A Vámpír klán 1-2.évad [befejezett]

9. Megtalált vámpírok

Egész este a vámpírokon gondolkoztam...remélem segíteni fognak...

-Szia...-ült le mellém JungKook.

-Szia. -köszöntem vissza. Egy ideig így ültünk. Csendben egymás mellett...de JungKook megtörte.

-Ha nem sikerül megmentenem....karót szúrok a szívembe! -ilyedten rá néztem, de az arca rezzenés mentes, és komoly volt. Nem tudtam rá mit mondani. Egyszerűen csak lesokkolt.. -Ne nézz így rám. Halott vagyok! Semmit nem fogok érezni!

-Csak hogy nem engedhetem hogy megöld magad!

-Halálból a halálba mennék! Semmi bajom nem lenne....csak talán a pokolba jutnék...

-Nem fogsz karót szúrni a szívedbe! Ami mondjuk nem dobog de...nem engedem!

-Miért? Ha ő elmegy én miért nem mehetek? -nézett rám könnyes szemekkel.

-Mert ha beleroppanok ha nem....megmentem neked! -sétáltam ki a szobából.

***

-JungKook haladj! Indulunk! -ordította az emeletre Chanyeol.

-Jövök! -jelent meg előttünk.

-Akkor menjünk! Köszönünk mindent Mark! Szia! -köszöntünk el, és már indultunk is. Muszáj lesz megtalálnom őket! Nem veszthetek el még egy vámpírt.

JungKook POv:

Nem tudom miért vette ilyen komolyan a halálomat Rapmon. Pedig halott vagyok...akkor miért? Olyan mintha miatta halnék meg...vagy talán valami volt a múltjában, amit eddig senkinek nem mondott el?

-Rapmon! -mentem hátra hozzá. -Miért nem szeretnéd, hogy elmenjek?

-Ez nem rád tartozik! Maradj csak a rózsaszín szív formájú felhőd közt! És ne érdekeljen! -indult el Chanyeolhoz.

-Még mindig itt tart? -nézett Rapmon után Jimin.

-Hol? -kérdeztem.

-Rapmon mikor kicsi volt. Egyetlen egy barátja volt. Akit a családtagjának tekintett. Tudod...nem volt családja! Nem úgy, mint a többi vámpírnak. Neki lemészárolta a vámpírvadász egyik legerősebb tagja, nevén szólítva Dong Woo. 10 éves korában találkozott Woozival, aki a legjobb barátja lett..szinte a testvére. Csakhogy Dong Woo őt is megtalálta, állítólagos ember őlés vádján, ami mint kiderült nem is volt igaz.

-Ezért nem akar még valakit elveszíteni?

-Igen.

-Értem.

-Gyertek már! Megérkeztünk! -álltak meg egy szép táj előtt Jinék.

-Itt kell lennie az őznek, igaz? -néztem rá Chanyeolra.

-Igen! -bólintott.

-Ki zavar? -hallottunk meg egy hangot, amiben félelem volt.

-Chanyeol vagyok! A segítségedet kérnénk!

-Miben tudnék én nektek segíteni!? -kérdezte a hang.

-Egyik barátunk testében rejtőzik Dawon! Egy rejtvényt próbálunk megfejteni, amihez te is kellesz! Arra lennénk kíváncsiak, hogy neked, az Őznek, mi a gyengéje! -nézett körül a tájon Chanyeol, hátha megtalálja a vámpírt.

-Honnan tudtad, hogy itt találsz meg?

-Mark mondta. Dawon bátyja!

-Mark. Oh, emlékszem rá!

-Tényleg? -érdeklődött V.

-Persze! Ő volt az, aki megmentett a tőrtől, amit a huga szúrt belém! Szerencsémre rossz helyre!