Értetlenül néztem rá, ez most mit jelent? Megráztam mosolyogva a fejemet és kihalásztam a könyvet a táskám mélyéről. Kinyitottam az első oldalon, hogy majd oda kérem az aláírásokat. Szépen sorban haladtunk, először Niallhoz értem oda aki aranyosan köszönt majd kérdezte a nevemet, hogy névre szólóan tudjon aláírást adni. Miután széles mosoly közepette tovább csúsztatta a könyvet Zayn elé, a szemem sarkából láttam, hogy Vic közelebb hajol Louishoz és mond valamit. A szívem kihagyott egy dobbanást. Ha megszívat én megölöm utána. Zayn is nagyon kedves volt, ő is hasonlóan Niallhoz névre szólóan adott aláírást, ahogy Liam is, aki kedvesen mosolygott. Utána jött Harry akinek nagyon sunyi mosoly bujkált a szája sarkában ami valahogy rossz előérzetet adott nekem. Szélesen vigyorogva adta tovább a könyvet Louisnak. Ránéztem és próbáltam figyelni minden egyes mozdulatát, hogy ne érjen váratlanul, ha készül valamire. Azonban csak rajzolt egy mosolygós smileyt a könyv tetejére és becsukva visszaadta. Megkönnyebbülten jöttem el az asztaltól és épp el akartam rakni a könyvet, mikor éreztem hogy valaki megfog hátulról és felkap az ölébe. Annyira megijedtem, hogy a könyv kiesett a kezemből és reflexszerűen az illető nyakába kapaszkodtam. Mikor kinyitottam a szememet láttam, hogy Louis az aki a karjaiban tart, a lábamat pedig Harry fogta aki úgy vigyorgott mint a vadalma. Éreztem, hogy az arcomat elönti a vörösség és legszívesebben elbujdostam volna Louis kabátja mögött. Zavaromban nagy nehezen észrevettem, hogy Vic és Lauren épp lefényképeznek engem, ebben a kellemes pozícióban majd Louis nevetve lerakott.
- Ne haragudj, remélem nem ijesztettelek meg nagyon. –mondta mosolyogva
- Ugyan dehogy, csak kis híján infarktust kaptam. –mondtam kicsit remegő lábakkal
- Aranyos volt ahogy felsikítottál. –nézett rám Harry
- Örülök, hogy örömöt okozhattam vele. –néztem rá laposan
Meglepetésemre Louis elkapott és megölelt szorosan, majd éreztem hogy hátulról Harry is megölel. Szép kis csoportos ölelést hoztunk a végére össze. Mindeközben egy gondolat merült fel bennem, hogy miként kerültem már megint ilyen helyzetbe. Mikor végre elengedtek a fiúk, motyogtam valami olyat, hogy semmi baj nincs, nem haragszom. Ezután a könyvemet kezdtem el keresni, amikor valaki az orrom alá dugta.
- Tessék, leejtetted mikor Louis felkapott. –szólalt meg egy mackós hang
Felnézve Liam széles mosolyával találtam szemben magam. Nagyon aranyos szemei voltak.
- Köszönöm. –vettem át tőle
Még egyszer elköszöntem a fiúktól és a többiek után iszkoltam. Ezért még megölöm őket.
A lányokat a bejáratnál találtam meg, éppen egymásba kapaszkodva röhögtek a képeken amiket készítettek.
- Nem vagytok normálisak!!! –ütöttem meg Vicet a kezemben lévő könyvvel
- Na ne legyél már durcás –röhögött Lauren
- Más lány ölne azért, hogy Louis felkapdossa az ölébe –tette hozzá Caroline
- Na látod ezt eltaláltad! Most foglak megölni titeket ezért! –ütöttem meg a másik két lányt is erősen
- Aucs! Jól van elég legyen, megértettük haragszol ránk –röhögött Lauren
További 5 percig még duzzogva álltam mellettünk, de mikor Lauren az orrom alá dugta a képeket, elnevettem én is magam. Louis valami hihetetlen idétlen mosolyt vágott, Harry meg szélesen vigyorgott miközben a lábamat fogta. A háttérben pedig Niall és Liam feje figyelt be, amint épp ritka értelmes fejet vágnak. Aranyos kép lett azt leszámítva, hogy nekem rettentő ijedt arcom van, közben pedig próbálok mosolyogni. Gyönyörű kép lett mit ne mondjak.
