát akkor! Én felmegyek lezuhanyozni – mondom kissé halkan. Rachel összehúzza a szemöldökét.

– Nem eszel előbb valamit? – kérdi és mutat az előttük lévő reggelire. Megrázom a fejem.

– Nem, már reggeliztem – az Aceel való reggeli emléke egy mosolyt csal arcomra. Barátnőm rögtön veszi az adást.

– Ah, értem – bólint sokat tudóan. Még rájuk mosolygok, aztán a lépcsőn felballagok.

A szobámba érve az első dolgom, hogy egy nagy lendülettel az ágyamra háttal dőljek. Kezeim a fejem felé teszem és a plafont kezdem el bámulni.

Most mi lesz Blair?

Ez a kérdés merül fel bennem újra és újra. Nem bánom meg a döntésem, azonban tudom, hogy nem volt éppen a leghelyesebb amit tettem. Ace a nem helyes ebben az esetben. Megannyi lány szívét törte össze, én pedig vagyok olyan naiv és belemegyek az egészbe. Ugyanakkor nem hibáztathatom, ő legalább férfi módon — már ha lehet így hívni, megmondta a frankót, hogy csak szex és semmi más. Ha őszinte vagyok, pont jól is jött az ajánlata. Nem vágyok én se kapcsolatra. Túlságosan meg vagyok bántva és sebezve. Még Aceben se bízok meg százszázalékosan. Nem tudhatom, hogy ő mit csinál szabadidejében. Lehet, hogy most ebben a másodpercben is egy másik lányt fűzőget. A Jaket illető incidens után elveszítettem az a bizalmat is a férfi nemben ami még eddig meg volt bennem.

Behunyom a szemeim és pár percig így fekszem az ágyon. Akaratlanul is Acere kell gondoljak. Az éjszaka emlékei még mindig bennem égnek. Szinte érzem forró érintéseit bőrömön. Az arcom meleg lesz. A levegőt gyorsan veszem. A puszta gondolat Acere feltüzel. Egy nehéz sóhajjal újra kinyitom a szemem, majd felkényszerítem magam az ágyon. A szekrényemhez lépve kiveszek belőle egy tiszta fehérneműt és egy melegítőt. A ruhákkal a fürdőbe sietek, ahol gyorsan letusolok.

Barna hajam megszárítom és egy copfba fogom. Megfrissülve kilépek a fürdőből, pont akkor amikor lent csengetnek. Mivel Rachellék még lent vannak, úgy vagyok vele, hogy majd Rachel kinyitja az ajtót. Nem foglalkozva, hogy ki jött, visszamegyek a szobámba. Lentről hallom ahogyan Rachel kinyitja az ajtót aztán gyorsan becsapja. Fülelve megállok az ajtómba. Sajnos tudom ki jött. A szívem összeszorul.

– Rachel! Isten bizony kirúgom az ajtót! Engedj be, van nálam valami ami az övé! – Jake hangja tompa a zárt ajtó mögül. Nyelek egy nehezet és ráveszem magam, hogy lemenjek a lépcsőn. Noah tudatlanul a konyhából rám néz, amikor elsietek mellette. Rachel dühösnek tűnik. Barátnőm nem vette észre, hogy mögötte állok.

– Húzz innen te fasz, vagy letépem a golyóid! – vágja vissza Rachel. Nem bírom ki, muszáj vagyok felkuncogni. Rachel csak ekkor veszi észre, hogy mögötte álldogálok.

– Majd beszélek vele – mondom neki magabiztosan és lágyan ellökőm az ajtótól.

– Blair!? – kérdi Jake az ajtó másik oldalán. Csinálok egy fej mozdulatot, jelezve Rachelnek, hogy hagyjon engem és Jaket egyedül. Barátnőm habozva visszamegy a konyhába Noahhoz. Mélyen beszívom a levegőt végül kinyitom Jakenek az ajtót. Az első amit meglátok a zöld szemei azok. A következő a dús szőke haja, majd a teste ami — szerintem, napról napra szebb lesz. Összepréselem a szám és kérdően rá nézek. Jake hangosan kifújja a levegő és beletúr selymes hajába.