Sunrise [✔]

1.Day

Hyungwon unottan tépkedte maga mellett a fűszálakat, amiket a szellő fújt ki a kezei közül. Még csak öt perc telt el azóta, hogy beszélt Hoseokkal, de már most hiányzik neki a másik. DE tudta, hogy ez a nap az ő napjuk.

Csak az övék.

Ő és Hoseok.

A két legjobb barát. Cimbora. Őrültek, akik nem tudnak eltölteni egy napot se a másik nélkül.

A magasabb fiú ledőlt a fűbe, és immár a felhőket bámulta. Gyönyörű nyári nap sütött, és kellemes csönd vette körül a fiút. Távol a várostól.

Eszébe jutottak a magányos napjai. Amikor Hoseok elutazott, és nem maradhatott itthon, vagy mikor egyedül unatkozott az iskolapadban, mert a barátja beteg lett. Minden egyes magányos percet gyűlölt az életében.

- Késtél! - mosolygott a fiúra, aki a térdére támaszkodva kapkodott levegőért.

- Ez azért van mert a te lábaid hosszabbak. - vigyorgott a fűben ülőre, aki megforgatta a szemét.

 - Ennek a mondatnak semmi értelme ebben a kontextusban. 

- Pont mint a sült krumplinak a kólámban. - nevetett fel Hoseok és Hyungwon mellé vetette magát.