Szent Johanna Gimi//Cortez szemszöge

Még minig A Gólyatábor//augusztus 29., péntek

Kábé húsz perc alatt odaértünk, még nagyapa zárta be a kocsit, kicsit körülnéztem az új sulim körül (a gyülekező itt van, innen indulunk a táborba).
Hát.Mit is mondjak.Első látásra nem tűnt olyan vészesnek, sőt teljesen normális volt.Nagy, tiszta épület, az ajtó fölött a "Szent Johanna Alapítványi Gimnázium" felirat olvasható. A nagy udvarban csoportokba verődött diákok beszélgetnek.
Lazán baktattam nagyi és nagyapa mögött, közben a többi gólyát pásztáztam a tekintetemmel. Odajött hozzánk egy 35 év körüli, magas, barna hajú férfi. Később kiderült, ő a jövendőbeli (ideiglenes) ofőm.
-Jó napot-mosolygott a nagyi. -Nem tudja véletlen, melyik a 9.b osztály?
-De éppenséggel igen, mert én vagyok vagyis leszek a 9.b osztályfőnöke.Haller Endre-mutatkozott be, majd nagyiék is hasonlóan tettek, majd kezet ráztak.
-És a fiatalember? -fordult felém, majd én is bemutatkoztam.
-Aha, szóval te vagy Ádám.-lelkesedett be, asszem', kicsit túlságosan is.-Szia, mint mondtam én leszek az ofőd.Remélem tetszeni fog a gimnázium. A tábor háromnapos lesz, mint tudod, de mindegy is, nézd , ott az osztályod-mutatott a lépcsőn ácsorgó kiscsapatra.-menj oda hozzájuk nyugodtan.
Unottan rántottam egyet a vállamon lévő táskán, elköszöntem nagyiéktól , majd odaballagtam a jövendőbeli osztályomhoz.
-Sziasztok. -mondtam, majd letettem a táskát az egyik lépcsőre.Kicsit végignéztem a társaságon és meglepő módon egész elviselhetőnek tűnt szinte mindenki.Valószínűleg még nem volt itt az egész osztály, mert csak kilenc gyereket láttam.
-Na végre,Zsolti, itt a hatodik! -röhögött valaki a hátam mögül. -Csá, Pósa Ricsi.-nyújtotta a kezét mikor mellém ért,mire megráztam.
-Antai-Kelemen Ádám, de csak Cortez.
Nem tudom mi rosszat mondtam, mert a srác (Ricsi) elég furán nézett, de végül elröhögte magát és lazán odavetette nekem ezt.
-Hehe! Hola, amigo!
-De hülye vagy-röhögtem bele az arcába, mintha márcsak régebbről ismerném-csak becenév.
-Oké-oké! -tette fel a kezét. -Figy.Jössz egyet focizni? Még úgyis van legalább húsz percünk. -mutatott a kábé öt méterre lévő két fiú irányába.
-Oké.-vontam meg a vállam és odakocogtunk a fiúkhoz.
A fociból végül annyi lett, hogy bemutatkoztam a két fiúnak (kicsit ők is fennakadtak a becenevemen), majd ők is ezt tették-Nagy Zsolti, jófej és kicsit testes, Felmayer Dávid, Dave, neki ez a beceneveme, jófej,kütyü-őrült,értsd:megőrül mindenért ami Iphone, Ipad vagy bármilyen más Apple-termék-,fociztunk vagy öt pecet, leültünk kajálni(Zsolti rendesen felkészült), BL-meccsekről beszéltünk, bemutatkoztam még két fiúnak, akik kicsit távolabb megállás nélkül nyomkodták a mobiljukat (Andris és Robi, a kockák, ők egy általánosból jöttek), megint ettünk, és végül ideért az ofő.Ja, és öt percig nyomtuk a focit!
-Na, mindenki itt van már? Ki hiányzik még?-nézett végig rajtunk, és ezt inkább magától kérdezte mintsem tőlünk.
-Senki! -kiáltotta Zsolti, akinek valószínűleg nem esett le,hogy még nem ismeri az osztályt,így nem biztos hogy jól tudja azt, hogy mindenki itt van.Na mindegy.
Nem baj.Gyerekek, szedelőcködjetek, mert mindjárt indulunk.
