Be Together (Cameron Dallas)

Te jól vagy?!

-Gyere ide Eliz! -jelent meg Cameron mellettem, nem értettem miért ilyen ideges,felélelmetes volt ahogy arra a srácra nézet, mig Cameront néztem meg éreztem magamon egy másik személy tekintetét, ezért lopva oda néztem,  ezt ki használva Cameron el kapta a karom és maga mellé rántott.

-Hagyd őt békén! -mondta Cameron, majd engem rángat a elindult a másik irányba.

-Cameron, mi volt ez? Állj már meg!-rántottam ki a kezem. De ő nem állt meg csak  tovább ment. Nem értem miért akadt ennyire ki, de nem is tudtam ezen sokat gondolkodni ugyanis egy rendőr bácsi lépett mellém.

-Kisasszony, kérem jöjjön velünk. -Mondta és el kezdet a kocsi felé tolni. Még lopva Cameron felé pillantottam  aztán be száltam és előre féltem mi lesz ebből.

Attól függetlenül hogy engem hoztak be másodiknak még is engem hallgatak ki utoljára, már korom sötét van oda kint és én egyedül mehetek haza, nem vagyok valami ijedős csak nem szeretek este egyedül járkálni.
És ez a gondolattal indultam ki a teremből de mikor ki értem nem várt személy fogadott.

-Te meg mit keresel itt?-kérdeztem az említett személyt.

-Nem miattad vagyok itt csak el aludtam, induljunk. -Mondta és fel állt, de én nem hagytam annyiban a dolgot.

-Akkor miért szeretnéd hogy együtt menjünk? -Kérdeztem.

-Igazad van! -Mondta és felém fordult, egy hajszálamal kezdett játszani és egyre közelebb jött s már szinte a szánk össze ért mikor ő meg állt és ezt suttogta :

-Ha minket együtt látnak az rontana a hírnevemen.-suttogta és ezzel el hajolt, hogy mekkora bunkó PÖCS vagy Cameron!!! - De ha egyedül mászkálsz akkor bajod is eshet, és mint kiderült te vonzód a bajt. -folytatta tovább és elindult a kijárat felé én pedig követtem őt.
A haza vezető út csöndes volt, egyikünk sem szólt a másikhoz, jobb is ha kinyitja a száját csak bántó szavakat tud mondani. Már nem voltunk messze, viszont már nagyon hideg volt és ezen nem sokat segített az én drága vékony pulcsim, a kabátom buszon maradt. Cameron is észrevette, hogy fázom először hezitált de aztán megállt levette a lulcsiját és hozzám vágta. Kedves

-Nem fogsz fázni? -kérdeztem

-Nem.-mondta unottan a szemét forgatva
-Aha, persze. - motyogta magamba

-Tudod mit? Még is fázom. -Állt meg előttem hirtelen, és  húzott  oda magához.

-Mi a?-értetlenkedtem

- Csak maradj csöndben.-mondta  szorosan  átölelt.
De ez se tartott sokáig, ugyanis a hátam mögött röhögést hallottam,már épp fordultam volna meg mikor Cameron a fejemet melkasának nyomta.

-Mit keresel itt.....

Sziasztok remélem tetszett ez a rész is a következő rész még ma kint lesz ha minden jól megy.