A nevem Elizabeth de a barátaimnak csak Eliz.
Nem vagyok egy nagy bulizos lány viszont nem is vagyok az a nagy stréber inkább az vagyok aki csöndben van és el tűri a borzalmas napokat.
Nem vagyok a tanárok kedvence se sőt!
Mindig meg jegyzést teszne...
-Miért? -Kérdeztem és ő egyre közelebb jött hozzám. már össze ért az orrunk mikor meg szólalt a telefonom, Cameron arrébb ment viszont az arcán szomorúságot véltem fel fedezni, talán tényleg csalódott lenne?
-Háló?! -Szóltam bele bizonytalanul
-Hol a francba vagy? Hm?-Oh ez csak Elena.
-Csak elaludtam, de már indulok is!
-Ajánlom kicsi lány, de most már egyedül öltözől mert én már itt vagyok! -Mondta mérgesen!
-Oké, sietek. Szia!
-Hova mész? -Kérdezte Cameron
- Elenához!
-Nem mehetsz el! -Mondta és az ágyra dobott és mintha ez nem lenne elég még a csípőmre is rá ült.
-Ca-C-Cameron mit csinálsz? -Kérdeztem dadogva
-Csak maradj itt velem.-mondta és rám mosolygott
-De nekem mennem kell Elenával, meg igértem neki.
-Nem fog ott semmi jó történi!Bajod fog esni hát nem érted? -Kérdezte s közben még erősebben szorította a csuklóm és közelebb hajolt, erre én fel nyögtem de nem a jó érzéstől hanem mert már nagyon fájt ahogy szórította.Viszont mikor látta hogy fáj el engedett, az alkalmat kihasználva le löktem magamról és rohantam fel öltözni Mivel én nem vagyok az a rakjukkimindenemet ezért ezt vettem fel :
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
És már rohantam is le de még mindig ott volt egy személy a kanapén! Igen az a személy.
-Ebben nem mész sehova! - termett előttem
-Igazad van talán amiből jobban kint van a mellem az jobb lenne! -Húztam az agyát
-Tudod mit ez is meg felel. -És se szó se beszéd ki ment, az úgy oké, szóval akkor a haviddal van probléma értem én.
Már egy kicseszett órája itt vagyok és sehol sem találom Elenát, és mintha ez nem lenne elég a lábán is leszakad ebbe a rohadt magassarkúba, ezért nem járok buliba. Ezaz utolsó ajtó, ha nem lesz itt Elena haza megyek!!
-Na végre gyere ülj közénk! -kiáltott Elena mikor észre vett
-Na most felelsz vagy mersz? Épp Cameron és Obri vannak a másik szobába ez úgy nevezett 7 perc mennyország! -kezdet bele valami fura hajú srác, oh és igen Cameron a látogatás után lelépett, és egy köszönés nélkül elhajtott
-Na, vége gyerekek! A többiek is játszanak - kacsintott rám egy kopasz gyerek! Pfuj!
És ekkor be toppant ő és egy eszméletlen szép lány aki elégg ribancosan nézet ki. Ahogy most körbenézek az egész banda itt van és, Eszti is hogy nem vettem eddig észre? Ahogy Cameron körbenézet rajtam meg akadt a szeme,az arcán döbbenetett véltem fel fedezni, de hát tudta hogy itt leszek akkor meg miért lepődött meg? Azt hitte mert rám szólt majd jó kislányok módjára vissza fordulok, ugyan már.
-Obri, most te pőrgetsz! -Mondta a kopasz gyerek és oda nyújtotta az üveget annak a ribancnak vagy is Obrinak! (khmmm.Khmmm) az üveg meg Eszti él állt meg
-Eszti, felelsz vagy mersz? - kacsintott az említette lányra
-merek -mosolygott Eszti, én nem akarok játszani! Inkább megyek és iszok valami, vagyis csak terveztem de úgy tűnik Elena nem így tervezte, szóval maradtam
-Akkor, ülj bele Hayes ölébe és a játék végig ki se szállj !
-Legyen. - oda ment hozzá és kecsesen bele ült az őlébe. Most Eszti pörgetett és mily meglepő nálam állt. meg! Anyád! Akarom mondani, mondjad drága