Felszálltunk a buszra, és megvártuk azt a pár diákot, aki még nem ért ide.Először bejött egy sötét hajú, fekete sminkű, pink-fekete rövidújjút,fekete nadrágot és fekete Converse-t viselő, tehát a jelekből következtetően emós lány, aki levágta magát a mellettünk lévő ablak felőli ülésbe,utána szinte egy időben érkező kettő fiú, mindketten csendesek voltak. A következő osztálytársam, na az más tészta volt.Hosszú, dús barna haj, szoros copf, nyílegyenes hát, kissé lenéző tekintet, és ahogy bejött, elkezdett dumálni a sofőrnek arról hogy tényleg csak a megengedett sebességgel hajtson és figyeljen a kátyúkra,mert elnézve az osztályt, néhányan hajlamosak lennének rosszullétre, vagy hányásra,és ő nem fogja végigülni az utat hányásszagban(???).Na jó, enyhén őrült a csaj.Szerintem.
Utoljára pedig egy srác maradt, szemébe lógó hajjal, katonás táskáját hanyagul a fél vállára dobta, és egy vaskos könyv volt a kezében.Gúnyosan és undorral nézett végig rajtunk, majd levágta magát az első ülésbe.Elég ellenszenves.
Mikor mindenki visszajött (néhányan még kimentek vécére), az ofő is felszállt és elmondta hogy milyen is nagyjából a hely ahova menni fogunk, meg ilyesmi és hogy egy osztálytársunk nem tudott eljönni, de hogy majd vele is barátjozzunk meg szeptember elsejétől, satöbbi.
Elindultunk. Én zenét hallgattam, Dave az apját hívta, Ricsi és Zsolti egy BL-meccsen veszekedtek, az emós lány aludt (?), Kinga(az "őrült" lány, azt hiszem így hívják) előrement az a-s lánybandához, a kockák kockultak, a két csendes fiú halkan beszélgetett,a bunkó könyvmoly pedig fellapozta az ijesztően vastag könyvét és egész idő alatt azt bújta.Szóval így indultunk el.
Két és fél óra múlva megérkeztünk a szálláshelyre, ami, mit ne mondjak egészen kúl volt.Egy hatalmas park-szerűség, egymás mellett kicsi, fehér lakóházakkal,amik négy- és hatszemélyesek voltak, tele padokkal,egy büfével, és egy nagyobb épület, amiben a reggeli-ebéd-vacsora folyt, nem messze pedig foci-, tenisz-, és kosárlabdapályák, és egy mesterséges tó helyezkedett el.Hmm.Már azért annyira nem us bánom, hogy eljöttem.
Mikor mindenki berendezkedett(én, Ricsi, Zsolti, Dave egy szobába, a kockák, a két csendes fiú és a könyvmoly, az emós, Kinga és az a-s lányok, és az a-s fiúk), elmentünk ebédelni-répaleves (?) és rántott padlizsán (???)-, ezután következett az ismerkedés, az a-s és b-s diákok külön két körben ültek.Valahogy sikerült megjegyezni a neveket, bár nem igazán érdekelt, ezt azért illik.
Antai-Kelemen Ádám//Bencze Virág (az emós)//Neményi Arnold (a bunkó könyvmoly)//Nagy Zsolt//Felmayer Dávid//Pósa Richárd//Bernáth András(egyik kocka)//Haraszti Róbert (másik kocka)//Zsidák Gábor (csendes fiú)//Jacques Chatelain (csendes francia fiú, cserediák)//
Hát, az első nap nagyjából így telt. Hétkor kelés, várakozás, hosszú út,megérkezés, kipakolás, borzalmas ebéd, unalmas bemutatkozás, és ennyi. Körülbelül ezt diktáltam be nagyinak sms-be, majd este a srácokkal körülnéztünk a parkban, és miután visszaértünk, hangosan elkezdtünk Ramonest, Korn-t, Nirvanat és Faith no more-t orditatni.Ezután ránk szóltak, hogy utolsó nap bulizzunk, így hajnali háromig halkabban csapattunk és ezután mindenki bealudt.Kivéve én.Túl sok dolog cikázott a fejemben. Ha amerikában élő gazdag szülők gyereke vagy akik évente többször repitenek át Pestre a nagyszülőkhöz, hogy őket is jobban megismerd, majd onnan vissza Amerikába, és ezt évente többször, az egész életedet megnehezítik.

Halihó!
Itt van a folytatás.Hogy az éjjeli baglyok se unatkozzanak. Következő rész valószínűleg holnap vagy holnapután lesz.Remélem tetszik. Ha igen,vote és minden egyéb. :)
Pusszancs.