Az Örökbefogadott

Szar nap.

-Nagyon nagy bajban van Kisasszony!-mutatta ràm fenyegetve a mutató ujjàt-Behivatom a szüleit!

Rànèztem, ès a hallotak alapjàn elborult az agyam. Mivel úgy is kodobnak a suliból, igy csinàlok egy kis bulit.
-Maga, nagyon jól tudja, hogy nekem nincsenek szüleim. -majd közel hajultam hozzà, hogy csak ô hallja ès ne az a sok bàmuló gyerek, aki èpp a jelenetet figyeli -Szerintem Maga lesz nagy bajban ha kitutódik, hogy az egyik diàkot kefèli az irodàjàban.

Cuppantottam egyett a fülèbe, ezzel ràkacsintva vissza fordultam ès elhagytam a folyosót. Azt hiszem, befejeztem a sulit. Kinnt a bejàrat lèpcsôjènèl àll a suli "legmenôbb" picsàja, azaz Sophy ès csatlósai. Utàlom Sophy-t. Amint meglàtott oda tipegett hozzàm, de èn nem àlltam meg, igy követett.
-Ugye nem làttàl semmit az igazgató irodàjànàl?
Màr emigy is a fejem tetejèn jönnek ki az idegesitô emberek.
-Ràgózol?
-Igen, mert?
-Add ide!
Èrtetlenül àllt elôttem a mû szempillàival. De azèrt kivette a ragót a szàjàból, majd megfogtam ès a homlokàra ragasztottam, a kezem meg a pink ruhàjàba töröltem. A düh majd szètvette. Röhögnöm kellett rajta. Ràmosolyogtam ès sarkon fordultam.

Na most aztàn hova menjek? Patrikkal nem akarok talàlkozni, igy inkàbb haza mentem. Zàrt ajtóra èrkeztem. Basszus, nincs nàlam kulcs. Aztàn eszembe jutott, hogy a szobàm ablaka mindig nyitva van tavasztól.  Felmàsztam a fàra, mert az egyik vastag àga szerencsèmre ott hajlik meg. Mikor már felènèl voltam  hirtelen ràm tört egy emlèk, amikor ide bújtam el a nagyitól, mikor meg akart verni. Annyira megràztam a fejem, hogy eltünjön az emlèk, hogy majdnem lepottyantam. Àtmàsztam az ablakon ès behuppantam az àgyamba, azonnal el is aludtam...

Èdes àlmomat a telefonom pittyegèse zavarta meg. Az óra èjfèlt mutatott. Hogy mivaaan? Amikor elaludtam mèg csak 2óra volt.

"2nem fogadott hivàs: Riky"
"Messenger üzenet: Patrik"

Lejebb húztan, hogy megnèzzem mit irt, amúgy azt mièrt nem hallotam meg, hogy hivtak?

P.: Tudom, hogy nincs apukàd. Rèszvètem.
È.: Honnan tudnàd!? Nem tudsz te semmit rólam...
P.: Milyen napod volt?-terelte a tèmàt.
È.: Èrdekes.
P.: Mesèj kislàny

Mivel nem voltam fàradt, igy elmesèltem.

È.: Hàt ma a suliban, elèg sokat kèstem...
P.: Hmmm, rossz kislàny!
È.: Igy az igazgató felkeresett ès azzal fenyegetett, hogy "Maga nagyon nagy bajban van! Behivom a szüleit". Huu, mondom most mi lessz? Szerencsèmre egy hèttel ezelôtt, èpp felküdtek az igazgatóiba, èn meg bekopogtam, de nem volt vàlaszt ès azonnal benyitottam, mit làttak szemeim? A suli legnagyobb ribancàt màrmint Sophy-t  nekitàmaszkodva az asztalnak, hàtul meg az igazgató úr dugta. Ez eszembe jutott igy odahajultam a fülèhez ès azt súgtam, hogy maga lessz nagy bajban ha kiderül, hogy az egyik diàkot kefèli.
P.:Huuu, bazd ki. Nem semmi. Tènyleg rossz kislàny vagy, ez tetszik😉
È.: Ezzel tuti szàrnyakad ad a sulim..
P.: Az szivàs.
È.:Azz.