Láttam már szépet, Láttam már jót,
De rájöttem hogy ez mind tévedés volt.
El jött a tavasz s érzem tán,
senkinek nem kellek e világon már.!
Pár hónappal ezelőtt, mikor a lelkem összetört, boldog életem rombadölt.
Folytogató érzés ez tán vagy csak szánalom játéka bánt?
Kés a kezemben, Vér az eremben
Sötét estéken, Végzetem medrében.
Mosoly az arcomon, Vér a karomon
A sorsom kopogtat, hallgatom.
A könny lecsordul, a hang elszáll
A halál csenget, az ajtóm nyitva áll.
Minden lélegzés egy perc, Minden perc egy kín. Érzem már, hogy nem bírom, a sötétség ural, ásdd meg a sírom. Lelkem darabjait szedem épp,
Kertem alapjait elvitted rég.
