A nevem Moon Ye Seul. Végzős gimnazista vagyok egy Amerikai iskolában.
Tíz éves voltam, amikor Koreából, Amerikába/Los Angeles-be költöztünk. Már általános iskolában is piszkáltak és "kínaiztak". A gimnáziumban a helyzet roszabb lett, nem elég, hogy kigúnyóltak, de még testileg is bántalmaztak néha a fiúk és a lányok is egyaránt. A tanárok és a szüleim erről semmit sem tudtak, ennek az oka az, hogy féltem. Féltem, hogy csak fát tennék arra tűzre, ami már így is ezer fokon égett.
Így hallgattam és imádkoztam minden nap, hogy ne bántsanak.
A legutolsó évem első napján nem várt vendég érkezett. Egy új osztálytárs.
"Mutatkozz be kérlek!" kérte a fiút az osztályfőnökünk.
"A nevem Mark Tuan, egy hete költöztünk ide Tájvánról. Örülök a találkozásnak." mosolygott kedvesen.
A többiek nem túl szépen reagáltak. Volt, aki olyat kiabált be, hogy "na még egy kínai" vagy "legalább nem csak Ye akárkit lehet majd szekálni".
Mark nem törődött egyikkel sem, csak leült mellém.
Irigyeltem a hidegvérét, de tudtam, hogy többé már nem leszek egyedül.
Vagy mégis?
YOU ARE READING
We are famous & I am dead (Mark X Ji Soo) ff.
Fanfiction"- Miért nem segítettél? - üvöltöttem az arcába. - Mert híres akarok lenni. - azzal hátat fordított. Már nem szerettem, csak szimplán undorodtam tőle. Szomorú voltam, szomorú, mert ennyire félreismertem." We are famous & I am dead Előfordulhatnak...
