I.

967 21 4
                                    

A szokásos módon a megszokott buli helyünkön voltunk benn a város közepén. Ja boccs azt se tudjátok ki is vagyok. Anna(ejtsd:Áná) vagyok, 15. Van egy pár haverom és majdnem minden péntek és szombat este a legdurvább bulikba vagyunk. Mielőtt jönnének azok a felesleges gondolataitok hogy a szüleim ezt engedik, vagy mi? Akkor elmondanám hogy ők Amerikába vannak én itt ragadtam egy dadussal aki amúgy se tud engem kezelni szóval mindegy mintha nem is lenne... Ma is szokásos módon a buli közepén táncikáltunk enyhén bedrogozott, beszívott állapotban amikor kivágódott a szórakozó hely ajtaja és egy maffia(?) lépett be rajta. Mindenkin fekete ruha és maszk volt, senki sem tudta mi lesz. Mindenki ledermedt a fegyveres emberek láttán. Még a zenét is leállította a DJ olyan nagy csönd volt, szinte hallani lehetett a pezsgő pezsegő hangját. Ennél rosszabb nem is lehetett volna de megszólalt a maffia (talán) vezetője:
-Mindenki maradjon ahol van aki megmozdul, megszólal azt lelőjük.-mondta el (a szerintem begyakorolt szövegét) majd elkezdett a sok kétségbe esett fiatal között sétálni. Nagy figyelemmel követtem magas, izmos, kidolgozott teste mozgását majd hirtelen a legrosszabb pillanatban tüsszentettem eggyet. Hirtelen nagyon megijedtem nem tudtam mi lesz. Lassú, megnyújtott léptekkel oda sétált hozzám a pasi és fegyverét a mellkasomra helyezte.
-NE SZÓRAKOZZON VELEM!-ordibált rám, majd folytatta már kissé nyugodtabb hang nembe.-maga velünk jön.
-M-még is hova?-néztem riadtan.
-KUSS LEGYEN!
-Hova akar vinni?-néztem már kissé magabiztosan mert azt hittem nem lesz képes arra amit az elején mondott, de még is. Arra emlékszem hogy lelőtt nem tudom hol csak a testembe áramló fájdalomra emlékszem és arra, hogy a fülembe súgja:,,nem figyelmeztettelek?"
✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖✖
X idővel később:
Lassan mint egy újszülött elkezdtem nyitogatni a szemeimet, nagyon kevés fény volt a helységben. A végtagjaim teljesen elernyedtek,próbáltam mozgatni őket de a jobb kezembe olyan szintű fájdalom hasított hogy kigördültek az első könnycseppeim, aztán sorra a többi is..majd kivágódott az ajtó ami eddig fel se tűnt, oké mondjuk elég logikus, hogy egy szobának van ajtaja...mentségemre legyen hogy épp most keltem fel az ájulásból..
-Fel se kelsz és már sírsz?-kérdezte pimaszul az idegen, a hangja alapján szerintem úgy 20 éves lehetett az arcát meg nem láttam...
-Csak nem meg vagy szeppenve kislány? A buliba még nagy volt a hangod.-nevetett fel. És igen itt bevillant a kép: a buli, a "maffia"  pisztoly. És itt ébredtem rá hogy szerencsére (már ha ezt lehet annak nevezni..) csak kézen lőtt.
-Hol vagyok?-néztem felé.
-Itt.-mondta majd felkapcsolta a villanyt és a szoba amit eddig "börtönnek" hittem a szemem elé tárult, mint valami luxus lakosztály. Alaposan körbe néztem és rádöbbentem: elrabolt egy drog báró.
-Te egy dróg báró vagy? -Néztem rá döbbent arc kifejezéssel.
-igen, aranyom.-nevetett fel. Épp felakartam állni amikor feltünt hogy a kezeimen lánc volt és kötés. Szuper..
-Esetleg nem segítenél?-néztem a srácra akitátszólag meglehetősen szórakoztattam.
-Amilyen harcias vagy még leütsz a végén nézett rám.
Sziasztok ez lenne az első rész, nektek hogy tetszik?

Elrabolva Where stories live. Discover now